A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés alapja a növények pontos tápanyag ellátása. Ez biztosítja, hogy csak annyi tápanyagot adjunk a növénynek, amennyi a megfelelő termésmennyiséghez és a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

Ismét tavasz lesz és a tavaszi munkák egyike a növényeink fej- és lombtrágyázása. Az azonos növényfajokra jellemző az azonos tápelem-tartalom és tápelem-arány, de ez csak bizonyos határok között érvényes. Oka a tápanyag felvétel különbözőségében keresendő.

Függ az okszerű tápanyag ellátástól, azaz a megfelelő mértékékű és arányú műtrágya használattól. Függ a bejuttatott műtrágyák talajbani feltáródásától, a szükséges időben kapott csapadék mennyiségétől. Függ a feltáródott hatóanyagok arányától, esetleges korábban elfekvő hatóanyagok megjelenésétől.

Hogyan követhető mindez nyomon?

Talaj és növény vizsgálatokkal ellenőrizzük, hogy a kiszámolt tápanyag utánpótlásunk helyes volt-e, és milyen kiegészítésre van még szükségünk és lehetőségünk. Tavasszal a növény vizsgálatokra kell a hangsúlyt fektetni. Ha a pénztárcánk nem engedi meg az optimális tápanyag kiegészítést, akkor legalább hatóanyagok arányai legyenek megfelelőek a szükséges műtrágyákban. Így van lehetőségünk, hogy bár kevesebb, de jó minőségű termést tudunk betakarítani. Ne feledjük, hogy csak a kiváló minőségű áru versenyképes.

A tavasz közeledtével egyre sürgetőbbé válik az őszi vetéseink gondozása, ami többek között a szükséges tápanyag ellátás pótlását is jelenti. Az őszi vetés előtt a talajvizsgálatokon alapuló /vagy a nélkül / tápanyag egy részét kiszórtuk. Mennyisége a talaj állapotától, a talaj szerkezetétől, a termesztendő növény fajától esetleg fajtájától stb. függött. Tavaszra maradt a még szükséges műtrágya kijuttatatása, a fejtrágyázás és lombtrágyázás. Fejtrágyázáson sokan csak a nitrogén pótlását értik, holott az egyéb tápanyagok /a foszfor és a kálium, stb./ talaj szerkezettől függő kiegészítését is jelenti. Például homoktalajokon a bemosódás miatt célszerű a szükséges műtrágya meghatározott részének tavaszi kijuttatása, míg kötött, agyagos talaj esetében nem mindig ez célszerű.

A nitrogén jelentősége

Ismeretes, hogy a nitrogén nem ásványi eredetű, de a növények túlnyomó többsége csak ásványi formában képesek felvenni. A nitrogén felvétel a talajoldatból a gyökerek segítségével NH₄⁺ és NO₃^‾ ionok formájában történik. Ezek az ionok talajban gyorsan átalakulnak és bomlanak. Célszerű a kijuttatásukat a növényi felhasználás időpontjához minél közelebb hozni, azaz tavasszal fejtrágyaként kijuttatni. A növényi életben egyetlen elem sem mutat olyan feltűnő hajtás- és termésnövelő hatást, de ennek ellenkezőjét is, mint a nitrogén. A fiatal növekvő szakaszban a szervek felépítésében játszik szerepet, míg az érés során a magvak tartalék fehérjéinek kialakulásában vesz részt. Ha fiatal korban nem jut elegendő nitrogénhez a növény, akkor fejlődésében visszamarad, sárgul. A sok N az egyéb tápanyag felvételét gátolva a növény fejlődését csökkenti a fitohormonok szabályozó hatása révén. Ha az érés során jut túl sok N-hez a növény, akkor a felhalmozódó nitrit-, nitrát vegyületek okoznak mérgezést mind az embernél, mind az állatnál

A gyakorlatban előfordul, hogy túl korán adnak nagyadagú N műtrágyát. A növény még nem képes azt felvenni, a hatóanyag bomlik, elveszik. Ez a veszteség elérheti a 40 %-ot is.

Gyakran megtéveszti a gazdát a nitrogén azon tulajdonsága, hogy adagolása után a tábla szemlátomást „bezöldül”. Ez azt is jelenti, hogy az egyéb hiány tüneteket is elfed, megtévesztve ezzel a gazdát. A növények optimális nitrogén ellátása vizuálisan nem ismerhető fel, ezért van szükség a pontos laboratóriumi meghatározásra, a levél vizsgálatokra.

