Nehéz helyzetben van a magyar almatermesztés. A 2007. évi tavaszi fagykár után egy értékesítési nehézségekkel tarkított év van mögöttünk. Sajnos a felemelkedés valószínűleg még várat magára, hiszen nyakunkon a globális gazdasági válság, amely tovább nehezíti az elmúlt években utolsó tartalékaikat is felélő almatermesztők megélhetési gondjait. Nehéz ilyen előzmények után az almatermesztés fejlesztéséről, megújításáról beszélni, de azt hiszem a túléléshez mindenképpen szükség van a jelenlegi helyzet elemzésére és értékelésére, valamint a helyes következtetések levonására.

A Központi Statisztikai Hivatal 2001. évi teljes körű gyümölcsösszeírást követően 2007-ben – az EU irányelvnek megfelelően – négy gyümölcsfaj (alma, körte, őszibarack és kajszibarack) összeírását hajtotta végre. A 2007. évi összeírás a megelőző 6 év ültetvénytelepítési információira épülő reprezentatív megfigyelés keretében valósult meg. Az adatok közzététele után adódik a lehetőség az almatermesztésben 2001 óta bekövetkezett változások elemzésére.

Az 1. táblázat adatait elemezve megállapíthatjuk, hogy az almaültetvények bruttó területe az alma esetében 2007-ben már nem éri el a 35 ezer hektárt, közel 15 százalékkal kisebb, mint amekkora 2001-ben volt. A legnagyobb mértékben az Észak-Alföldi régióban csökkent az almaültetvények területe (3.712 ha), amely csökkenés az országos terület csökkenés 60,57 %-a. Kiemelkedő szerepet játszik ebben a régióban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ami nem meglepő, hiszen itt található az ország almatermő területének 57,96 %-a a 2007. évi adatok szerint. Ha csak a régiókon belüli változások arányait nézzük, a legnagyobb mértékű változás a Közép-Dunántúli (28,9 %), a legkisebb pedig az Észak-Magyarországi régióban következett be (4,53 %). Természetesen ezen adatok további elemzése szükséges ahhoz, hogy tiszta képet festhessünk a jelenlegi helyzetről. A 6 év alatt elvégzett új ültetvénytelepítések tehát nem tudták fedezni a selejtezések mértékét. A területtel párhuzamosan az ültetvények darabszáma is csökkent. A 2001 után telepített 710 darab almaültetvénnyel együtt jelenleg 14.600 darab található az országban. Ez azt jelenti, hogy 2001-hez képest az almaültetvények darabszáma több mint 5000-rel csökkent. A kisebb területtel rendelkező – az almatermesztést kiegészítő tevékenységként folytató – termelők egyre nagyobb számban döntenek úgy, hogy befejezik az almatermesztést. Ennek hatására az átlagos ültetvényméret 2,08 hektárról 2,39 hektárra nőtt (2. táblázat).

 

Az ültetvények kor szerinti összetételét a 24 évnél idősebb ültetvények területének és arányának csökkenése jellemzi, azonban arányuk még mindig igen magas, megközelíti a 40 százalékot (37 %). A 2001-et követő csökkenő nagyságú ültetvénytelepítés eredményeként az 5 évesnél fiatalabb ültetvények aránya 20 százalékról 5 százalékra csökkent.

Az ültetvények korösszetételében az egyes régiók között is jelentős eltérések figyelhetők meg:

– a 25 éves és annál idősebb ültetvények aránya a Dél-Dunántúlon a legmagasabb, több mint 60 százalék, ugyanakkor a Közép-Dunántúlon arányuk alig 1 százalék;

– a 10 évnél fiatalabb ültetvények aránya az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld és a Közép-Magyarország régiókban jelentősen meghaladja az országos átlagot. Ezekben a térségekben volt a legnagyobb az állami támogatással létesített almaültetvények aránya.

