Magyarországon 2016-ban 1054 ezer hektáron vettek szemes kukoricát a gazdálkodók. A december 05-ei állapotfelmérés szerint 98%-os betakarítási arány mellett a termésátlag 8,68 t/ha és az összes termés 9,01 millió tonna volt. (Forrás NAK Mezőgazdasági Igazgatóság) Az országban a legnagyobb területen termesztett növény a szemes kukorica. A Nemzeti Fajtajegyzéken 354 hibrid és 11 változat (nem genetikailag módosított) szerepel, és az EU listán regisztrált hibridek (5244) is megkaphatók a kereskedelmi forgalomban. A rendkívül nagy választék megnehezíti a gazdálkodók helyzetét abban, hogy a számukra legoptimálisabb hibridet kiválasszák. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), és a Vetőmag Szövetég Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által kivitelezett és értékelt posztregisztrációs kukorica fajtakísérlet ebben a választásban hivatott segítséget nyújtani azáltal, hogy egy olyan fajtasor állít össze, amely segít egy objektív képet alkotni a hazai gazdálkodók számára. A Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) biztosítja a kísérletek szakmai felügyeletét. A kísérletben szereplő hibridek a vetést megelőzően közjegyző jelenlétében kódolásra kerülnek, ami biztosítja a kivitelezés és az értékelés pártatlanságát. A visszakódolása a kiértékelt eredmények közzététele, azaz a fajtatulajdonosok részére történő megküldés után történik.

A posztregisztrációs kísérletbe való bejutás négy alappilléren nyugszik. Az első pillér alapján a 2016-ban állami elismerésben részesülő, de a piacon bizonyítani még nem tudó hibridek részt vehettek a kísérletben. A második pillér alapján a fennmaradó fajtaszámot az előző években a GOSZ-VSZT posztregisztrációs kísérletekben legjobban szereplő hibridek töltik ki. A harmadik pillér értelmében, a nemesítő házak lehetőséget kaptak arra, hogy az általunk ajánlott hibridjüket lecserélhessék a szerintük jobb piaci megítélés alá eső hibridjükre. Ez lehet EU listán szereplő hibrid is, amelyet vizsgálatba állítottunk egy előkísérletben a NÉBIH-nél, mely során meghatároztuk a hazai körülmények közötti érésidőt jelző FAO számot. Létrehoztunk egy kompenzációs listát, amely lehetőséget biztosít a kisebb nemesítő házaknak arra, hogy versenybe kerülhessenek a hibridjeikkel. Ez alkotja a hibridkiválasztás negyedik pillérét.

A 2016-es évben összesen 28 hibridet vizsgáltunk három éréscsoportban, amelyek a következők: korai éréscsoportban 16, középérésű éréscsoportban 7 és a késői éréscsoportban 3 hibridet. Két hibridet állítottuk be az igen korai éréscsoportba, de ezek közöl az egyik tenyészideje alapján korai hibrid, ezért az említett két hibrid eredményeit külön táblázatokban a FAO szám megjelölésével közöljük.

Lefedve az összes nagyobb régiót az országban, 12 helyszínen került beállításra a posztregisztrációs fajtakísérlet. Minden kísérleti helyen beállításra került mind a négy éréscsoport, amelyek a következők: Szombathely, Jászboldogháza, Nyíregyháza, Tordas, Eszterágpuszta, Debrecen, Kaposvár, Mezőhegyes, Iregszemcse, Székkutas, Szolnok és Jánoshalma. A szolnoki kísérleti helyet kizártuk az értékelésből a betakarítás során felmerült nehézségek miatt. A 2016-os évben két helyen került beállításra kódolatlan, bemutató céljára vetett fajtasor. A NÉBIH és a NAK közös szervezésében 2016. szeptember 13-án Szombathelyen, és 2016. szeptember 20-án Gyulatanyán rendezett fajtabemutatókat nagy érdeklődés övezte.

Az átlagosnál melegebb és szárazabb tavaszt a megszokottnál hűvösebb és csapadékosabb nyár követte. A nyár folyamán egy alkalommal adtak ki II. fokú hőségriasztás június végén, míg júliusban közel kétszerese esett a sokéves csapadék átlagnak. Az országban 13 napon regisztráltak jégesőt, ami három kísérleti állomásunkon (Eszterágpuszta, Székkutas és Szombathely) is előfordult a tenyészidőszak elején, de nem okozott olyan mértékű kárt, ami a betakarított termésben mérhető lett volna. A jelentős mennyiségű csapadék és a meleg nyár kedvezett a kukoricának, így a jó termékenyülés után a szemek telítődtek, ami kedvező termésátlagokat eredményezett. A FAO 300-as éréscsoportban 13,28 t/ha, a FAO 400-as éréscsoportban 13,90 t/ha és a FAO 500-as éréscsoportban 14,49 t/ha termésátlagot értünk el.

A következő táblázatokban éréscsoport bontásban, a betakarított szemtermések átlagának csökkenő sorrendjében szerepelnek a kísérletekbe beállított hibridek. Ezek az eredmények az átlagtermés mellett reprezentálják azt is, hogy adott kísérleti helyen, területi egységen, milyen termést produkál egy-egy fajta.

A következő ábrákon a szemtermés van ábrázolva a betakarításkori szemnedvesség függvényében. A vízszintes tengelyen a csökkenő szemnedvesség tartalmat, míg a függőlegesen a növekvő szemtermést láthatjuk. A grafikon jobb felső negyedében helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel és viszonylag alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal felső negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek nagy szemterméssel, de magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A jobb alsó negyedben helyezkednek el azok a hibridek, amelyek alacsonyabb szemterméssel, de alacsony betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be. A bal alsó negyedben pedig azok találhatók, amelyek alacsonyabb szemterméssel, viszonylag magas betakarításkori szemnedvesség mellett takaríthatók be.

 

Ezen eredmények és a fajtabemutatók segíteni igyekeznek a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodókat megfelelő mennyiségű és minőségű információval ellátni, a növénytermesztés biológiai alapját képző növényfajták és szaporítóanyagok vonatkozásában.

Szerző: Joszt-Takács Nóra

kukorica GÉV témavezető

NÉBIH

Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Szántóföldi Növények Fajtakísérleti Osztály

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.