A foszfortól a káliumig

A foszfor növényi anyagcsere folyamatok mindegyikében, a fotoszinézisben, a légzésben, az energiaközvetítő- és átalakító folyamatokban, az öröklést szabályozó vegyületek kialakulásában vesz részt. A fiatal növénynél a szövetek kifejlődését segíti, de nem olyan szembetűnő hatású, mint a nitrogén. A búzánál a bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát növeli. Az érés során a keményítő beépülést szabályozza, ezáltal a gabona minőségét befolyásolja jelentősen. A foszfor felvétel körülményei hatással vannak még a gyökérrendszerre, a talaj vízkészletének hasznosítására, a szárazság tűrésre, a toxikus hatások kivédésére, azáltal hogy a növényi sejtet megfelelő állapotban tartja.

A foszfor hiányra a búza félék érzékenyebbek, mint pl. a kukorica. Ez azzal magyarázható, hogy a búza kritikus fejlődési szakaszában (kora tavasz) még hűvös van, a felvétel még csökkent mértékű, a foszfor felvétel ideje lerövidül, és ezt a növény már pótolni nem tudja.

Ezért van jelentősége, a fejtrágyában kijutatott foszfor mennyiségének és minőségének is (felvehetőség!).

A foszfor többlet is gátló hatással van mind a fejlődésre, mind a szemtermésre, azáltal hogy egyéb létfontosságú elemek felvételét gátolja. Így például relatív Zn, Cu és Fe hiányt okozhat. A réz hiánya pl. a nitrogén felvételét önmagában is 25 %-kal csökkentheti.

Gyakori hiba, hogy a foszfort nem a talaj adottságainak megfelelően adagolják, figyelmen kívül hagyva a tápanyagok arányát. Több esetben jelentős többletet mértünk felborítva a tápanyagok arányát.

A kálium szerepe a növényi anyagcsere folyamatokban a tápelemek kölcsönhatása miatt lényegesen szerteágazóbb, mint a többi elem. Ez abból is eredhet, hogy a legkisebb ion átmérőjű elem (a H⁺ ionon kívül) és így mindenhova „befér”. Szabályozza a növényben a tápanyag szállítás rendszerét. A legnagyobb mértékben, a vegetatív szakaszban vesznek fel káliumot a növények. Szerepe van a vízháztartás egyensúlyában, azaz kellő kálium ellátottság mellett a növény a szárazságot jobban tűri. Kimutatták, hogy a bakteriális és a gombabetegségekkel szemben a növény ellenállóbb. Az érés során részt vesz a keményítő és a cukrok beépülésében.

Hiánya nem minden esetben látszik azonnal, hiszen más elemek beépülésének gátlásával hat. Sokszor ez az ún. „rejtett éhség” csak terméscsökkenésben nyilvánul meg, más, súlyosabb esetekben az idősebb leveleken jelentkezik.

A nagyadagú K műtrágyázás a „luxus fogyasztáson” túl gátolja a Ca, Mg és a Na felvételét.

A lombtrágyázás

A növény a levelén keresztül is képes valamennyi tápanyag felvételére, amelynek a mértéke függ a növény állapotától és a bejuttatandó tápanyag kémiai kötésétől. Általában az ún. komplex kötésben lévők (pl. Fitohorm készítmények, stb.) jobban értékesülnek, mint az ún. ionos kötésben lévők.

•  A levélen keresztül annyi tápanyag nem pótolható, amennyire a növénynek összesen szüksége van. Ismert az a mondás, hogy „gyökeres megoldás csak gyökéren keresztül lehet.
•  A levéltrágya a tápanyag felvételbe beállott eltérések helyre állítására, azaz a tápanyag egyensúly visszaállítására alkalmas.
•  Célszerű a levéltrágyát növény vizsgálatokra alapozottan alkalmazni.
•  A mintavétel a növény fajától és fejlődési állapotától függ (pl. gabonák esetében 12 ha-ként egy vizsgálati minta szükséges, amely legalább 80 növényből álljon, az első mintavétel az álhajtás felegyenesedésekor, a második a virágzás kezdetén).

Teendő most!

