Napjainkban gyakori téma klímánk változása tudományos és szakmai körökben, de a mindennapi beszélgetésben is. A változás tényét egyre kevesebben vitatják, de pontosan azt, hogy ez miben valósul meg, mi fog változni, azt kevesen tudják.

Jogos felvetés, hogy a változásra a leginkább érintett terület a mezőgazdaság készüljön fel, hisz alapvető, létfontosságú termékeket állít elő. Mindenki, de főleg a szakemberek előtt ismert, hogy a növénytermesztés, ezen belül a kertészet, a zöldségtermesztés milyen nagymértékben időjárásfüggő - a termesztési módszerek, a terméseredmények mennyire az időjáráshoz kötődnek. Sejthető, hogy az időjárási viszonyok változása a jelenlegihez képest más termesztési módszereket fog szükségessé tenni. Márpedig termesztési módszereket csak úgy lehet tervezni és végrehajtani, ha pontosan tudjuk, hogy mi az, ami változni fog, és hogyan fog változni. Az az információ kevés egy új termesztéstechnológia felépítéséhez, hogy az átlaghőmérséklet növekedni fog, amit gyakran, szinte már közhelyként emlegetnek.

Mi fog változni, vetődik fel a kérdés: Az átlaghőmérséklet? A napi csúcsértékek? A nyári vagy téli felmelegedés? Átlaghőmérséklet emelkedés, de hol, az egész Földön? Sokan a változást nem a melegedésben, hanem a szélsőséges időjárási viszonyok gyakoriságában vélik. De ez esetben is felvetődik a kérdés: Miben fognak a szélsőséges viszonyok megnyilvánulni? Hőmérséklet vagy csapadék tekintetében? Mikor? Télen vagy nyáron? Hol? A Föld melyik részén?

A feltett kérdésekre adott pontos válasz termesztéstechnológiai tervezés és kivitelezés szempontból alapvetően meghatározó és nélkülözhetetlen!

A sejtések és feltevések mellett kutatók, kutató csoportok, intézetek tudományos megalapozottsággal is foglalkoznak a klímaváltozással, és az eddigi vizsgálatok szerint bizonyos előrejelzések bekövetkezése nagy valószínűséggel várható, tudható. Az EU V. keretprogram Prudence projekt, Sres A/2 és B/2 szcenáriók alapján a század második felére a következő változások valószínűsíthetők, amelyek növénytermesztési szempontból meghatározóak:

Nyári hónapokban lesz a melegedés mértéke a legnagyobb, télen mérsékeltebb lesz, a tavaszi értékek fognak a legkisebb mértékben változni.

A maximum értékek várható növekedése 4,9-5,3 oC lesz, a minimumértékeké 4,2-4,8 oC között várható.

A hőségnapok, túl meleg éjszakák száma 2-6-szorosára fog emelkedni.

Nő a nyári hőhullámok hossza és gyakorisága.

Fokozódik a nyári sugárzás, ezen belül is az UV sugarak aránya.

A csapadék általános növekedése várható, de ez nem lesz arányban a felmelegedés mértékével. Ezen a téren időbeli változás is várható, télen nő, tavasszal és ősszel kismértékben csökken, nyár végén újra kismértékben növekedni fog a lehulló csapadék.

Térben a változás eltérő lesz. Az ország nyugati részén növekedés, keleti részén csökkenés várható.

Gyakoribb lesz a csapadék időszakos extrém növekedése (árvizek, belvizek).

 

Az eddigi megállapításokból következik: A hőmérséklettel és a besugárzással nem fog arányosan növekedni a csapadék mennyisége, különösen nem a vegetációs időszakban, ezért fokozódó szárazsággal, légköri aszállyal kell a növénytermesztésben számolni!

Milyen várható hatásai lesznek az éghajlat változásának a zöldségtermesztésre, a zöldségnövényekre? Az erre adható pontos válasz még nincs kidolgozva és pontosan felmérve, de nagy valószínűséggel a következőkkel lehet számolni:

A felmelegedés ellenére a tavaszi talaj menti fagyokkal változatlanul számolni kell.

A nyári kedvezőtlen meleg hatása fokozódni fog. Fokozott mértékű vízhiányt, transzspirációs zavarokat, hőstresszt fog eredményezni.

Gyakoribbak lesznek bizonyos fajok esetében a színhibák (pl. paradicsom, fűszerpaprika, stb.)

Terméskötődési gondok fokozódásával kell számolni (pl. Solanaceae család).

Olyan fajok esetében is perzselési és napégési betegségek fognak jelentkezni, amelyeknél ez a jelenség eddig gyakorlatilag ismeretlen volt (1. ábra).


