A növényvédelem gépeinek tanulmányozása előtt célszerű megismerkedni azokkal az alkalmazástechnikai kérdésekkel, amelyek meghatározzák e gépek előkészítésének, beállításának, üzemeltetésének szabályait, feltételeit. Ezeknek a szabványokban is rögzített feltételeknek az ismerete lehetővé teszi, hogy a növényvédő gépek szerkezeti részeinek, működésének elemzéséhez megfelelő viszonyítási alap álljon rendelkezésre.

Növényvédő gépek alkalmazástechnikai kérdései

Az alkalmazástechnikai kérdések közül az alábbiak a legfontosabbak:

  •  adagolás egyenlőtlenség;
  •  szórásegyenlőtlenség;
  •  szórófejek kiválasztása szántóföldi permetezőgépeknél;
  •  szórófejek kiválasztása ültetvénypermetező gépeknél.

 


1. ábra: Szórófejek térfogatáramának mérési módszerei

Az adagolás egyenlőtlenség elemzése előtt célszerű tisztázni annak fogalmát, meghatározásának módját. Az adagolás egyenlőtlenség a permetezőgép beállított térfogatáramától való eltérés. Meghatározása az alábbiak szerint történik: üzemelő permetezőgépnél, állandó nyomáson (4 bar), bármelyeik szórófejnél, kézi átfolyás mérővel rotaméterrel, vagy kalibrált mérőedénnyel, meghatározott ideig kell mérni a szórófej által kibocsátott folyadék (általában víz) mennyiséget, legalább háromszori ismétléssel.

Adagolás egyenlőtlenség (e%) meghatározása az alábbi összefüggéssel történik:

Ahol:

x max - az ismétlések során mért legnagyobb mennyiség [ml];

x min  - az ismétlések során mért legkisebb mennyiség [ml];

    - az ismétlések során mért mennyiségek átlaga [ml].

e megengedett értéke + 5%.

Amennyiben az adagolás egyenlőtlenség értéke a megengedettnél nagyobb, az szivattyú hibára, szabályzó rendellenességre, vagy az áramlási rendszer tömlőinek elhasználódására utal.

A szórófejek térfogatáramának mérésére praktikusan alkalmazható eszköz a kézi átfolyás mérő (1. ábra, a és b,) amely két részből áll egy mérőfejből és egy kijelzőből. A mérőfejet a szórófejhez kell illeszteni. A mérőfejen átfolyt folyadék egy rotort (lapátkereket) forgat meg. A lapátkerék az őt körülvevő állandó mágnes segítségével indukciós jelet juttat a kijelző egységbe. A digitális kijelzőn választhatunk l/min és gallon/min értéket. A kézi átfolyás mérő előnye, hogy használatához a vizsgálni kívánt szórófejet nem kell leszerelni. A mérés során ügyelni kell arra, hogy a szórófejhez szorított gumi harang ne deformálódjon, ne csepegjen mellette a folyadék. A mérés kezdetén változó értékek jelennek meg a kijelzőn. Amikor az értékek stabilizálódnak akkor kell a leolvasást elvégezni.

A rotaméter (1. ábra, c) egy kúpos, kalibrált, függőleges, átlátszó mérőcső, amelyben egy hengeres fémúszó található. Az úszó üzemen kívüli helyzetben a mérőcső alján helyezkedik el, zárva a folyadék útját. A folyadék áramlás megindításával az úszó megemelkedik olyan mértékben, hogy a felfelé bővülő cső és az úszó között szabadon maradt keresztmetszet elegendő legyen az átfolyt folyadék számára. Minél nagyobb a folyadék áram, annál magasabbra kell az úszónak emelkedni. Az úszó felső éle mentén leolvasható az átfolyt mennyiség l/min értékben. Annak érdekében, hogy az úszó stabil helyzetet foglaljon el, ne libegjen, a leolvasás megkönnyítése érdekében, az úszó palástján csavarmenet szerű hornyok találhatók. A hornyokon átfolyt folyadék az úszót tengelye körül forgásba hozza, ezzel helyzetét stabilizálja. A forgóúszótól kapta a mérőegység a nevét (rotaméter). A mérőberendezés hátránya, hogy a vizsgált szórófejet a méréshez le kell szerelni, helyére a rotamétert csatlakoztatni, és a rotaméter kifolyó csövére kell a szórófejet átszerelni.

