Kalászos vetőmag – fémzárolt vagy utántermesztett? 

Az őszi kalászosok már az ország egész területén a talajban pihennek, pontosabban már minden erejükkel az életre, a kelésre koncentrálnak. Ennek ellenére azonban szükséges és fontos beszélni arról, hogy melyek a minőségi kalászos vetőmag ismérvei. Ez is az örökzöld témák közé tartozik, hiszen a fémzárolt, minősített vetőmag használata az elmúlt években drasztikusan visszaesett, és a saját magfogás egyre inkább előtérbe került. A 2009. évi vetési szezontól kezdve – jogdíjfizetési kötelezettség mellett – az utántermesztett vetőmag használatára is van lehetőségük a gazdálkodóknak, mégis először a fémzárolt vetőmag használat előnyeit szeretnénk ismertetni.

A fémzárolt vetőmag használat előnyei

A fémzárolt vetőmag használat mellett számos szakmai érv szól. A búzatermesztés ma már nem lehet öncélú tevékenység. Elsősorban a piaci igények határozzák meg, hogy milyen fajtát és annak végtermékét hol, hogyan és milyen arányban érdemes termelni. Abban az esetben, ha ismerjük a piac igényeit, és ismerjük saját lehetőségeinket, akkor ki kell tudni választani a megfelelő fajtát, és annak ismeretében kialakítani a termesztéstechnológiát. Magyarán meg kell tervezni a jövedelmezőséget, meg kell célozni az állandó, stabil piacokat.

Mindebből következik, hogy aki vetőmagot vásárol, az egyben fajtát és fajtaismeretet vesz (szellemi termék), hiszen az agrotechnikában és az inputokban komoly költségeket lehet megtakarítani, amihez képest a hektáronként szükséges vetőmag ára már nem is sok.

A fémzárolt vetőmag esetében ismert a használati érték: a fajtára megadott mennyiséget kell vetni ha-onként, tehát nem kell 30-40 %-kal több vetőmagot használni – ami esetenként + 60-80 kg.

A felújítási arány drasztikusan visszaesett az utóbbi években

Régi és gyakran idézett megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Mivel az Európai Unióba történő belépéskor megszűnt a 40 %-os vetőmag felújításhoz kötött támogatási előírás, a fémzárolt vetőmagvásárlás és használat a 2005. évi vetéseknél mindössze 30 % volt, majd 2006-ban negatív csúcsot elérve az őszi búza esetében 25 %-ra csökkent (1. táblázat). Idén az előzetes becslések szerint újabb visszaesés következhet be a felújítási arány tekintetében, az erre vonatkozó kérdőívet a következő napokban küldjük ki tagjainknak, az eredmény csak januárra lesz elérhető.

1. táblázat

Utántermesztett vetőmag használatának veszélyei

A gazdálkodó termelő területének egy részére saját fogásból származó, a gazdálkodó által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50 % körüli, mely hosszú időn keresztül megvalósult a gyakorlatban, az utóbbi években azonban jóval a kívánatos mérték alatt van.

A szakmai igényességet és jó szándékot feltételezve, a saját vetőmag készítése malmi, illetve árugabonából (tisztítás, zsákolás, laborvizsgálat, csávázás, raktározás stb.) relatíve nagyobb költségekkel jár, de biológiai értékét tekintve az ilyen vetőmag még mindig gyengébb minőségű, mint a fémzárolt.

A nem fémzárolt vetőmag használata, (másodszori vagy egyre gyakoribb harmadszori) visszavetések erősen befolyásolják a fajta-azonosságot (kevert anyagok), annál is inkább, mivel egyre gyakoribb a búzát-búza, árpát-búza, tritikálét-búza követő vetések (árvakelések), ami szintén faj- és fajtakeveredést eredményez. Egy kevert állomány (5-15 %) mindenképpen a minőség mutatók csökkenésének irányába mutat, nem beszélve arról, hogy a betegség-fogékonyságból, az egyenetlen érésből, az eltérő magasságból stb. adódó kevert állomány agronómiailag, tehát termesztéstechnológiailag is hátrányos lehet.