 

Az almaültetvények állománysűrűség szerinti összetételét a nagy tenyészterületű, alacsony állománysűrűségű (400 db és annál kevesebb gyümölcsfa hektáronként) területek nagyságának és arányának 42 százalékról 32 százalékra történő csökkenése, valamint az intenzívebb, nagyobb állománysűrűségű (1.200 db-nál több gyümölcsfa hektáronként) területek növekedése (14-ról 18 százalékra) jellemzi. A nagyobb állománysűrűségű területek elsősorban Közép-Magyarországon, a Közép- és Nyugat-Dunántúlon, a kisebb állománysűrűségűek a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön fordulnak elő nagyobb arányban.

Elszomorító, hogy az almaültetvények területének alig több mint 28 százaléka öntözhető országosan, és tovább rontja a helyzetet, hogy sok helyen nem használják a kiépített öntözőberendezést.

 

Az ültetvények fajtaösszetételét továbbra is néhány fajta dominanciája jellemzi. Országosan a 3 százalékos területarányt csak 5 fajta területének aránya haladja meg (3. táblázat). A 3 %-os területarány azt jelenti, hogy az adott fajta területnagysága a jelenlegi 34.906 hektár országos termőterülettel számolva legalább 1047 hektár. Az ültetvényterület egynegyedét foglalja el a Jonathan fajta. Ez a jelentős méret még mindig az idősebb ültetvényeknek köszönhető. A Jonathan aránya az új telepítésekben nem éri el a 7 %-ot (4. táblázat). Közel 20 százalékos arányt képvisel az Idared fajta is. Jelentőségéről és meghatározó szerepéről megoszlik a gyümölcstermesztő társadalom szerepe. A 20 %-os részaránya eltúlzott, de jó tárolhatósága és rendszeres terméshozása miatt a termesztők jelentős része kedveli. Az új telepítésekben meghatározó szerepe van a Golden Delicious és a Jonagold fajták legújabb klónjainak (16-18,5 %), valamint a rezisztens fajták gyors térhódítása is figyelemreméltó.

A 2007. évi összeírás adataiból láthatjuk, hogy almatermesztésünk jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Sajnos az elhanyagolt, korszerűtlen ültetvények selejtezése nagyon vontatott, sokkal gyorsabb ütemű felszámolásra lenne szükség. A korszerű ültetvények telepítését folytatni kell, azonban az állami pénzek felhasználásánál sokkal körültekintőbben kell eljárni, mint eddig. Az ellenőrzések során az illetékes hatóságok sok szakmai hibát fedeztek fel. Ennek oka elsősorban a pályázók szakmai ismereteinek hiányosságaiban keresendő, hiszen 2004-ig szakismeret nélkül is igényelhető volt állami támogatás ültetvénytelepítéshez. Nagy gondot jelent a likviditási gondok következtében elhanyagolt termesztéstechnológia (csökkentett növényvédelem, talajmunka, fitotechnikai elemek elmaradása, stb.). A nagyobb területet telepítő pályázók esetenként rosszul mérték fel a szükséges élőmunka szükségletet. A telepítési támogatásokat nem követte megfelelő mértékben a hűtőtárolók építése és a minőségi göngyöleg beszerzése, és ez komoly gondot okoz a szüret és az értékesítés idején.

Az almatermesztés versenyképesebbé tételéhez gyors és határozott intézkedések kellenek. Először is nagyon fontos a reális helyzetértékelés. Nem elég a hagyományokra alapozni, hiszen a világ rendkívül gyorsan változik, és a gazdasági verseny nem ismeri a történelmi előzményeket. Mindenkinek át kell értékelni a saját helyzetét és meg kell hoznia azt a döntést, hogy képes-e magas színvonalon almát termeszteni, vagy befejezi a termesztést. Csak a profi, felkészült szakemberek maradnak versenyképesek, akik élethivatásként folytatják az almatermesztést. A túlélésnek és a versenyben maradásnak egyetlen útja van, a minőségi termesztés.