A mérés elvégezhető egyszerű mérőedénnyel, kalibrált pohárral, vagy mérőhengerrel (1. ábra, d). Ebben az esetben a pontos mérés érdekében, a mérőedény által biztosított leghosszabb mérési időt kell alkalmazni.

Keresztirányú szórásegyenlőtlenség (CV%). A gép munkaszélességében a permetlé eloszlását jelenti. Meghatározása stabil-, vagy mobil mérőpaddal lehetséges.


2. ábra: Keresztirányú permetléeloszlás vizsgáló berendezés

A stabil mérőpadon (2. ábra, a) a szóró keret szélességét meghaladó szélességű, 100 mm osztású hullámfelület felett, üzemi magasságban (általában 50 cm) működtetik a szóró keretet. A hullámfelületről jut a mérőfolyadék (általában víz), a mérőhengerekbe. A felfogott folyadék képezi a kiértékelés alapját.

A mobil mérőpad (2. ábra, b) esetén az 1 m széles, 100 mm osztású hullámfelületről jut a folyadék mérőhengerekbe. A mobil mérőegységet számítógép lépteti a szóró keret alatt. Előnye, hogy mobil így a mérés nincs helyhez kötve. A szóró keret alatt, üzemi magasságnak megfelelő keretbeállítás mellett végighaladó mérőegységben felfogott folyadék mennyiségek képezik a kiértékelés alapját. A kiértékelést számítógép végzi.

Ahol: 

 xi - a mérőhengerenként felfogott folyadék mennyiség;

  - az összes mérőhengerben felfogott folyadék mennyiségek átlaga;

n   - a mérőhengerek száma.

CV megengedett értéke új gép esetén 7 %, használt gépnél 10 %.

A CV mérés előtt a szórófejeket ellenőrizni kell és a hibásakat ki kell cserélni. Amennyiben a CV meghaladja a megengedett értéket, úgy a hibát meg kell keresni (szórófej kopás, beállítás, méreteltérés stb.), azt meg kell szüntetni és a mérést újra elvégezni. Ezt a mérést az erre kijelölt állomások végzik.

 

A szórófejek kiválasztása

A szántóföldi permetezőgépek beállításának egyik fontos kérdése a szórófejek helyes kiválasztása, mely a munkaszélesség B [m], a kijuttatandó permetlémennyiség Q [dm3/ha], és az üzemi sebesség v [m/s] ismeretében az alábbi összefüggéssel történik:

A qö értéke a szóró kereten lévő összes szórófej térfogatárama. Amennyiben a qö értékét osztjuk a szórófejek számával, megkapjuk egy szórófej teljesítményét q1 [dm3/min].

A q1, valamint a permetezés célja által meghatározott nyomás p [bar] ismeretében katalógusból kiválasztható a megfelelő méretű szórófej.

A beállított és permetlével félig feltöltött permetezőgéppel célszerű próbaszórást végezni ismert hosszon, ahol a munkaszélesség és a permetezési hossz szorzata adja a bepermetezett területet. Visszaméréssel meghatározható az elfogyott permetlé mennyisége. Ezt hasonlítva a normához az esetleges eltérés megállapítható és szükség szerint korrigálható.

Az ültetvénypermetező gépek szórófejeinek kiválasztása a szántóföldi permetezőgépek esetében bemutatott összefüggés segítségével történik. A qö meghatározásában tehát nincs eltérés. Itt a munkaszélesség B [m] az ültetvény sortávolsága, a kijuttatandó mennyiséggel Q [dm3/ha], és az üzemi sebességgel v [m/s] ugyan úgy számolunk. A q1 azonban másképpen számítható, mivel a szóró kereten eltérő méretű szórófejek is alkalmazhatók, a permetezés céljának megfelelően. Az eltérő szórófejek összes tömegárama azonban a fenti összefüggéssel számolt értéknek meg kell felelnie. Az egyes szórófejek tömegáramának meghatározása speciális felfogó mérőhengersorral történik (3. ábra). A méréshez a szórófejek számával egyező számú mérőhengert alkalmaznak. A szórófejek és a mérőhengerek tömlőkkel csatlakoznak. A mért adatok a szórófejek kiválasztását épp úgy segítik, mint az adagolás egyenlőtlenség meghatározását. Ez utóbbi meghatározásának módja a korábban ismertetettel megegyezik.


