Itt a tavasz, sorban virágoznak csonthéjas növényeink az ültetvényekben és a kiskertekben. Ilyenkor a monilíniás betegséget emlegetjük a legtöbbet. A korábbi évek hűvös, csapadékos márciusa – áprilisa kedvezett a kórokozónak, most azonban ha továbbra is ilyen száraz és meleg lesz az időjárás, nem kell számottevő kártételre számítanunk, ha követjük az alapvető növényvédelmi technológiát.

Monilia vagy Monilinia, mi a különbség?

Igazából majdhogynem mindegy. A tömlős (aszkuszos) gombáknak két alakjuk van: egy ivaros (teleomorf) és egy ivartalan (anamorf). A két alaknak általában más funkciója van és térben, időben elkülönülnek egymástól. A Monilinia nemzetség a gomba ivaros alakját, a Monilia pedig az ivartalan alakját takarja, de természetesen mind a két esetben ugyanarról a kórokozóról beszélünk. A tudományos elnevezése a kórokozóknak általában az ivaros alak alapján történik, még akkor is, ha hazánkban az ivaros alaknak gyakorlatilag nincs jelentősége a gomba életciklusában.

 

Monilinia fajok Magyarországon csonthéjas növényeken

A Monilinia nemzetségbe tartozó gombák gazdaságilag meghatározó jelentőségűek a gyümölcstermesztő ágazatban. Hazánkban a Monilinia laxa (ivartalan alak: Monilia laxa) okozta virág- és hajtáselhalás illetve gyümölcsrothadás, valamint a Monilinia fructigena (ivartalan alak: Monilia fructigena) okozta gyümölcsrothadás már régóta ismert és évről-évre jelentős veszteséget okoznak ültetvényeinkben. Néhány évvel ezelőtt sajnos egy újabb fajjal is megismerkedtünk: a Monilinia fruticola (ivartalan alak: Monilia fructicola) kórokozóval, amely Európában karantén minősítésű. A Monilinia fructicola import szállítmányokkal került be először az országba. Olaszországból és Spanyolországból származtak azok az import gyümölcsök, amelyekről a kórokozót 2005-ben azonosítottuk. A karantén kórokozót a meghatározást követően, azonnal bejelentettük a hazai illetékes növényegészségügyi szervezetnek (akkoriban: FVM Növény- és Talajvédelmi Szolgálata), hogy a kórokozó jelenlétének hatósági megerősítése után a szükséges intézkedéseket megtehessék. Következő évben a növényvédelmi hatóság országos felmérést indított és több megyéből kimutatták a kórokozó jelenlétét szabadföldön is.

Monilinia fructigena okozta termésrothadás cseresznyén

A cikk folytatása és további alfejezetei:

  • Kártétel, tünetek
  • Hogyan végzik a karantén kórokozó meghatározását?
  • Növényvédő szerekkel végzett hatásvizsgálatok
  • A növényvédelmi technológia legfontosabb elemei 

 

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban ( 2012-2.szám) olvashatják, illetve még korlátozott példányban megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,

Postafiók: 215.

Tel: 42/414-188

Fax: 42/414-186

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.