Az eltávolított kb. 10-15 cm vastag talajréteg helyére olyan anyagot kell teríteni, amely pótolhatja a legyalult, humuszban leggazdagabb talajréteget. Ilyen anyag lehet az alginit, dudarit, komposzt, gilisztahumusz. Ebből a talajrétegből azonban a lúg kiölt minden talajéletet. Ezen a felületen újra kell indítani a talajéletet. Erre a legalkalmasabb készítmények az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett mikroorganizmus készítmények, talajoltó mikrobiológiai készítmények, baktériumtrágyák.

Az Európai Unióban az ökológiai (bio) gazdálkodást a 834/2007 AK rendelet szabályozza. Az ökológiai gazdálkodásban a talaj javítására, talajvédelemre, a tápanyag utánpótlásra olyan szabályok vonatkoznak, olyan gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja, vagy növeli a talaj szervesanyag tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót. Ezt elsősorban vetésforgóval kell elérni, de használhatók tápanyag-utánpótló szerek, talajjavító anyagok, biodinamikus készítmények, melyeket engedélyeztek.

Talajoltó baktériumtrágyák

Az ökogazdálkodásban a legfontosabb az élő, egészséges, tápanyagban, szerves anyagban gazdag talaj. Ezt segíthetik elő azok a baktériumtenyészetek, talajoltók, mikrobiológiai készítmények mikroorganizmus készítmények, melyek alkalmazását az ökogazdálkodás feltételrendszere is engedélyezi. A mikrobiológiai készítményt az FVM kiadvány (2005) az alábbiakban definiálja: „a talaj termékenységét javító mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, mely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.”

A talajoltás, a talajélet talajoltó baktériumokkal történő növelése csak az elmúlt években vált elfogadottá és általánossá.

Kemenesy Ernő 1972-ben a Talajművelés – talajerőgazdálkodás című könyvében a Rhizobium oltás jogosultságát elismeri, de kis hatásfokúnak tartja. Fehér D. 1954-es Talajbiológiai könyvéből idézve véleményét azt írja, „hogy ha megfelelően ellenőrzött, jó fertőzőképességű (virulenciájú) és hatásfokú (effektivitású) baktériumtörzseket lehetne alkalmazni, akkor valószínűen jobb eredményeket érhetnénk el e téren, különösen szójával, lucernával, herével és csillagfürttel.”

Kemenesy az Azotobacter-oltóanyag esetén alkalmazását tisztázatlannak tartja. Véleménye szerint „A gyakorlatban már több mint három évtizede próbálkoznak vele, de elterjedni még mindig nem tudott, mert az eredmények nem szignifikánsak.”

Állítása alátámasztásául újra Fehér véleményét idézi. ”Nézetünk szerint az Azotobacter-probléma nem talajoltási kérdés, hanem tisztán agrotechnikai feladat. A talaj szervesanyag-készletét kell szaporítani, gondoskodni kell jó átszellőzöttségéről, és akkor a bizonytalan kimenetelű oltások helyett sokkal biztosabb alapon tudjuk a talajban már meglevő és az ottani viszonyokhoz alkalmazkodott, tehát nagy ellenálló képességű azotobacterek számát úgy megnövelni, hogy ezek után gyakorlatilag is lényeges terméstöbbletet idézzenek elő. E téren nézetem szerint még nagyobb, és sokkal több kísérletre, vizsgálatra lesz szükség, mielőtt ezeknek az oltóanyagoknak nagyüzemi alkalmazása biztosan elérhető terméstöbblettel fog járni.”

A baktériumtrágyák forgalomba hozatalát, használatát először az 1990-es évek elején engedélyeztették.

1994-ben az engedéllyel rendelkező készítményeket tartalmazó FVM kiadványban az alábbi talajoltó anyagok találhatók:

- Baktoleg, specifikus nitrogénkötő. Rhizobium baktériumokat tartalmazó tőzeges oltóanyag pillangósvirágú növények vetőmagoltásához;

- Biomass oltóanyagcsalád (α, β, γ) (Agro Ferm Badacsony);

- Grip oltóanyag, Rhizombium oltóanyag, tőzeges hordozón (Titre Inc. USA termék);

- Oildeg 860608 szénhidrátbontó baktériumtenyészet. A szolnoki Agroinnova által kitenyésztett Pseudomonas fluoresceus, Pseudomonas spp, Pediococcus tenyészetből álló folyékony baktériumtenyészet különböző hulladékok komposztálására, ártalmatlanítására alkalmas.

Magyarországon az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható hatóanyagok és készítmények listáját évente közzéteszik. Ezek száma – köszönhetően az ez irányú kutatás-fejlesztés eredményeinek – évről évre jelentősen növekszik. Pl. 2006-ban 76, 2007-ben 86, 2008-ban 98, 2010-ben már 130.

A fenti trágyázó és talajjavító anyagok között szerepelnek a talajkezelésre használt mikroorganizmus kultúrák is. 2010-ben a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által közzétett, 2010. május 15-től hatályos terméklistájában a 130 hatóanyag, illetve készítmény közül 36 mikrobiológiai készítmény, kultúra szerepel. Ez az összes 28 %-a.

Az ökológiai gazdálkodásban alkalmazható hatóanyagok és készítmények

Mikroorganizmus kultúrák

Hatályos: 2010. május 15-től

Forrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

A termékismertetők alapján a készítmények a kikísérletezett célnak megfelelően számos baktériumtörzset tartalmaznak. A baktériumtörzsek száma, melyek ezekben a készítményekben előfordulnak, több tucat. Az elmúlt kb. másfél évtizedben kifejlesztett készítmények közül némelyik terméket már kivonták a forgalomból. Így pl. már az 1994-ben forgalomban lévők közül egy sincs forgalomban. Vannak azonban olyanok, amelyek már mintegy 10-15 éve bizonyították hatékonyságukat. Ilyenek pl. az Azoter, Bacatofil. Phylazonit, Bionitrophos, EM-1, E-2001, Mikro-Vital, Símbion, Terra-Vita készítmények.

A készítmények 1 milliliterében lévő baktérium összcsíraszám 10⁷-10⁹ közötti.

Használatuk során elősegítik a talajban lévő szabad nitrogénkötő mikroorganizmusok fejlődését és növekedését, fokozzák és optimálják a növényi életet. Serkentik és gyorsítják a talajba kerülő állati és növényi maradványok lebontását és előmozdítják a szerves anyagok felépítését. A baktériumtrágyák kiválóan alkalmasak a tarló- és szármaradványok bontására, a levegő nitrogénjének megkötésére, a foszforvegyületek feltárására (pl.: Phylazonit).

A Mikro-Vital négy baktériumfajtája közül kettő a levegő nitrogénjének megkötését végzi, a másik kettő pedig a növények számára hozzá nem férhető foszfort alakítja át felvehető formára. A termékek nagy része magyar (Phylazonit, Mikro-Vital, Bactofil, Bio Nitro Phos), illetve amerikai (E-2001, Mikro-Soil), illetve holland (E-M-1), dél-afrikai (Sannitree-k), illetve szlovák (Azoter) eredetűek.

(A mikrobiológiai készítmények közül érdekes összefüggésre lehetett lelni. Jelenleg már nincs forgalomban a Biomasters Inc Tx/Usa amerikai baktériumtrágya koncentrátum a Micro-Soil kizárólagos hazai forgalmazója a Kirkuk iraki, kurdok lakta város nevét viselő Kft.)

Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható mikrobiológiai készítmények

Dr. Solti Gábor

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2011/2-es Őstermelő- Gazdálkodók  Lapjában- a  szerk.)