Nagyon fontos lépés lenne az almatermesztés fejlesztésében, ha a régi és elhanyagolt ültetvényeket gyorsabb ütemben lehetne felszámolni. Sokan várták, hogy támogatást kapnak a kivágáshoz, de ma már tisztán látszik, hogy kivágási támogatás nem lesz.

Növelni kell a koncentrációt. Ehhez növekedni kell az átlagos területnagyságnak, ami által egységes, nagy volumenű árutömeggel tud a termelő megjelenni a piacon. Ha ez bekövetkezik, a termelő ármeghatározó szerepe is növekedni fog. A koncentráció növelések egyik lehetséges útja az összefogás, egyesülés, szövetkezés, amit az elmúlt 10 évben a TÉSZ-ek próbáltak megvalósítani nem túl nagy sikerrel. A lényeg az, hogy nem kerülhető el a termelői összefogás. Hogy milyen formában, azt viszont már a termelőknek kell eldönteni.

A koncentráció és organizáció után még egy nagyon fontos dolgot kell megemlítenünk, mégpedig az innovációt. Új fajtákra, technológia fejlesztésre (jégháló, öntözés, fagyvédelem) korszerű tárolókra, csomagoló és osztályozó berendezésekre van szükség, mert nem elég az almát csak megtermelni, el is kell tudni adni!

 

 

1. táblázat. Az almaültetvények bruttó területe a 2001. és 2007. évi összeírás alapján

Régiók

2001

(ha)

2007

(ha)

Változás (%)

Közép-Magyarország

2139,7

1676,5

-21,65%

Közép-Dunántúl

1063,3

756

-28,90%

Nyugat-Dunántúl

2756,4

2554,7

-7,32%

Dél-Dunántúl

1325,5

1260,6

-4,90%

Észak-Magyarország

3715,3

3547,1

-4,53%

Észak-Alföld

25236,3

21524

-14,71%

Ebből:

Szabolcs-Szatmár-Bereg

 

23211,4 

 

20232 

-12,84%

Dél-Alföld

4797,9

3587,1

-25,24%

Ország összesen 

41034,4 

34906 

-14,93%

 

Forrás: KSH

 

2. táblázat. Az átlagos ültetvényméret régiónként

Régiók

2001

2007

Közép-Magyarország

3,28

4,35

Közép-Dunántúl

4,09

3,62

Nyugat-Dunántúl

2,51

2,71

Dél-Dunántúl

1,93

2,25

Észak-Magyarország

5,17

6,13

Észak-Alföld

1,88

2,13

Dél-Alföld

1,69

1,95

Országos átlag

2,08

2,39

Forrás: KSH

 

3. táblázat. Az almaültetvények területe fajták szerint a 2001. és 2007. évi összeírás alapján

Fajta

2001

2007

ha

%

ha

%

Jonathan fajtakör (Idared is)

21.604,3

55,0

14734

44,1

Golden Delicious

4.746,6

12,1

1167,7

3,5

Starking típus

5.300,5

13,5

1612,7

4,8

Jonagold

3.032,2

7,7

1780,4

5,3

Egyéb

4580,4

11,7

14111,2

42,3

Összesen

39.264,4

100,0

33406

100

Forrás: KSH

 

4. táblázat. 1995 után létesült almaültetvények fajtánkénti megoszlása 

Fajta 

1996-2001

(ha) 

2002

(ha) 

2003

(ha) 

Összesen 

% 

Idared

3.140

200

201

3.541

23,8

Golden D.

1.955

349

444

2.748

18,5

Jonagold tip.

1.947

273

158

2.378

16,0

Jonathan klónok

815

66

135

1.016

6,8

Gala tip.

761

124

114

999

6,7

Starking vált.

292

75

131

498

3,3

Rezisztens fajt.

1.114

369

525

2.008

13,5

Egyéb

1.086

364

222

1.672

11,4

Összesen 

11.110 

1.820 

1.930 

14.860 

100 

Forrás: KSH; OMMI; FVM; ATT

 

 

Takács Ferenc

Újfehértói GyKSz Kht

 

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható  a  2009/1-es  Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában-  a szerk.)