Az időjárás alakulásától függően napokon vagy heteken belül megkezdhető az árutermő vagy házikerti szőlő- és gyümölcsültetvények telepítése, a korábbi években telepített ültetvények pótlása. Korábban a szakemberek inkább az ősz telepítést ajánlották, de számos érv szól a telepítések tavaszi elvégzése mellett. Tapasztalataink szerint csak a rendkívül száraz és az átlagosnál sokkal melegebb tavasz, nyárelő esetén, öntözés hiányában lehetnek hátrányban a tavaszi telepítések az ősziekkel szemben. A tavaszi telepítések előnye, hogy az őszi talaj-előkészítés után az ültetést már ülepedett, a téli fagyoknak köszönhetően már nem rögös, jó esetben – így ebben az évben is – a téli csapadékkal feltöltődött talajba végezhetjük el. Fontos előnye a tavaszi telepítésnek, hogy az elültetendő szaporítóanyag a tél folyamán védett helyen tárolható, nincs kitéve vadkárnak, fagykárnak, a hajszálgyökerek hiányában vízfelvételre alig képes oltványokat szárító szeleknek.

Mire figyeljünk a tavaszi telepítéseknél

 

A tavaszi telepítés legkedvezőbb idejét befolyásolja, hogy tudjuk-e az elültetendő szaporítóanyagot kellően hideg helyen tárolni, hogy az ültetésig ne induljon meg a gyökérképződés, a rügyfakadás. Az ültetési anyag hűtőházban való tárolása esetén az ültetéssel megvárhatjuk a talaj 5-8 °C-ra való felmelegedését, hogy az eltelepített növények gyökeresedése az ültetés után mielőbb megindulhasson. Sajnos nem ritka a jelentős lopás az elültetett növényanyagban, ami szintén a késői telepítésre ösztönzi a gazdálkodókat. A tavaszi ültetésnél különösen oda kell figyelni a megfelelő talajtömörítésre, hogy ne maradjon levegős üreg a gyökerek körül, ami kiszáradáshoz vezet. Ha ültetéskor a talaj vízzel nem kellően telített, nélkülözhetetlen az ültetéssel egy időben történő öntözés. Készüljünk fel arra, hogy ültetés után száraz, meleg időjárás esetén meg kell oldjuk az elültetett növények 1-2 alkalommal történő öntözését abban az esetben is, ha nem tervezzük öntözőrendszer kiépítését. Ez történhet lajtból, de leghatékonyabb módja a víznek vagy tápoldatnak vízfúró segítségével közvetlenül a gyökerekhez történő kijuttatása.

 

Honnan vásároljuk az ültetési anyagot

 

Az ültetésre szolgáló gyökeres szaporítóanyagok összefoglaló hivatalos neve az ültetési anyag. Magyarországon a szőlő és gyümölcs szaporítóanyag előállítás és forgalmazás mintegy 80 éve állami ellenőrzés alatt áll. Ennek célja megelőzni, hogy a telepítőkhöz a beruházás sikerét veszélyeztető, nem megfelelő ültetési anyag kerülhessen. A faiskolák, szőlőiskolák, a szaporítóanyag nagykereskedők tevékenységét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) keretében működő növénytermesztési hatóság a növényvédelmi hatósággal együttműködve engedélyezi, és rendszeresen ellenőrzi. A szaporítóanyag kiskereskedelmi árusítóhelyek – faiskolai lerakatok, kertészeti árudák, barkácsáruházak, csomagküldők – is kötelesek regisztráltatni magukat az ellenőrző hatóságnál.

Jelentősebb ültetvénytelepítéshez az ültetési anyagot általában szükséges – a szőlő esetében egy évvel, a gyümölcsfajoknál a szaporítás módjától függően 1-2 évvel korábban megrendelni, mert megrendelés hiányában a szaporító iskola tulajdonosok nagyobb tételek szaporításának költségeit nem tudják megkockáztatni. Tehát nagyobb árutermelő ültetvények telepítéséhez célszerű közvetlenül a szőlőiskolai, illetve faiskolai termelőtől megvásárolni az ültetési anyagot. Esetleges hazai szaporítóanyag hiány esetén a szaporítóanyag nagykereskedők, illetve az ezzel a tevékenységgel is foglalkozó faiskolai termelők az Unió tagállamaiból minden korlátozás nélkül, unión kívüli országokból importengedély birtokában hozhatnak be ültetési anyagot. Házikerti telepítés céljára vagy korábban telepített ültetvények pótlása esetén fordulhatunk a kiskereskedelmi forgalmazókhoz.

