Az 1950. évben létesített intézményünk jelenleg a Gödöllő központú Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) budapesti székhelyű Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomása.

Munkásságunk három témakörhöz kapcsolódik:

1.) kajszibarack szelekció, nemesítés, honosítás
2. ) szilva szelekció, nemesítés, honosítás
3. ) csonthéjas alanyfajták nemesítése

A kajszibarack nemesítése Cegléden az intézmény alapításával egyidőben megkezdődött.  Nyujtó Ferenc - egykori osztályvezető, majd 1987-ig kutató állomás igazgató - vezetésével, már az 1950-es évek elején elkezdődött a csonthéjas gyümölcsfajok – köztük a kajszibarack – tájfajtáinak, klónjainak begyűjtése. A későbbi keresztezéses nemesítéshez ezekből emelték ki a szülőpárokat. Ugyancsak ezek szelekciójából nyert állami elismerést 1967-1982-ig 5 fajta: Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Magyar kajszi C. 235, Mandulakajszi, Rózsakajszi C. 1406.

A keresztezéses nemesítés – amelyet Nyujtó Ferenc 1967-ben kezdett el és amelyben  1971-1983 között Banai Benőné is részt vett – célkitűzése volt a téli-tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny, kései virágzású, későn érő, tetszetős, nagy gyümölcsű, jó ízű, jó termőképességű, jól szállítható, betegségekre kevésbé fogékony fajták előállítása.

A tájfajtákon kívül szülőként használták a viszonylagos jobb fagytűrésű Kaukázusi vadkajszi magonc utódokat is.

A kajszibarack fajtakutatási – nemesítési munkák irányítását 1997-ben Kerek Mária Magdolna vette át s ezt napjainkban is folytatja, az utóbbi években Erdős Zoltán közreműködésével.

A külföldi fajták honosításából két államilag elismert fajtánk van: a Bergeron - a Corvinus Egyetem Gyümölcstermő Növények Tanszékével közösen - és a Roxana.

A közeljövőben várjuk az elismerésre bejelentett H – II. 50/65 hibrid kajszibarack állami minősítését.

Az elmúlt évben 2 fajtát jelentettünk be minősítésre,  a H – I. 10/16 fajtajelöltet és a honosított Bukurija fajtát.

A fajták fontosabb jellemzőit a fotókkal együtt közöljük.

A termesztők szempontjából fontosabb tulajdonságok adatait a mellékelt táblázatokban adjuk közre, több (7-14) év átlagában, valamint a legmagasabb - a rügypusztulás esetében a legalacsonyabb határérték/ek mellett is. Ezek kifejezik a fajták – kellő gondosság mellett, kedvező körülmények között várható – teljesítő képességét.

A fajták érési idejét csak 2014. évben mutatjuk be. Ugyanis ez esetben az átlag nagy ingadozást takar. Sajnos a Magyar kajszihoz viszonyított érési idő megadása sem ad támpontot, mert az utóbbi években a fajták eddig tapasztalt érési sorrendjét nagyon befolyásolja az adott év időjárása.

Fajtáink az államilag elismert fajták 45 %-át teszik ki. A múlt évtizedben Magyarországon előállított kajszibarack oltványok 82,4 %-át ceglédi fajták adták. (Forrás: NÉBIH)
 

Ceglédi Kedves

 Középkései virágzású.
Középkései érésű.
Középerős növekedésű.
Termőképessége jó, de ingadozó.
Öntermékenyülő.
Korán termőre fordul.
Jó húsállományú, középnagy
gyümölcsei
feldolgozásra alkalmasak.
Moníliára, sharka vírusra közepesen
érzékeny, fagytűrése elég jó.

További tartalom:

Ceglédi napsugár
Ceglédi Piroska
Ceglédi gömbölyű
Ceglédi arany
Nyujtó Ferenc emléke
Ceglédi szilárd
Kajszibarack rügypusztulása (%)
A fajták érési ideje, termőképessége

 

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2014-4.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,
Postafiók: 215.
Tel: 42/414-188
Fax: 42/414-186

                E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                       http://ostermelo.com/kapcsolat