A burgonyaágazatban a piaci verseny tovább fokozódik, amit a magyar burgonyatermelők piacot veszítve, aggódva élnek meg. Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy biztosabb piaca és nagyobb jövedelemtermelő képessége a július elejéig kiszedett és értékesített korai burgonyának van, illetve új – eddig kihasználatlan – lehetőségünk nyári ültetéssel télen értékesíthető újkrumplit előállítani. Egy jó, korai fajtával későbbi ültetés (május-július) esetén kiváló minőségű, enyhén parásított és jól tárolható őszi felszedésű burgonya (újburgonya) előállítása is lehetséges – méghozzá olcsóbban, mint a hagyományos tavaszi ültetéssel, őszi szedéssel! A fajtaválasztásnál előnyben kell részesíteni az egyre inkább elérhető, bőtermő, jó minőségű, finom ízű és leromlásnak jól ellenálló korai érésű magyar fajtákat (Pl. Pannónia). Az ilyen fajták használatánál – az utántermesztési lehetőség, kismértékű leromlás miatt – a vetőgumó lényegesen kisebb költséggel terheli a termesztési kiadásokat, növelve ezzel a termelő jövedelmét és a versenyképességét.
A magyar ökológiai adottságok is a korai fajták termesztésének kedveznek. Tehát lehetőség van a biztosabb, kiszámíthatóbb és nagyobb jövedelmet lehetővé tevő korai termesztésre való áttérésre – elsősorban az öntözhető homoktalajokon gazdálkodók számára.
A korai fajtát (Pannónia) szakaszosan ültetve – kora tavaszól nyárig – egész évben biztosítható a kiváló minőségű és étekezési értékű „újkrumpli”!
Lehetőségeink az ökológiai adottságok és biológiai alapok oldaláról
Magyarország éghajlati adottsága – a burgonya számára az optimálisnál magasabb hőmérséklet és kevesebb csapadék miatt – elsősorban a korai és leromlásnak ellenálló fajták termesztésére, szaporítására alkalmas. A jövőben – az EU burgonya szabad áramlása miatt – elsősorban a korai (újburgonya) termesztése lehet versenyképes és eredményes.
A legjobb minőségű burgonya a hagyományos – homoktalajú – burgonyatermesztő tájakon termeszthető, ezért törekedni kell – harmonikus tápanyag- és vízellátás mellett – a burgonya számára kedvező, könnyen felmelegedő, laza szerkezetű humuszos-homok talajokon – elsősorban a (korai) újburgonya előállítás növelésére. Magyarországon a korai termesztés felértékelődőben van, és ez a tendencia folytatódik.
Az újburgonya fejlődésében megállítva – zöldlombú állapotban foszlóshéjú gumóként felszedve, vagy a zöld lombozat szártalanítása, desszikálása után kb. 2 hétig talajban hagyva, vékony parás héjjal szedve – kitűnő ízű, alacsony szárazanyag- és keményítőtartalmú, magas C-vitamin, lizin, metionin és cisztin tartalomú és speciális ételek készítésére is alkalmas.
Súlyos leromlásnak (levélsodró-és Y-vírus) ellenálló magyar fajta termesztésével akár 90 %-al is csökkenthető lenne a vetőburgonya költsége, és ezen keresztül a korai (újburgonya) és őszi felszedésű étkezési burgonya termelési költsége és önköltsége is. Az újabb korai leromlásnak ellenálló magyar fajták termesztése (pl. Pannónia, 1. kép) a laza szerkezetű homoktalajokon – öntözéses termesztés mellett – korábban (gyorsabb megtérülés), biztosabb és nagyobb jövedelmet tesz lehetővé, mint az őszi felszedésűek. A héjszín – a Magyarországon uralkodó piros héjú formalizmuson kívül – sehol máshol nem döntő! A gumó héjszíne és a burgonya gazdasági értékmérő tulajdonságai (termésmennyiség, minőség, íz, stb.) között nincs semmiféle összefüggés.
Magyarország nagy lehetősége a zsenge állagú „újkrumpli” előállítás (tavasztól késő őszig egyaránt), amelyre kedvezőek az ország ökológiai adottságai és biológiai alapjai (Pannónia fajta). Egyre többen fedezik fel ezt a termelők közül és élnek is ezzel a lehetőséggel. A trendek alapján arra lehet következtetni, hogy a hazai burgonyatermesztésben a zsenge állagú „újburgonya” előállítás részaránya tovább fog növekedni, vékonyan parásítva pedig – késő tavasztól tél végéig (kora tavaszig) markáns magyar exporttermékké válhat.
Vetőgumó manipulációk a koraiság és jövedelmezőség fokozására
Nagyobb jövedelem és piaci versenyképesség a koraiság fokozásával és a termés mennyiségének és minőségének növelésével érhető el. Ennek érdekében alapvető, hogy – a fentebb írtak figyelembevételével – fajtaválasztásnál előnyben kell részesíteni a korai érésű, leromlásnak ellenálló, bőtermő és kitűnő minőségű, finom ízű fajtákat (Pl. Pannónia),
A koraiság fokozása, a versenyképesség növelése (önköltség csökkentése) érdekében már a tenyészidőszak előtt – január végén-február elején – el kell végezni a speciális vetőgumó manipulációs munkákat, illetve meg kell tervezni az ültetést.