3. ábra: Térfogatáram mérő berendezés ültetvénypermetező szórófejekhez

 

A szántóföldi permetező gépek áramlási rendszere

A szántóföldi permetezőgépek folyamatos, technológiai zavartól mentes üzemének fontos feltétele a gép áramlási rendszerében elhelyezett szűrők megfelelő kivitele, mérete és minősége.

A tartály feltöltése

A tartály betöltőnyílásán keresztül történő feltöltés során fontos szerepet kap a permetlétartály betöltőnyílásában található betöltő szűrő, amely csak a durva szennyeződésektől, a permetlében előforduló csomósodásoktól védi meg az áramlási rendszert. Itt nem alkalmazható finom szűrő, mert az a permetlé feltöltését, a vegyszer bekeverését lassítaná.

A tartály feltöltése történhet saját szivattyúval. Ez a megoldás azért nem szokásos, mert a permetező gépek üzemi szivattyúi relatíve kis teljesítményűek, ezzel a feltöltés 10-15 percet is igénybe venne. Gyorsítja a feltöltést, amennyiben az üzemi szivattyú által szállított vizet vízsugárszivattyús feltöltéshez használjuk. A vízsugárszivattyú jelentősen növeli a felszívott víz mennyiségét.

A tartály feltöltése jelenthet víz feltöltést, de permetlékeverő berendezések használatával, kész permetlével is feltölthető a tartály. Később szólunk arról, hogy megfelelő permetlé bekeverő rendszerek alkalmazásával a tartályba töltött víz segítségével a vegyszer is bekeverhető.

A tartályban lévő permetlé homogenitását mechanikus, vagy hidraulikus keverő berendezés tartja fenn. Ma általában hidraulikus keverést alkalmaznak, amely az üzemi szivattyú által szállított permetlével működik. A permetező tartály térfogatának 10%-át számítják keverésre. A szivattyú teljesítményének meghatározásánál tehát ezt figyelembe kell venni. Mivel a permetezés alatt a permetlé mennyisége a tartályban folyamatosan változik, arányaiban egyre nagyobb a keverésre felhasznált permetlé mennyisége. Ezért szerencsés megoldás, ha a keverésre szabályozható térfogatáramú keverőszivattyút alkalmaznak, amely áramlási körét tekintve független az üzemi szivattyútól, hajtása azonban lehet azzal közös. Ebben az esetben a külön keverőszivattyúhoz tartozik egy fokozatmentes beállítást biztosító keverőszelep (4. ábra, 7) amellyel a tartályban aktuálisan lévő permetlé mennyiségéhez szabályozható a keveréshez használt permetlé mennyiség. A keverést az esetek többségében a tartály alján elhelyezett, és a tartály hosszabbik méretével megegyező hosszúságú perforált csővel végzik. Nagyobb tartály esetén több párhuzamos keverőcső is alkalmazható.


4. ábra: Permetező gépek áramlási rendszere (www.amazone.de)

A szivattyú védelmét hivatott biztosítani a permetező gép második szűrője, a szívószűrő (4. ábra, 5). A tartályból a permetlé többállású csapon (4. ábra, 4) át jut a szívószűrőhöz, majd azon keresztül a szivattyúhoz. A többállású csap zárt helyzete lehetővé teszi, hogy a szívószűrő tele tartály esetén is tisztítható permetlévesztés nélkül. A szűrőbetét lyukmérete igazodik a szivattyú rendszeréhez. Azoknál a szivattyúknál (pl. dugattyús szivattyú), ahol a permetlé egymáson csúszó alkatrészekkel érintkezik, célszerűbb finomabb szűrőt használni (50 mesh), ahol ez nem áll fent, (pl. membrán szivattyú), ott elegendő durvább szívószűrő (16, vagy 30 mesh) alkalmazása (a szűrő lyukméretét általában angol rendszerben mesh-ben adják meg, ami az egy collra /25,4 mm/ eső lyukszámot jelenti. Ebből természetesen a szűrő finomsága mm-be is átszámítható, csupán a 25,4 mm-t kell elosztani az aktuális mesh számmal. Fontos megjegyezni, hogy a szívószűrő kiválasztásánál nem célszerű a szükségesnél finomabb szűrő alkalmazására törekedni, mert az csökkenti a szivattyú szállítóképességét.

