A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának (Mosonmagyaróvár) Nemesítési és Termesztéstechnológiai Állomásán 2008. nyarán végeztünk termeltetési kísérletet különféle pohánka fajtákkal. A kísérletben összesen 33 fajta került elvetésre 3 ismétlésben, 7 m hosszú, 1,25 m széles bruttó parcellákba.

A kísérlet talaja Duna-öntés. E talajtípus jellemzőit az 1. táblázatban mutatjuk be. A gyengén lúgos, közepes humusztartalmú talajtípus mértékadó termőrétegének vastagsága 120-130 cm, mely alatt több szám méter vastagságú kavicsréteg található. A feltalaj A-szintje 40-45 cm, mely alatt a kilúgzási szint glejes, tömörödött, vízzáró.

 

1. táblázat A Mosonmagyaróváron beállított pohánka kísérlet talajának főbb jellemzői

pHKCl

7,40

KA kötöttség

50,33

Összes só %

0,04

CaCO3 %

18,33

Humusz %

2,63

NO3 + NO2 mg/kg

8,71

AL-P2O5 mg/kg

381

AL-K2O mg/kg

150

Ca mg/kg

3485

A feltalaj mindenkori vízkészletének nagy jelentősége van mind a főtermény, mind a kettőstermesztés során vetendő másodnövények hozamát illetően. E téren a 2008. évi időjárás kifejezetten kedvező volt, hiszen az elővetemény betakarítását közvetlen megelőző és az azt követő időszakban a 2. táblázatban ismertetett meteorológiai viszonyok jellemezték az időjárást.

 

2. táblázat Az elővetemény betakarítását követő időszak meteorológiai adatai

Hónap

Csapadék (mm)

Napfényes órák száma (ó)

Hőmérséklet (°C)

Június

89,1

270,0

20,7

Július

145,5

267,7

20,7

Augusztus

57,9

292,4

20,2

Szeptember

40,9

165,9

15,1

Október

18,9

125,4

11,0

Összesen:

352,3

1121,4

 

Átlag:

   

17,55

A kísérlet vetésére az előveteményként használt őszi árpa július 2-i betakarítását követően július 18-án került sor. Az árpa aratását követően azonnal tarlóhántást végeztünk 5-6 cm mélyen, s a kísérlet teljes területét 10 l/ha dózisú AZOTER baktériumtrágyával kezeltük. A baktériumtrágyát 300 l/ha vízzel juttattuk ki. A permetezést követően rögtön talajmaróztunk 6-8 cm mélyen, majd másnap a vetőágyelőkészítést kombinátorral végeztük el. Fajtánként nagyon eltérő ezermagtömegű anyagot vetettünk. A SATU Kft.-től kapott LA HARPE fajtájú, 24,7 g-os ezermagtömegű koptatott vetőmagot is 24 cm-es sortávolságra vetettük el, 62,5 kg/ha-os vetőmagnormát alkalmazva, ami így 250 db csírát jelentett m2-ként. A vetéshez 5 soros Wintersteiger parcella vetőgépet használtunk, s a vetésmélységet 2 cm-re állítottuk be. A talajnedvesség megőrzése és a gyors kelés biztosítása végett a vetést követően azonnal gyűrűshengereztünk. Vegyszeres gyomirtást a fajták elhúzódó kelése miatt sem alkalmaztunk.

A pohánka fajták kelési ideje között 3-4 napos eltérést tapasztaltunk. A LA HARPE fajtára a gyors és egyenletes kelés volt a jellemző. Mindezt az is biztosította, hogy július második felében a 2. táblázatban jelzett csapadékmennyiségből 105 mm hullott le. A kezdeti fejlődést gyors növekedés követte, s a július végi állományszemle alkalmával a fajta már 2-3 lombleveles állapotot mutatott. Az augusztus is csapadékos időjárással kezdődött, aminek következtében hosszanti és erőteljes növekedés volt megfigyelhető e fajtán. A különböző fajták virágzásának kezdete között 6 napos eltérést tapasztaltunk (a legkoraibb fajták virágzása augusztus 10-én kezdődött), a LA HARPE fajta augusztus 14-én kezdett virágozni. A kifejlett növényállományok magassága között 35 cm-es különbséget is mértünk, s a fajták közül a LA HARPE fajta külön is kiemelkedett egyenletes állományával. A LA HARPE fajta betakarítás előtt mért növénymagassága 98 cm volt.

A pohánka fajták érése elhúzódó, az első őszi fagyok bekövetkeztéig azok folyamatosan virágoztak. Az első talajmenti fagyot október 23-án mértük, aminek következtében a virágzás minden fajtánál teljesen megszűnt. A vetőmagtermesztésnél használatos deszikkálást a kísérletben elvetett fajták eltérő virágzási intenzitása miatt sem végezhettük el (a Magyaróváron rendszerint bekövetkező október végi fagyokra vártunk). A fagyok elmaradása miatt a kísérletet november 3-án arattuk le Wintersteiger parcellakombájnnal, majd a termést azonnal tisztítottuk az aratáskor belekerült levél és szármaradványok kiválasztása végett. A fajták hozamai között nagyon jelentős különbségeket állapítottunk meg. A 14 %-os nedvességtartalomra korrigált fajtánkénti hántolatlan szemtermés 117 és 1308 kg/ha között ingadozott, s a legkedvezőbb értéket e tekintetben a SATU Kft. LA HARPE nevű fajtája érte el.

 

Dr. Kajdi Ferenc

egyetemi docens

Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár

 

(Jelen  szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2009/1-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)