Gyakran felmerülő problémák

Saját vetőmag – visszavetés árugabonából – esetén viszont a gazdálkodó nem ismeri a vetőmag biológiai értéket (ép csíra %, vigor, 1000 szemtömeg, osztályozottság, tisztaság, kórtani problémák stb.), de esetenként még azt sem, hogy milyen fajtát vet valójában. Káros gyakorlat az, hogy sokszor túlzott a vetőmagnorma („vessünk többet” hozzáállás), hogy a várható hibákat kivédjék Így születnek a sűrű vetések, ahol többek között számolhatunk a megdőléssel, a gombabetegségek intenzívebb megjelenésével, az indokolatlanul nagyobb növényvédőszer-használattal, esetenként a szárcsökkentő használatával is. Relatíve magasabb a tápanyagfelvétel a nagyobb biológiai tömegből adódóan. Megnő a betakarítási energiafelhasználás, nő a nehezen kezelhető szalma mennyisége, ellenben alacsonyabb az 1000 szemtömeg, magasabb a tisztítási (manipulálás) veszteség, nem beszélve arról, hogy kisebb az értékes malmi tömeg, vagyis közvetve alacsonyabb az 1 ha-ról értékesíthető mennyiség, de a gazda számolhat a gyengébb minőségi paraméterekkel is (fizikai és beltartalmi mutatók: fehérje, esésszám, sikérminőség stb.).

A visszavetett árugabona használata komoly növényvédelmi aggályokat vethet fel. A visszavetésre használt „kombájntiszta”, úgynevezett „vetőbúza, vetőárpa” tisztasága nem éri el a 95 %-ot sem. A nem megfelelően kezelt őszi búza és a tavaszi árpa állományok vadzab fertőzöttséget mutatnak, emiatt a visszavetésre használt magban fokozott gyomosodás észlelhető. A maggal terjedő gombák (fuzárium fajok) toxinjai a nem megfelelően kezelt állományok termésében jelentős károkat okoznak. Ez az utóbbi paraméter az utóbbi időben különösen nagy probléma volt a termesztésben.

Első ránézésre talán olcsóbb megoldásnak tűnhet az árugabona visszavetése, de érdemes tételesen végigmenni, hogy valójában mit tudunk megspórolni (2. táblázat).

2. táblázat: Az utántermesztett vetőmag minimális költségei (díjkalkulátor)

Összegezve

Összességében, szakmai oldalról nézve a jövőbeni piaci lehetőségeink megtartása, illetve azok növelése és biztonsága szükségessé teszi, hogy vetéseinkben érjük el a minimum 45-50 %-os felújítási arányt, ami még pár évvel ezelőtt általános volt. Az államilag elismert fajta, és a hozzátartozó fémzárolt vetőmag használata csak látszólag jelent pluszköltséget, hiszen az előzőekben tárgyaltakból is láthatjuk, hogy a relatíve drágább mégiscsak olcsóbb, illetve megtérül egy szakszerű termesztési eljárás során.

A csávázás kiemelkedő fontosságú 

A termelő a fémzárolt vetőmag megvásárlásával fajtát és az abban rejlő genetikai potenciált veszi meg. Természetesen bízik abban, hogy a fajtában rejlő tudást (termésmennyiség, minőség és ellenálló képesség) a külső környezeti hatások segítségével (vagy negatív esetben annak kivédésével) és az általa alkalmazott technológia betartásával a legnagyobb mértékben ki tudja használni. Mint minden élő szervezet, így a termesztett növények is kitettek a különböző kórokozók támadásának, így az egyik legnagyobb veszélyt jelentő fuzárium fajokénak is. A betegségek egy csoportja ellen kizárólag csávázással tudunk védekezni (üszögök), de más kórokozók ellen is hatékony védelmet biztosíthatunk a vetőmag kezelésével. A helyes fajtakiválasztás és az okszerű csávázás a termesztési technológia alapkövei. Egyrészt igyekszünk az ellenállóbb fajtát kiválasztani, másrészt nem tehetjük meg, hogy ennek vetőmagját védelem nélkül engedjük a földbe.