A korszerű szántóföldi permetező gépeken membrán-, az ültetvénypermetező gépeken membrán- és dugattyús szivattyúk biztosítják a szórófejek működéséhez, a permetlé keveréséhez és a nyomásszabályozáshoz szükséges nyomásingadozás-mentes permetlé mennyiséget. Szántóföldi permetezőgépek 1-10 bar nyomásigényét az egyszerűbb szerkezetű, közvetlen membránmozgatású, kisnyomású membránszivattyú (5. ábra, b) is kielégíti. Ültetvénypermetező gépek nyomásigénye (10-30 bar) azonban olajfeltöltésű, nagynyomású membránszivattyút, vagy dugattyús szivattyút (5. ábra, a) igényel.  Mindkét szivattyú előnye, hogy a nyomás változásával csak minimális mértékben módosul a térfogatáram. A működésmódból eredő nyomásingadozást mindkét szivattyúnál légüst mérsékli. A légüst szakszerű előfeszítése (a légüst nyomása a permetezési nyomás 1/3-a, de legfeljebb 5 bar legyen) mind a kiegyenlített folyadékszállítás, mind a membrán és a szelepek védelme céljából, összességében tehát a szivattyú élettartama szempontjából fontos.


5. ábra: Permetező gépek szivattyúi

A nyomó oldalon elhelyezett szűrők a szórófejek technológiai zavarait hivatottak kiküszöbölni. Terhelésüket jelentősen csökkenti a korszerű permetezőgépeken ma már általános öntisztító szűrő (6. ábra) alkalmazása. Működése a vázlatrajzon (6. ábra, a) tanulmányozható. A permetlé (1) a szűrőbetét (3) és a keresztmetszet szűkítő kúp (4) közötti résbe érkezik. A permetlé egy része a szűrőbetéten áthalad, és a szórófejekhez jut (5), másik része a szűk keresztmetszeten felgyorsulva visszaáramlik a tartályba (7), lemosva a szűrőbetét belsején lerakodó szennyeződést. A visszaáramló permetlé mennyisége szűkítővel (6) szabályozható, egyes gépeknél szükség szerint elzárható, és csak a tisztítás idejére nyitható ki. A szűrő eltömődése esetén a permetlé kikerülő ágon (2) át jut vissza a tartályba. Az öntisztító szűrőhöz általában 16-100 mesh finomságú betétek kaphatók. Alkalmazásával a nyomószűrők tisztítására fordított idő is jelentősen csökken. Az öntisztító szűrő mellett megmaradt a hagyományos nyomószűrő is. Az itt alkalmazott betétek szokásos finomsága 30-100 mesh.


6. ábra: Öntisztító szűrő

A permetlé mennyiség pontos beállítása csak megfelelő nyomásszabályzóval lehetséges. A mai korszerű permetező gépeken a vezetőfülkéből szabályozható nyomóarmatúrákat (7. ábra, a) alkalmaznak. A nyomóarmatúrán a központi nyomásszabályzót, a főelzáró szelepet villanymotor, a szakaszoló kapcsolókat elektromágnes, vagy villanymotor működteti. A szerkezeti kivitel lehetővé teszi, hogy áramzavar esetén ezek kézzel is kezelhetők legyenek. Annak érdekében, hogy az egyes szakaszok elzárása során a beállított nyomás ne változzon, minden szakaszolókapcsolónak önálló nyomásszabályzója van.


7. ábra: Nyomóarmatúra

A nyomás pontos beállításának ellenőrzését nyomásmérő óra (7. ábra, b) biztosítja, amelynek 5 bar alatt o,1 bar, a felett 1 bar leolvasási pontosságot kell biztosítani. Ez a szántóföldi permetezőgépek pontos beállítását szolgálja. Vannak nem lineáris beosztású (feszített számlapú) órák, amelyek mindkét nyomástartományra alkalmasak. Az órák rendszeres ellenőrzéséről és hitelesítéséről gondoskodni kell.

Az áramlási rendszer ellenőrzéséhez, illetve szabályozásához folyamatosan mérni kell a szórófejekhez jutó permetlé mennyiséget. Erre a célra általában turbina kerekes áramlás-mérőket (átfolyás mérő) alkalmaznak (8. ábra). Az átfolyás mérőn átáramló permetlé a turbinakereket forgásba hozza, amelynek lapátjai állandó mágnes előtt elmozdulva indukciós jelet biztosítanak, amelynek intenzitása arányos az átfolyt mennyiséggel.