Vetőgumó darabolás
Az optimálisnál (28-40 mm) nagyobb méretű gumók közül a 45-60 mm-es 2 részre, a 60-80 mm-es 4 részre darabolása mindenképpen előnyös és költségcsökkentő. A darabolás, mint stresszhatás serkenti a csírázást és hatására az egyébként nem csírázó „alvó” rügyek csírázása is megindul, ami lehetővé teszi nagyobb terület beültetését ugyanolyan hektáronkénti csíraszámmal (főhajtásszám). A darabolást az előhajtatás (csíráztatás) előtt kell elvégezni, így az előhajtatás magasabb hőmérséklete mellett ültetésig a vágási felület is beparásodik, és csökken a fertőzésveszély. A vírusok és baktériumok átvitele – a darabolókés nem megfelelő fertőtlenítése esetén – problémát jelenthet, ezért célszerű speciális darabológéppel végezni a műveletet, amely minden vágás után fertőtleníti a darabolókést.
Előhajtatás (csíráztatás, gyökereztetés)
Az előhajtatott vetőburgonya az ültetés után gyors kezdeti fejlődést és korai állományzáródást biztosít és korábban, már március elejétől-közepétől kiültethetjük a szántóföldre, mivel hidegebb talajban (3-5 Co) is megindul, vagy folytatódik a gyökérfejlődés. Az előhajtatás hatására mintegy kéthetes fejlődési előny érhető el, ami azt is jelenti, hogy ennyivel korábban juthatunk újkrumplihoz! Az előhajtatással a legtöbb fajtánál 5-15 %-os termésnövekedést is elérhetünk. Csíráztatásra legalkalmasabbak a fűthető üvegházak és fóliasátrak, de alkalmas minden olyan helyiség, ahol a kívánatos hőmérsékletet és szórt fényt biztosítani lehet. Lehet rekeszekben, vagy zsákokban is csíráztatni. Az ültetés előtti csírapattintás is előnyös és gyorsabb kelést tesz lehetővé. A gumók csíráztatását, edzetését mesterséges fénnyel is végezhetjük. A legjobbak az energiatakarékos kompakt fénycsövek.
Az optimális hő, fény és az időtartam az, amely meghatározza a jó előhajtatást. A korai burgonyát legjobb rekeszekben (M 10) csíráztatni. Megvilágításról mindenképpen gondoskodni kell, mert fény hiányában a csírák felnyurgulnak Ha a csíra fényt kap, akkor színes és zömök, erős lesz. A cél az, hogy ültetésre max. 1-1,5 cm hosszú, erős, zömök fénycsírák fejlődjenek. Ezt úgy érhetjük el, ha mérsékelt melegen (14-18 oC körül) hajtatjuk kb. 3-4 hétig úgy, hogy a gumók legalább szórt fényű megvilágítást kapjanak. A csíráztatás első 7-10 napja – a hőmérséklet beállítása mellett – történhet sötétben is.
A tárolóból kiszedett gumók általában un. apikális csírával rendelkeznek, amelyek főrügyből hideg tárolás mellett is kifejlődnek a csúcs-, vagy apikális dominancia következtében. Első lépésben ezeket a csírákat le kell törni, hogy lehetővé tegyük több rügy (szem) kicsírázását, ezzel pedig egységnyi vetőgumóból több hajtás és gumó képződését. Korai termesztésnél az optimális tövenkénti gumószámot 3-4 csírával (főhajtással) – érhetjük el, ha 5-nél több csíra fejlődik 1 gumón azt célszerű letörni – de leginkább csíráztatás előtt darabolni a nagyobb vetőgumókat –, mert ha növényenként túl sok gumó képződik, akkor az később szedhető, lassabban fejlődik ki a kívánt méretű gumó. Az így előhajtatott és optimális csíraszámmal elültetett gumókból korábban, kevesebb számú, de nagyobb gumó képződik. A jól előcsíráztatott és ültetés előtt alacsonyabb hőmérsékleten megedzett vetőburgonya jó állapotban marad hosszabb időn keresztül és a termesztő számára nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé, hogy kivárja az ültetésre legkedvezőbb időt. Ültetés után a fejlett csírákból néhány nap alatt megindul a gyökérfejlődés még hideg talajban is. A jól előhajtatott vetőburgonya az ültetés után gyors kezdeti fejlődést és korai állományzáródást biztosít. Az ültetés előtt 10 nappal zsákba szedett és meleg helyre vitt vetőgumó „csírapattintásával” is gyorsabb kezdeti fejlődést érhetünk el, ami főként nyári szedés esetén javasolható.
A csíráztatás utáni előgyökereztetéssel a koraiság még tovább fokozható. Ezt a módszert célszerű az intenzívebb átmeneti fátyolfólia takarásos termesztésnél alkalmazni. A ládában lévő burgonya gyökereztetése a hőmérséklet lecsökkentése (5-6 °C –ra) mellett 10-14 nap alatt elvégezhető. Ez – évjárattól függően – további 3-7 nap előnyt jelent szedéskor. A továbbfejlesztett előgyökereztetési technológia jobb, és kevésbé anyag- és munkaigényes módszer, mint a hagyományos tőzegtakarásos, mivel alkalmazásával rugalmasabban lehet alkalmazkodni az optimális ültetési időhöz.