 

Az ültetési anyagok minősége

 

Az ültetési anyag – gyökeres oltvány vagy dugvány – jó minősége nélkülözhetetlen feltétele a sikeres ültetvény-telepítésnek. A nem megfelelő szaporítóanyag felhasználása miatt hatalmas károk keletkezhetnek az ültetvény-beruházások során. Ezért a megrendelés, illetve vásárlás során körültekintően, gondosan kell eljárni. Ha a beruházó nem rendelkezik az ehhez szükséges speciális ismeretekkel, feltétlenül vegye igénybe megfelelő szakember segítségét.

A szaporítóanyagok minőségének követelményeit részletesen leírják a vonatkozó jogszabályok (64/2004 (IV. 27.) FVM rendelet a gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról, 4. melléklet. 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról, 2. melléklet). A növények minőségét befolyásoló látható tényezők közül a gyökerek, vesszők megfelelő számát, méretét könnyű ellenőrizni. Sajnos a barkácsáruházak és egyes kertészeti árudák esetében elterjedt a gyökércsomagolt ültetési anyagok árusítása. Ezek a növények nem tévesztendők össze a tenyészedényben neveltekkel. A gyökércsomagolt növények gyökeréhez csomagolt nedves faforgács csak a gyökeret képes megóvni a kiszáradástól, de abból a faiskolai kitermeléskor sérült – és a csomagoláskor gyakran az elfogadhatónál jobban visszacsonkolt gyökerek nem tudnak számottevő vizet felvenni. A csomagolás viszont lehetetlenné teszi, hogy vásárláskor meggyőződjünk a gyökérzet megfelelőségéről.

Kis hozzáértéssel megítélhető, hogy a megvásárlandó növényeken nincs-e mechanikai vagy esetleg valamely kártevő okozta sérülés, nem szikkadtak vagy fagyottak a gyökerek vagy a vesszők. Célszerű szúrópróbaszerűen néhány gyökeret és vesszőt átvágva vizsgálni a vízzel való megfelelő telítettséget. Az esetleges fagyott állapotot az átvágott gyökerek és rügyek esetében a teljes metszfelület barnulása, a vesszők (törzs) esetében a háncs és farész határán lévő osztódószövet (kambium) barnára színeződése jelzi. Oltványok esetében meg kell vizsgálni az oltásforradás megfelelőségét. A csak szakemberek által felismerhető, gomba vagy baktérium okozta betegségeknek nem szabad előfordulni a forgalomba kerülő ültetési anyagokon. Ennek ellenére érdemes odafigyelni, hogy véletlenül nem került-e az egészséges növények közé Agrobacterium okozta golyvás növény. Ez a kórokozó karfiolszerű tumorokat, „golyvát” okoz a gyümölcsfák gyökerén, illetve a szőlővesszőkön – leggyakrabban az oltási helyről kiindulva.

A növényi betegségek közül a gyakran a szaporítóanyaggal terjedő, növényvédelmi kezelésekkel nem gyógyítható vírusos betegségek jelentik a legnagyobb veszélyt a szőlő és gyümölcs ültetvények számára. Ezért kiemelten fontos a megvásárolt ültetési anyag vírusmentessége. A forgalomba kerülő szaporítóanyagok a hatósági ellenőrzés rendszerétől függően lehetnek „certifikáltak”, ahol az ellenőrző hatóságok igazolják, hogy a szaporítóanyag előállításához tesztelten vírusmentes alapanyagot használtak fel, és a termelés során alkalmazott technológia biztosítja a vírusmentes állapot megőrzését. Az ilyen tesztelten vírusmentes, certifikált ültetési anyagot az MgSzH, mint ellenőrző szerv által kiadott a szaporítóanyagra rögzített hivatalos címke tanúsítja, amely színe mindig kék! Emellett a szőlő esetében forgalmazható „standard”, gyümölcs esetében pedig úgynevezett C.A.C. (az Unió minimum követelményeinek megfelelő) szaporítóanyag, amelyek közös jellemzője, hogy a vírustünetektől mentesek, de vírusmentességüket nem ellenőrizték tesztelési eljárásokkal. A standard szőlő-szaporítóanyagok címkéje sötétsárga színű, a C.A.C. kategóriájú gyümölcs-szaporítóanyagok címkéje a kéken kívül bármilyen más színű lehet, de jellemzően fehér.