8. ábra: Átfolyás mérő

Járókerékre szerelt indukciós jeladóval, vagy radar sebességmérővel útjel biztosítható. Az átfolyás mérő által szolgáltatott jel és az útjel egybevetésével számítógép határozza meg az ellenőrző rendszer működéséhez szükséges jelet, vagy szabályozza a területarányos kijuttatást.

A növényvédő gépek üzemeltetésének technológiai biztonsága és a környezet terhelésének csökkentése szempontjából egyaránt fontos az öblítő tartály (tiszta vizes tartály) szerepe, szakszerű alkalmazása (lásd a 4. ábra, 10). A permetlétartály űrtartalmának 1/10-ét kitevő tartályban mindig tiszta víz van, amelyet az alábbi célra lehet felhasználni:

  • permetezés szünetében az áramlási rendszer átöblítése, amely a szórófejek későbbi dugulását előzi meg;
  • a permetezés befejezése után a tartályban maradt permetlé felhígítása és kipermetezése a már kezelt felületre;
  • a permetezőgép tartályának belső (lásd a 4. ábra, 13) és külső (lásd a 4. ábra, 12) mosása.

A fentiek érdekében az öblítő tartály az áramlási rendszerhez csatlakoztatható (lásd a 4. ábra, 4).

 

A permetező gépek cseppképzési rendszere

A permetező gépek cseppképzése lehet:

  •  hidraulikus;
  •  pneumatikus (légporlasztás);
  •  mechanikus;
  •  termikus.

Bár a gyakorlatban mindegyikre van példa, az esetek zömében hidraulikus cseppképzést alkalmaznak, illetve szállító levegő alkalmazása esetén a cseppképzés helyén mért légsebességtől függően légporlasztású vagy kombinált a cseppképzés (hidraulikus és légporlasztás kombinációja).

A hidraulikus cseppképzésnél a permetlevet nyomás alatt, megfelelő kiképzésű és méretű szórófej nyíláson áramlik át, miközben a permetlé cseppekre bomlik.

A mai technikai szinten jól kezelhetők a 150-350 μm méretű cseppek.

A 150 μm-nél kisebb cseppek elsodródnak, beszáradnak, nem juttathatók biztonságosan a célfelületre, veszteséget és környezeti károkat okozhatnak.

A 350 μm-nél nagyobb cseppek a célfelületről legördülhetnek, a talajra juthatnak, veszteséget és környezeti károkat okozhatnak.

A szórástechnika fejlesztésének célja elsősorban az optimális méretű cseppek hányadának növelése, a kis cseppek kezelése és a nagy cseppek célfelületen tartása.

Hidraulikus cseppképzés esetén relatíve nagy szórófej nyílás mellett (dugulás elkerülése) megfelelő méretű cseppek létrehozása a folyadék gyors cirkulációjával (cirkulációs szórófejek), felületnek ütköztetésével (felületütközéses szórófejek), vagy két folyadéksugár egymásnak ütköztetésével (folyadékütközéses szórófejek) érhető el.

A cirkulációs szórófejek nagynyomású (10-30 bar), kúpsugaras szórófejek és elsősorban ültetvénypermetezésnél használatosak.

A felületütközéses szórófejek kisnyomású (1,5-3 bar), lapos sugarú szórófejek, főleg gyomirtó szerek kijuttatására alkalmasak.

A folyadékütközéses, réses szórófejek a leg változatosabb szórófejeket foglalják magukba. A közepes nyomástartományban (1,5-10 bar) használt, lapos sugarú szórófejeket elsősorban a szántóföldi szóró kereteken alkalmazzák. Kis nyomáson helyettesítheti a felületütközéses, nagyobb nyomáson a cirkulációs szórófejeket. Emellett speciális célú szórófejek is készülnek folyadékütközéses elven (kettős lapos sugarú-, excenter szórófejek, stb.).

 

A szántóföldi permetező gépek keretmegoldásai

A szántóföldi permetező gépeken síkszóró kereteket alkalmaznak, ahol a szórófejek egy síkban, a talajtól azonos magasságban helyezkednek el (9. ábra, a). Az egyenletes permetléeloszlás érdekében a szórófejek magasságát állandó értéken kell tartani. Ezt az inga felfüggesztésű keretekkel (9. ábra, b) lehet legjobban megvalósítani. Az egy ponton felfüggesztett, önbeálló keret függőleges síkú lengését lengéscsillapítók, horizontális irányú lengését rugók akadályozzák meg. Lejtőn művelés esetén az önbeállást reteszelő csap gátolja. A kiegyenlített tömegű keret haladás közben kisebb lengéseket végez, vízszintes terepen azonban beáll vízszintes síkba. A keret magassága 0,5-2,5 m között fokozatmentesen állítható.


