A meggyültetvényekben évről évre, egy már régről ismert betegség okoz gondot, amelyet sokak még a régi nevén - a meggy glöospóriumos gyümölcsrothadásaként, vagy csak egyszerűen glöospóriumnak - emlegetnek. A napjainkban meggy antraknózisaként ismert betegséget két Colletotrichum faj okozhatja. Az egyik a Colletotrichum gloeosporioides, melyet hazánkban Lehoczky János írt le elsőként 1957-ben Gloeosporium fructigenum néven.

A másik a Colletotrichum acutatum, melynek első hazai előfordulásáról 2008-ban számolt be Kövics és Irinyi szamócán. Mindkét kórokozó igen széles gazdanövénykörrel rendelkezik, a mediterrán területeken túl az EPPO (European and Mediterranian Plant Protection Organisation) régióban is igen elterjedtek. A Colletotrichum acutatum a legsúlyosabb károkat szamóca esetében okozza, szamóca szaporítóanyagon hazánkban karantén szervezetnek minősül.

Vizsgálatainkat 2010-ben kezdtük, ebben az évben Hajdúdorogról és Sóskútról gyűjtöttünk tüneteket mutató meggyterméseket. A mintagyűjtés helyszínei 2011-ben kibővültek: Kistelek, Kiskunmajsa, Lajosmizse, Újfehértó, Soroksár, Soponya és Nyíregyháza. A meggy antraknózisához hasonló tüneteket figyeltünk meg új gazdanövényeken: cseresznye, húsos som, áfonya és fügeterméseken, így ezeket is bevontuk a vizsgálatokba.

A kórokozó azonosítását klasszikus mikológiai módszerekkel kezdtük. Leoltottuk a gombát burgonya-dextróz-agar (PDA) táptalajra, ezen megfigyeltük a tenyészetek színét, szélét, mintázottságát, a növekedés ütemét és a szaporítóképletek képződését. Vizsgáltuk továbbá a konídiumok hosszúságát és szélességét. A DNS alapú, molekuláris vizsgálatokat azért tartottuk fontosnak elvégezni, mert a két kórokozó tenyészbélyegeit és konídiumait illetően nagyon hasonlít egymásra, a pontos fajmeghatározás így csak a molekuláris vizsgálatok elvégzése után lehetséges. A vizsgálatok minden esetben kimutatták, hogy nem a korábban felelősnek tartott Colletotrichum gloeosporioides, hanem a Colletotrichum acutatum okozta a megbetegedéseket.

Kezdeti tünetek a meggytermésen 

 

A cikk folytatása és további alfejezetei:

  • Kártétel, tünetek
  • Laboratóriumban végzett növényvédő szeres hatásvizsgálatok
  • A növényvédelmi technológia legfontosabb elemei

 

A teljes cikk az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2012-2.szám) olvashatják, illetve még korlátozott példányban megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,

Postafiók: 215.

Tel: 42/414-188

Fax: 42/414-186

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.