A köszméte növényvédelme és a fajták tulajdonságai

Ebben az évben a köszméte gyümölcse elfogadható áron volt értékesíthető. Ennek ellenére a „kivágások” tovább folytatódnak. Ehhez a múlt évi 60-80 Ft/kg-os ár is hozzájárul, de még van egy újabb szempont is. Ez a forgalomban lévő fajták lisztharmat-fogékonyságával (Sphaerotecha mors-uvae) van összefüggésben. Bár ebben az évben a lisztharmatos bogyókat is átvették, de fele áron, mint az egészségest. Nos, a köszméte fácskákat/bokrokat a lisztharmat-fertőzéstől meg lehet védeni, de ez jó időzítést és jól megtervezett/végrehajtott növényvédelmet igényel. Ha mindezt betartottuk, még ezen felül ott van a növényvédő szerek nagy mértékben megemelt ára.

Bővebben...

A magyar almatermesztés helyzete és a fejlesztés lehetőségei

Nehéz helyzetben van a magyar almatermesztés. A 2007. évi tavaszi fagykár után egy értékesítési nehézségekkel tarkított év van mögöttünk. Sajnos a felemelkedés valószínűleg még várat magára, hiszen nyakunkon a globális gazdasági válság, amely tovább nehezíti az elmúlt években utolsó tartalékaikat is felélő almatermesztők megélhetési gondjait. Nehéz ilyen előzmények után az almatermesztés fejlesztéséről, megújításáról beszélni, de azt hiszem a túléléshez mindenképpen szükség van a jelenlegi helyzet elemzésére és értékelésére, valamint a helyes következtetések levonására.

Bővebben...

Ültetvényápolás speciális gépei

Metszés gépei:

A szőlő- és gyümölcsültetvényekben az egyik legmunkaigényesebb művelet a metszés, amely a kézi munkaerőigény 15-25 %-át jelenti. A metszés feladata a korona alatti magasság beállítása, a sorköz szabaddá tétele és a lombozat méreteinek szabályozása. Mindezek lehetővé teszik a talajművelés, a vegyszeres gyomirtás és a betakarítás gépesítését, az erőgépek mozgását a különböző műveletek során. A metszés gépesítése teljes mértékben nem oldható meg, tehát az ember „eldöntő-szelektáló” munkája gépekkel nem helyettesíthető. A metszés során – különösen gyümölcsfáknál – különböző vastagságú ágakat kell eltávolítani, attól függően, hogy milyen metszést végzünk.

A Balinkai káposzta

Régi magyar növények

A Balinkai káposzta

A fontosabb káposztafajták: a kelkáposzta, a karfiol és a karalábé a XVIII.–XIX. században nyerték el mai alakjukat, formájukat. A múlt század vége, a kertészeti kultúrák fellendülése óta a veteményeskertek elterjedt növényei. A legjelentősebb, legismertebb a fejeskáposzta (lat. Br. oleracea var. capitata). Hazánkban a középkortól a XIX. század második feléig, az amerikai eredetű zöldségfélék (paradicsom, burgonya stb.) tömeges elterjedéséig a legfontosabb zöldségnövény volt. Különböző formában, levesként, körítésként, savanyítva fogyasztották. A legnevesebb magyarországi káposztatermő vidékek: a Nyírség, a Rétköz, a Hajdúság, a Fejér megyei Balinka, Fehérvárcsurgó, Csór, valamint Győr vidékének néhány községe, Devecser és környéke, ahol némely községben a XIX. sz. óta jelentős termesztés folyik/folyt. A kisüzemi káposztatartósításról nevezetesek a főváros környéki falvak:Vecsés, Soroksár.

Bővebben...