A vásárlói hozzáállás

Magyarországon idén megtapasztalhatták a gazdálkodók, hogy a fogyasztók a növényvédelmi problémákkal, azok kezelési lehetőségeivel nincsenek tisztában, a fuzárium botrány jó példa volt arra, hogy nem szabad kockáztatni, mert a fogyasztók hamar elutasítóak lesznek, nagyon könnyen összedőlhet a hazai termékek jó híre. Természetesen a „fertőzött magyar áru” híre az exportot is veszélybe sodorhatja.

A csávázási kötelezettség nem csupán egy törvényi előírás

Magyarország területén csávázás nélkül nem szabad gabonát vetni, amelyet jogszabály is előír. A csávázatlan vetőmagot használó termesztő a felelőtlen termesztéstechnológia folytatásával nagymértékben kockáztatja termése mennyiségét, minőségét, veszélyeztetve ezzel a termés eladhatóságát (mikotoxin előírások).

A fuzárium elleni védekezés már vetés előtt el kell, hogy kezdődjön, hiszen a vetőmaggal terjedő és csírakorban a talajból fertőző kórokozó ellen a leghatékonyabb és leggazdaságosabb eszköz a csávázás. A különböző hatóanyagú, formulációjú, egy és több komponensű csávázószerek megoldást jelentenek a hatékony védekezéshez, valamennyi termelő számára.

Csávázás – de mivel?

A csávázószer kiválasztásakor célszerű figyelembe venni, hogy létezik a maghéj alatt rejtőző fuzárium (belső) és a mag felszínén (külső), illetve a talajból fertőző típus. A belső fuzáriumok ellen felszívódó (szisztemikus) hatóanyagkörből kell választani, de talán a legszerencsésebb ilyenkor a felszívódó és kontakt hatóanyagok kombinációjának alkalmazása. A szerválasztáskor arra is érdemes odafigyelni, hogy a csávázószer hatóanyaga ne legyen azonos az állománykezelésre is használt gombaölő permetező szerével, ami a szerrezisztencia kialakulásának megelőzése miatt fontos. A mai csávázószerek minden tekintetben megfelelnek a legmagasabb igényeknek, mivel szerformájukból adódóan a magon egyenletes eloszlást, jó tapadó képességet (minimális leporlást) biztosítanak. A vetőmaggal „jó viszonyban” vannak, nem csökkentik a csírázóképességet, és a kezelt mag tárolhatóságát sem korlátozzák.

A csávázás csak szakszerűen kivitelezve hatékony

A termelő számára az a legbiztosabb megoldás, ha a vetőmagot már csávázottan vásárolja, és olyan vetőmagüzem termékét választja, ahol a csávázást profi módon végzik (bevonási egyenletesség, pontos hatóanyag felvitel). A csávázószer szakszerűtlen megválasztása, valamint a szer felvitele munkaegészségügyi és környezetvédelmi problémákkal járhat. A csávázási tevékenység végzése személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló engedélyekhez kötött.

A hamisított hibrid vetőmag ismérvei 

Bár a cikk címe alapján az olvasó a minőségi vetőmag ismérveire számít, fontosnak tartjuk megemlíteni azt a nagyszabású kampányt, melyet a Vetőmag Szövetség indított „A fémzárolt vetőmag megéri az árát” címmel, a vetőmag hamisítás ellen. A kampányt a tavaszi hibrid növények vetőmag piacának indulására időzítettük. Az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a hibridnövények – különösen a kukorica – piacán megnövekedett a hamis vetőmag forgalma.

A hamis vetőmagot a gazdálkodók sokszor nem ismerik fel, mert az eredeti zsákhoz nagyon hasonlóban kerül forgalomba. A kampány során a hamis vetőmag ismérveiről tájékoztatjuk a gazdálkodókat plakáton, szórólapokon, valamint az ismeretterjesztő anyagok mellett az országos agrár újságokban és televíziós műsorokban is felhívjuk a gazdálkodók figyelmét a fémzárolt vetőmag használatának fontosságára, valamint arra, hogy a vetőmagot kizárólag megbízható forrásból szerezzék be.