Vásárláskor tehát feltétlenül csak olyan ültetési anyagot vegyünk meg, ami el van látva az MgSzH által kibocsátott címkével, illetve C.A.C. szaporítóanyagoknál esetleg a termelő által készített, a hatóságival megegyező információ tartalmú címkével. A szaporítóanyag termelők és a nagykereskedők az eladott szaporítóanyagokról a szaporítóanyag átadásakor származási igazolványt kötelesek kiállítani. Ezen a szaporítóanyag adatai mellett (nemes- és alanyfajta, szaporítóanyag féleség, kategória, mennyiség, stb.) az eladó és a vásárló aláírásával igazolja a feltüntetett szaporítóanyag mennyiség előírt minőségben történt átadását-átvételét. Ez egyrészt azt jelenti a vásárló számára, hogy gyorsan bekövetkező minőségromlást (kiszáradás, fagykár) nem háríthat az eladóra, hisz aláírta, hogy átvételkor megfelelő volt a minősége a szaporítóanyagnak. Másrészt viszont az átvételkor nem vizsgálható, rejtett hibák esetében (pl. fajtakeveredés) a származási igazolvány, illetve a szaporítóanyag címke lehet a reklamáció alapja. A szaporítóanyag kiskereskedelmi eladások során nem kell származási igazolványt kiállítani, az esetleges reklamáció számla vagy blokk alapján kezdeményezhető.

A jó minőségű ültetési anyag is igen rövid idő alatt tönkremehet nem megfelelő kezelés, tárolás során. A szállítás, a tárolás során folyamatosan védeni kell az anyagot a kiszáradástól, a fagykártól, valamint az ültetés előtti kihajtástól.

 

Szaporítható, telepíthető fajták

 

Az állami fajtavizsgálatok során elismert fajtákról az MgSzH minden évben kiadja a szőlő- és gyümölcsfajták nemzeti fajtajegyzékét. A még fajtavizsgálat alatt álló, de egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajták is megtalálhatók e füzetben. A csak szűk körben hozzáférhető kiadvány tartalma megismerhető a www.ommi.hu honlapon a kiadványok fülre kattintva megjelenő listán a fajtakísérleti szakterület kiadványai közt. Magyarországon e fajtákból lehet certifikált ültetési anyagot előállítani, ha van az adott fajtából rendelkezésre álló tesztelten vírusmentes kiindulási állomány. A szőlő esetében bármely más uniós tagállam nemzeti fajtajegyzékén szereplő fajta is szaporítható certifikált kategóriában.

Mindezen fajtákból – ha a vírusmentesség teszteléssel nem igazolt – forgalomba hozható standard szőlő, illetve C.A.C. kategóriájú gyümölcs szaporítóanyag. A gyümölcsfajok esetében a nemzeti fajtajegyzéken vagy az egyedi szaporítási engedéllyel rendelkező fajták közt nem szereplő fajták is szaporíthatók C.A.C. kategóriában, ha a faiskolai termelő vagy forgalmazó a fajta felvételét az úgynevezett szállítói fajtajegyzékre. A szállítói fajtajegyzékre vétel állami fajtavizsgálat nélkül, kizárólag a „szállító”, azaz a faiskolai termelő vagy forgalmazó által közölt leírás alapján történik. Tovább szélesíti még a fajták kínálatát az uniós tagállamokból korlátozás nélkül megvalósítható behozatal.

 

Hiába azonban a szinte korlátlan fajtakínálat, mégsem telepíthetjük minden esetben tetszésünk szerint bármelyiket.