9. ábra: Szántóföldi permetezőgépek keretfelfüggesztése (www.amazone.de)

 

Ültetvénypermetező gépek keretmegoldásai

Ültetvénypermetező gépeknél a célfelület térben helyezkedik el, melyet központi, vagy osztott szóró keretekkel lehet permetezni.

Központi szóró szerkezetnél (10. ábra, a) a szórófejek szóró íven helyezkednek el, különböző távolságra a célfelülettől. A permetcsepp a célfelületig nagy távolságot tesz meg, ezért eljuttatásához nagy mozgási energia szükséges, ami nagy nyomással, és relatíve nagy cseppmérettel érhető el. A nagy nyomás miatt (15-30 bar) sok apró csepp is keletkezik, amely a célfelületet nem éri el (beszárad, elsodródik). Ez a veszteség mérsékelhető, ha a szórófejek irányát, méretét, valamint a szállító levegő irányát, tömegét, és sebességét jól állítják be. Javítható a cseppek célfelületre juttatása, ha csökkentik a szórófejek és a célfelület távolságát. Szőlőnél és sövénygyümölcsösnél előnyösen alkalmazhatók a felfelé kiemelt, trapéz formájú szóró keretek (10. ábra, b). A sűrű sorú, alacsony ültetvények esetén alkalmazhatók a különböző átfúvó fejek (10. ábra, c), amelyeknél a szállító levegőt egy fúvócsőbe koncentrálják. A függőleges fúvócső vége vízszintes irányba fordítható és az ültetvénysorok felett keresztbe fújható a permetlé függöny. A mozgási energiát vesztett cseppek méretüktől függően előbb, vagy később kiválnak a permetlésugárból és zömében a célfelületre rakódnak.


10. ábra: Központi szóró szerkezetek (www.idealitalia.it és www.dragoneweb.org)

Kedvező eredmény érhető el osztott szóró keretekkel (11. ábra). Osztott szóró keretnél a ventilátor (axiál, vagy radiál egyaránt lehet) által szállított levegőt fúvó csövekre bontják és a csövek végét szóró csőként alakítják ki (légporlasztású, vagy kombinált cseppképzésű szórófej), és itt helyezik el a szórófejeket is (11. ábra, a). A csövek elrendezése módosítható, így az aktuális célfelülethez (szőlő, gyümölcsös) igazítható. Szőlőhöz előnyösen alkalmazhatók a függőlegesen belógatott fúvócsöveken elrendezett szórófejek (11. ábra, b), amelyek két oldalról permetezik az állományt. A szórófejek csoportosan is elhelyezhetők (11. ábra, c), amennyiben a célfelület formája ezt kívánja.


11. ábra: Osztott szóró szerkezetek (www.nobili.com)

A célfelülethez közel helyezett szórófejek, és levegő kilépő nyílások intenzív levélmozgatást biztosítanak és a legkisebb cseppeket is biztonságosan juttatják a célfelületre (szín és fonák). Ezzel csökkenthető a veszteség és a környezetterhelés egyaránt. Kisebb cseppek képzésével a felhasznált permetlé mennyisége is csökkenthető.

 

További tartalom:

Környezetkímélő növényvédelmi eljárások

Korszerűtlen szerkezetű, rosszul beállított permetezőgéppel jelentős környezeti károk okozhatók. Ezért a permetező gépek fejlesztésének elsőrendű szempontja a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése, a vegyszer pontos célfelületre juttatása, az elsodródás, beszáradás, vagy a felületről történő lecsurgás megakadályozása, esetenként a vegyszerfelhasználás kiváltása más módszerekkel.

A legfontosabb környezetkímélő megoldások:

  • sávos permetezés, mechanikai gyomirtás, levél alá permetezés;
  • lombérzékelő permetezés;
  • felkenő vegyszerezés;
  • kis cseppek kezelése;
  • nagy cseppek kezelése;
  • vegyszermentes eljárások.

 

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2015-3.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,

Tel: 42/414-188
Fax: 42/414-186

                E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                       http://ostermelo.com/kapcsolat