A címke ismérvei

A vetőmag eredetiségét legkönnyebben a címke segítségével lehet megállapítani. A címkék téphetetlen anyagból készülnek, egyedi nyilvántartásúak, sorszámozottak, - az öntapadó típusok kivételével - vízjellel ellátottak, kitöltésük számítógéppel történik. Minden egyes zsáknak, csomagolási egységnek külön azonosító száma van.

A hamis vetőmag forrásai

A nem szabályos vetőmag-forgalmazásnak alapvetően két forrása létezik, az egyik esetben az árutermő területről betakarított árukukoricát (F2) árulják hamisított zsákban, hamis címkével, a másik esetben pedig egyéb hibridkukorica (F1) vetőmagot értékesítenek, mely nem egyezik meg a hamis zsákon, hamis címkén feltüntetett hibriddel.

Segítség a hamis vetőmag azonosításához

A hamis vetőmagnak van néhány olyan ismérve, melyek alapján a termelő is egyszerűen el tudja dönteni, hogy a megvásárolni kívánt zsákban hamis vetőmag található, vagy kiváló minőségű, fémzárolt szaporítóanyag. A hamisított vetőmagot általában mozgó járműből, vagy kisebb vásárokon, piacokon „csomagtartóból” árulják, a vetőmag piaci áránál jóval olcsóbban. A cégjelzéssel ellátott zsákok ugyan hasonlíthatnak az eredetihez, azonban az azokon függő címkét egyszerű tépéspróbával ki lehet szűrni, az eredeti címke ugyanis téphetetlen anyagból készül. Az eredeti címke vízjellel van ellátva, a hamisított címkén a vízjel képe csak fénymásolva van a hátoldalon, vagy hiányzik.

A belföldi EU kék színű függőcímke kitöltése alakilag megegyezhet az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történő leellenőrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létező, vagy más fajtájú tételazonosító került a címkére.

Lehetséges károk

Amennyiben az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, annak teljesítménye messze el fog maradni a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszinttől. Tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica (F2 generáció) visszavetése leggyakrabban 16-30 %-os terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az 50 %-ot is!

A fenti adatok csupán a genetikai hátteret veszik figyelembe. Abban az esetben azonban, amikor F2 (azaz árukukorica) kerül a hamis vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. Ezek között szerepel, hogy hamis vetőmag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. (A vetőmagos cégek legalább 93 %-os csírázóképességű vetőmagot hoznak forgalomba, az árukukorica ennél jóval gyengébb csírázóképességű.) A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon. A kezdeti fejlődés idején a kukoricát számos betegség és kártevő tizedelheti, melyekkel csávázás nélkül nem lehet felvenni a versenyt.

Teendők

Amennyiben a gazdálkodó hamis vetőmaggal találkozik, vásárol belőle, vagy csak felmerül a gyanúja annak, hogy a megvásárolni kívánt vetőmag hamis, a hatósághoz fordulhat segítségért. Az MgSzH megyei Vetőmagfelügyeleti Osztálya (06-1/336-9000) a fajtanév, fémzárolási szám és címkesorszám megadása esetén telefonos megkeresésre is meg tudja állapítani, hogy hamisított vetőmagot forgalmaztak vagy sem. A hamisított vetőmag forgalmazásának későbbi bizonyításához elengedhetetlen, hogy a gazdálkodó bejelentse az esetet az MgSzH megyei Vetőmagfelügyeleti Osztályán, vagy a Vetőmag Szövetségnél, ahol minden szükséges segítséget megkap. A gazdálkodó mindig kérjen számlát vetőmag vásárláskor, ezáltal az esetleges vitás helyzetek tisztázása egyszerűbbé válhat.

A minőségi vetőmag ismérvei között szerepel tehát a fajtaazonosság, a megfelelő szakértelemmel végzett tisztítás, csávázás, valamint az is, hogy a vetőmag megbízható helyről származzon. A fentiekből is világosan kirajzolódik, hogy a vetőmag előállítás miért külön szakma, ne sajnálják a termeléstől azt a többlet ráfordítást, melyet a minőségi vetőmag-használat jelent, tapasztalni fogják: bőven megéri!

Apostol Emília

Ruthner Szabolcs

Vetőmag Szövetség és Terméktanács

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a  2009/6-os  Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)