Gyümölcsfajok esetében 1500 m2, bogyósok esetében 500 m2 feletti terület esetén az illetékes jegyzőtől telepítési engedélyt kell kérni, s telepítési engedély csak a Nemzeti fajtajegyzéken, illetve a Szállítói fajtajegyzéken szereplő fajtákra adható. A telepítési engedély feltétele a termőhely ökológiai alkalmasságának igazolása, ami beszűkítheti az adott területen telepíthető fajok, illetve fajták körét.

Borszőlő esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ad ki telepítési engedélyt az 1000 m2 feletti telepítésekhez. Telepítési engedély csak a borszőlőfajták osztályba sorolásáról kiadott 104/2004 (VI. 3.) FVM rendelet szerint az adott megyében engedélyezett vagy ajánlott fajtára adható ki. Szűkítheti ezt a fajtakört a helyi hegyközségi rendtartás. Még szigorúbbak a feltételek, ha a szőlőültetvény telepítést uniós forrásból fizetett szerkezetátalakítási támogatással kívánjuk megvalósítani. Ebben az esetben figyelembe kell venni, hogy a hegyközségi tanácsok által kidolgozott borvidéki fejlesztési terv mely fajtákra javasolja a támogatás odaítélését.

 

A szőlő-gyümölcs ültetési anyagok piaci helyzete

 

A hazai ültetvénytelepítésekben hatalmas törés következett be az Európai Unióhoz történ csatlakozás után. 2004-től megszűnt az előző évtizedben nemzeti forrásból folyamatosan működő ültetvénytelepítési támogatás. Ennek következtében a kereslet hiánya miatt két év alatt harmadára esett vissza a gyümölcsfaoltványok, illetve gyökeres szőlő ültetési anyagok termelése.

Közben immár uniós forrásból újraindult a szőlőtelepítés támogatása, amit nem követett megfelelő mértékben a szaporítóanyag termelés. Így 2007-ben hiány mutatkozott a szőlő-szaporítóanyagok piacán. 2008-ban viszont igen jelentős mértékben emelkedett a szőlőoltványok előállítása. A 2007. őszén, 2008. tavaszán telepített szőlőültetvények fajtaösszetételéből látható, hogy az ezredforduló táján domináló vörösborszőlő fajtákkal szemben legnagyobb részt a rezisztens és az illatos fehérborszőlő fajtákat részesítették előnyben a telepítők. Ennek alapján várható, hogy 2009. tavaszán az e két fajtacsoportból előállított oltványok el fognak fogyni, de lehetséges, hogy túlkínálat lesz a vörösborszőlő oltványokból.

Gyümölcs oltványokból ugyancsak hiány mutatkozott 2007-től, s jelentősen felfutott a kész oltvány kibocsátás 2008. őszén. Annak ellenére, hogy a 2008-ban az újra megindult gyümölcsültetvény telepítési támogatások területnagysága elmarad a gyümölcstermelők és a faiskolások által remélttől, úgy tűnik, hogy jelentősebb felesleg csak az almaoltványokból várható.

A szőlő-gyümölcs szaporítóanyagot keresőknek nehéz információt szerezni, van-e, s hol van szabad készlet a telepíteni kívánt fajta ültetési anyagából. Az MgSzH, mint ellenőrző hatóság, csak az ellenőrzött termékmennyiségről vezet nyilvántartást, de nem léphet fel közvetítőként a piaci szereplők között. A Magyar Szaporítóanyag Termesztők Szövetsége és Terméktanács honlapjáról (www.szolfa.hu) elérhető a Magyar Faiskolások Egyesületének és a Magyar Szőlő Szaporítóanyag Termesztők Szövetségének honlapja is. Mindkét szakterületi szervezet elvileg nyilvántart értékesítésre váró szaporítóanyag készleteket, de jelenleg nem található egyik szervezetnél sem interneten közzétett árukészlet. A honlapjaikon található elérhetőségeken viszont érdemes információt kérni az esetleg ismert, csak nem közzétett szaporítóanyag készletekről, tagságuk - a szaporítóanyag termelők elérhetőségeiről.

 

Dr. Korbuly János

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ

Szőlő-Gyümölcs Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály

 

(Jelen szakmai anyag teljességében  /az itt kimaradó  ábrákkal/  megtalálható a  2009/1-es  Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)