Hazánkban a gyógy- és fűszernövények termesztése és felhasználása a reneszánsz kor óta ismert. „Fűben, fában van az orvosság” volt akkoriban az orvostudomány véleménye, s ezt az orvosságot valóban a növények által termelt hatóanyagokból nyerték. A Kárpát-medence őshonos növényeinek hatóanyagait a népi gyógyászatban is alkalmazták. Napjaink orvostudománya azonban inkább a szintetikus úton előállított hatóanyagokat részesíti előnyben, így a hazai gyógynövénytermesztés kissé feledésbe merült. A 90-es évektől kezdődően az évszázadok során kialakult hazai gyógynövény termesztő körzetek családi, vagy üzemi szintű szövetkezeteik átalakultak (a nagyobb gazdasági haszon reményében) intenzív gazdasági növények termesztésével foglalkozó gazdaságokká. Ennek egyik oka, hogy a működő hazai gyógy- és fűszernövény feldolgozó kisüzemek többnyire a világ más országaiban termesztett növényi alapanyagokat dolgoznak fel, tehát olcsóbban jut alapanyaghoz. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a hazai piacokon nem lenne igény a természetes, tiszta hatóanyagokkal rendelkező gyógynövények fogyasztására. Épp ellenkezőleg. A mezőgazdasági közép- és felsőoktatásban egyre nagyobb az érdeklődés a gyógy- és fűszernövények termesztésének szakmai elsajátítása iránt. Számos egyetem és egyetemi kar foglalkozik a gyógy- és fűszernövények termesztésének és feldolgozásának oktatásával és kutatásával. Nemrégiben hazánkban járt Dr. Wach Yoshitaka Japánból, aki egy számunkra új gyógy- és fűszernövény kutatásával bízott meg. A növény a nemzetközi nevezéktanban Angelica keiskei koidzumi, japánul ashitaba, azaz holnaplevél néven ismert növény. Eredeti élőhelye Japánnak egy kis szigetén Hachijojima erdőiben található. Európában nem őshonos, így számunkra ismeretlen gyógynövény. Kínában viszont már a Ming-dinasztia orvosai is felhívták a figyelmet a növényben rejlő hatóanyagok használatára a vér- és érrendszeri megbetegedések kezelése érdekében. Leveleit kiszárítva, majd porrá őrölve zöldtea- és fűszerként is használják egész Ázsiában.

• A holnaplevél (ashitaba) alaktana, termeszthetősége

A holnaplevél az angyalgyökérfélék (Angelica) nemzetségébe, az ernyősök (Apiaceae) családjába tartozó japánban őshonos, kétszikű, évelő növény. Habitusa lágyszárú bokor jelleg. Teljesen fejlett állapotban mintegy 60-70 cm magas, sűrűn elágazó, nedvdús szárral rendelkezik. Levelei nagyméretűek, szárnyasak, enyhén fűrészesek. Az egész növény haragoszöld színű. Termesztését magról vetett palántázással kezdjük. A magot márciusban vetjük el tőzeggel bélelt vetőládába. A mag nem igényel magas hőmérsékletet a csírázáshoz, a tavaszi napsütés hatására az üveglappal borított melegágyban, vagy a fóliaborítású palántanevelőben is egyaránt csírázik. A palánta vízigénye közepes. A talajt márciusban készítsük elő, gyomoktól mentes, enyhén morzsalékos szerkezetűre. A palánta április végére fejlődik ki, melyet 10 cm mélyre, 40 cm sor- és tőtávolságra ültessünk egymástól. A talajt bakhátazzuk, vagy búzaszalmával történő talajtakarást alkalmazzunk. Amennyiben a bakhátat választjuk a májusban kelő gyomoktól kapálással óvjuk meg a növényt. Mivel az ashitaba részeit a későbbiekben humán fogyasztásra szánjuk, az esetleges szermaradványok miatt, nem ajánlott a kémiai gyomirtás alkalmazása. A szalma a gyomok kelését, illetve a talaj párolgását nagyban megakadályozza, ezért a módszer alkalmazása célravezetőbb. A növény nem igényli a talaj műtrágyákkal történő tápanyag-utánpótlását. Kísérleti kertünkben csak a talaj eredeti tápanyagtartalma állt a növény rendelkezésére.

Holnaplevél (Ashitaba) palánta

A termesztést megelőző évben ajánlott legalább egy szűkített talajminta vizsgálatot elvégezni, s a talajt csak abban az esetben kell tápanyaggal feljavítani, amennyiben az alábbi mintától élesen eltér. Törekedjünk azonban arra, hogy a tápanyag-utánpótlás ne komplex műtrágyák bedolgozásával, sokkal inkább természetes komposztok, ásványi trágyák, esetleg gilisztahumusz alkalmazásával történjen.