 

 

A felhőszakadások alkalmával, illetve azt követően tápanyag-felvételi zavarok (pl. átmeneti vas-, mangán-, cinkhiány), termésrepedések előfordulása várható.

Nagy valószínűséggel néhány faj esetében a fenológiai fázisok eltolódása is jelentkezni fog (pl. karfiol, fejes saláta, stb.).

A hidegtűrő fajoknál, mint borsó, fejes saláta, káposztafélék a jelenlegi technológiák mellett terméscsökkenéssel kell számolni.

Eddig nálunk ismeretlen betegségek megjelenése várható, és új kártevők betelepedésével is kell számolni.

A zöldségtermesztésben legkritikusabb termesztési erőforrás a csapadékellátottság, tekintettel arra, hogy térségünkben a meteorológiai tényezők közül elsősorban a csapadék korlátozza a terméshozamokat, de egyúttal ez határozza meg a várható termés felső határát is. Az előrejelzések alapján a csapadék terméslimitáló értéke még jelentőseb, még fokozottabb lesz. A kevés és bizonytalan eloszlású csapadék nagymértékben lerontja az éghajlati potenciál értékét. Az ebből eredő kár (terméskiesés, minőségromlás, termesztés biztonsága, stb.) messze meghaladja a várható összes többi kedvezőtlen hatás értékét. Ha a jelenlegi öntözéssel kapcsolatos anomáliákon (szemléleti, gazdasági, gazdaságpolitikai, szervezési, adminisztrációs, vagyonvédelmi, stb.) nem tudunk túllépni, a növénytermesztés, így a zöldségtermesztés produkcióképességének jelentős visszaeséséből adódó gazdasági, foglalkoztatottsági, szociális és társadalmi gondok elé nézhetünk. A nálunknál lényegesen kedvezőbb csapadék-ellátottságú országokban (vidékeken) 70-80 % az öntözhető terület, addig itthon ez mindössze 15-20 %.

A jelenlegi tudásunk és gyakorlati tapasztalataink szerint, a konkrét meteorológiai adatok ismeretében már néhány technológiai elem módosítása, változtatása valószínűsíthető. Ezek közül jelenlegi ismereteink szerint három különös jelentőséggel bír: a termőterület megválasztása, az öntözés, és a fajtakérdés.

Nagyobb szerepet fog kapni a jelenleginél a termesztőkörzet megválasztása, amely esetében a klimatikus adottságokon kívül a hidrológiai jellemzőket, talajviszonyokat és a közgazdasági viszonyokat is nagyobb mértékben fog kelleni figyelembe venni.

Számos zöldségfaj esetében felvetődik majd az „öntözünk vagy nem termesztünk” választás lehetősége. Az öntözéses technológiák olyan zöldségfajok esetében is bevezetésre kerülnek, ahol ezt eddig nem vagy csak kismértékben alkalmazták (pl. borsó).

Valószínűsíthető a nagymértékű fajtaváltás, és új irányt fog venni a nemesítés (egyes műhelyekben már vett). Előtérbe fog kerülni a szárazságtűrő képesség növelése, a hő- és sórezisztencia, valamint a felmelegedéssel betelepülő kártevőkkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség.

Növényfajoktól függően egyéb technológiai változtatásokra és megoldásokra is lesz szükség. Hajtatásban, de néhány szabadföldi kultúra esetében is elkerülhetetlen lesz az árnyékolás megoldása, ami esetleg szabadföldön szél- és jégvédelmet, hajtatóházakban energiaernyőt is fog jelenteni.

Néhány faj esetében az olcsó termesztő létesítmények hasznosításával kedvezőbb klímaviszonyok biztosíthatók, ami nem csak a termésnövekedést és minőségjavulását hozza magával, de nagymértékben növelheti a termesztésbiztonságot is. Erre már vannak jó példák: KITE által forgalmazott mobil házak vagy a fedett felületen történő fűszerpaprika nevelés (2-3 ábra

 

Ide sorolnám a még egyesek által vitatott és nagyon drágának tartott oltást is, amellyel nem csak növényvédelmi problémák oldhatók meg, de kedvezőtlen talajviszonyok között javítható a növény víz- és tápanyagellátása, termőképessége is.

Ugyanakkor fenntartással fogadom a különböző, ilyen célra gyártott és forgalmazott biostimulátorokat (szárazság- és melegstressztűrést fokozók) a konkrét és megbízható kísérletek és eredmények hiányából adódóan.

 

Dr. Terbe István
tanszékvezető egyetemi tanár
Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar
Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék

 

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2009/5-ös Őstermelő- Gazdlkodók Lapjában- a szerk.)