A talaj eredeti tápanyagtartalma Szentesen (DABIC Kht)

A kísérleti kertünkben történő próbatermesztés során az ashitaba vegetációs ideje alatt, - amely az áprilisi kiültetéstől október végéig tart – öntözést nem alkalmaztunk. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a növény az Alföld szélsőséges klímájához igazodva milyen növekedési eréllyel rendelkezik vízutánpótlás nélkül. A próbatermesztés alatt a növény szára, illetve levélzete egyáltalán nem veszített a tulgor állapotából, azaz nem szenvedett vízhiányt. Természetesen az idei esztendő is bővelkedett csapadékban és sajnos voltak csapadékmentes hónapok is. Májusban például Szentes környékén 171,3 mm csapadék hullott, júniusban 108,8 mm, míg júliusban 112 mm csapadékot mértünk, amely mindössze 6 esős nap alatt gyűlt össze. A hőmérsékleti átlagértékek tekintetében is elég szélsőséges volt az idei tavasz és a nyár. A májusban mért nappali hőmérsékleti határok 8 és 26 °C között, júniusban 12 és 32 °C, ugyanez júliusban 16 és 33 °C között volt mérhető. Ebből kiindulva azt a következtetést lehet levonni, hogy az ashitaba jól gazdálkodik a rendelkezésére álló vízmennyiséggel.

Az alsó, idősebb leveleken júliusban megjelent a magnéziumhiány tünet

Májusban a túlzott csapadék mennyisége a vashiány tüneteit idézte elő, amely citromsárga színűre színezte el a levélzetet.  Az ashitaba kedveli, de nem igényli a napfényt. A túlzott napsütés hatására azonban az idősebb, alsó leveleken magnéziumhiányra utaló tüneteket tapasztaltunk, amely a levélzetet alkotó érközöket sárgítja el. Sajnos ez legtöbb kultúrnövényünk esetében előfordulhat. Ezeket a leveleket a későbbiekben távolítsuk el, de semmi esetre sem használjunk oldott keserűsó műtrágyát, vagy vaskelátot az elemek pótlására. Mivel a holnaplevél (ashitaba) gyógy-, illetve fűszernövény, ebből adódóan alkalmazása a mindennapi életben jelen lehet, ezért nem ajánlatos, ha bármilyen szintetikus úton előállított tápanyag-utánpótlást, illetve növényvédő szert alkalmazunk a termesztése alatt. Az általunk felállított póréhagyma, paprika a vetésforgóba tökéletesen beilleszkedett.

• A holnaplevél növényvédelme

Az ashitaba kísérleti termesztése során kártevő, vagy kórokozó által előidézett tüneteket nem tapasztaltunk. A vetésforgóba termesztett póréhagyma, illetve paradicsompaprika kártevői, mint pl. a házatlancsiga, lisztecske, vagy a levéltetű nem okozott az ashitabában kárt. Lisztharmat jellegű gombás megbetegedések nyomait sem diagnosztizáltuk az ashitaba levelein. A növényeket tavasszal, megelőző jelleggel, egyszeri kijuttatással, érintő hatásmechanizmusú Cosavet DF növényvédő szerrel kezeltük. Természetesen bármely hasonló biológiai növényvédő szer alkalmazása ajánlott.

• A holnaplevél hatóanyagai

Hazánkban a holnaplevél még ismeretlen növény, amely nagyüzemi szintű termesztése és feldolgozása még bevezetésre vár. A növény hatóanyagai viszont már régóta ismertek a japán gyógyszergyárak alkalmazásában. Az Osakai Tudományegyetem kutatói 2005-ben közzétett munkájukban (Research Unit of Clinical Medicine), elsősorban a növény 4-hydroxiderricin és a xanthoangelol nevű hatóanyagát emelik ki, melyet a tumorok kialakulásának megakadályozásában és kezelésében, valamint a vírus eredetű vér és érrendszeri megbetegedések gyógyításában használnak fel. A holnaplevél honosítása és elterjesztése a Kárpát-medencében úgy tűnik nem lehetetlen feladat. Természetesen a biztonságos termeszthetőség érdekében még további kísérletekre és ismeretanyagra lesz szükségünk. Amennyiben a jövőben Japán és Magyarország között kibővülnek a növényekre vonatkozó kereskedelmi együttműködések, elgondolkodhatunk a növény hazai kistermelői, vagy akár az üzemi méretű termesztésében és feldolgozásában.

Az ashitaba üzemi méretű termesztése Japánban - palántázás

Lantos Ferenc

Növénytudományi Doktori Iskola Gödöllő

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2010/5- ös Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)