Még van idő arra, hogy a fejtrágyázás és a lombtrágyázás megkezdése előtt növényvizsgálattal győződjünk meg növényeink tápláltságáról. Arról, hogy milyen és mennyi hatóanyagot igényel még a növény az áttelelés után. Választ kaphatunk arra, hogy levél-, vagy lombtrágya, illetve hogy ez milyen összetételű legyen, hogy a tápanyag ellátás egyensúlyát helyre tudjuk állítani. Ezen a területen lehet igen sok pénzt megtakarítani, anélkül, hogy a biológiai folyamatokat felborítanánk.

Dr. Wimmer Károly

ügyvezető, c.docens

Felső Bácskai Agrolabor Kft

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható  a 2009/1-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában-a  szerk)

Az altalaj eddigi alkalmazása igazolta hasznosságát

A terméketlen és gyenge termőképességű talajok jobb földekkel való terítését, keverését Plinius szerint a görögök alkalmazták először. Ezt követőleg Németország északi részén javították terítéssel a rossz termőképességű talajokat. Belga területen a jobb altalajt bányászták ki és terítették el a felszínen, Mechklenburgban, Holsteinben és a büneburgi pusztákon. Angliában Arthur Joung reformer szerint, Norfolkban a márgával való terítésnek és a vetésforgóban alkalmazott vörösherének és a herefüvesnek tulajdonítható a gazdálkodás színvonalának az emelkedése.

Tessedik a külföldön szerzett tapasztalatai alapján 1781-ben Szarvason a terméketlen szikesek javítására állított be kísérleteket 14 féle változatban. A kísérletek közül legeredményesebb volt az altalajból kitermelt márgával végzett terítés, mely Szarvason és távolabbi környékén a parasztság körében apáról fiúra szállt. A hazai szikesek talajjavításának a gyakorlati módszerét Tessedik kidolgozta és a Mezei Gazdaság c. könyvében leírta. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg Sigmond és Treitz munkássága nyomán a szikjavítás kérdése az agrárpolitika célkitűzései közé került és a Földművelésügyi Minisztérium megalakította az Állandó Központi Talajjavító Bizottságot, mely a szakemberek mellett magába foglalta a gazda érdekeltségek vezetőit is. A bizottság kezdeményezésére az FM 1928-ban indította meg a szikjavítást, majd a talajjavítást kiterjesztette a savanyú talajokra. Ettől az időtől van hazánkban kisebb megszakításokkal, állami támogatással szervezetten irányított talajjavítás. 1938-ban kinevezték Herke Sándort miniszteri biztossá és Prettenhoffer Imrét a Szegedi Talajtani Intézet kísérleti főigazgatójává, a talajjavítással kapcsolatos helyszíni felvételek, vizsgálatok és kivitelezési munkák irányítására. A kivitelezés a kézi és a fogatos technológia után gépesítve lett. A kotróval kitermelt altalajt traktoros vontatású pótkocsikkal szállították a javítandó területre Herke eljárása alapján. Majd Prettenhoffer kidolgozta a vontatott és az önjáró szkréperekkel végzett bányából történő kitermelés és terítés technológiáját. A mezőgazdasági üzemekben a szállítás eszközeinek növekedése /billentős, traktoros pótkocsi, tehergépkocsi/ lehetővé tette, a saját kivitelben történő altalajszállítást, amit a javítandó területen kupacokba billentés után tolólappal és kétvázas simítóval terítettek a lánctalpas erőgépek a Köhler M. által kidolgozott technológia szerint. Az altalajterítéssel végzett talajjavítás az utóhatás vizsgálatok szerint hosszú tartamhatású /legalább 50 év/.

Az altalajterítéssel végzett talajjavítás után a területen minden növény termeszthető és jelentős hozamnövekedéssel számolhatunk.

Az altalajterítés alkalmazása a szennyezett területeken

A területről el kell távolítani a szennyező anyagot, pld. jelen esetben a vörös iszapot. A terület altalaját meg kell vizsgáltatni a bányának kijelölt helyen, amennyiben alkalmasnak minősül úgy azt a szennyezett területre ki kell juttatni. A talajművelést eke nélkül kell továbbiakban végezni, a terítésre felhasznált egészséges altalajt nem szabad leforgatni, annak az évek során a felszínen kell maradnia. A felülterített táblákon illetve területeken a mélylazítást 5-6 évenként biztosítani kell. A bányát a kitermelése után be kell dönteni és átművelhetővé kell tenni. Így a kitermelt altalaj bányájának a területe nem esik ki a termelésből. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a szennyezett területek felülterítéséhez a bányából nyert földet alkalmazzuk, ugyanúgy mint a szikes talajok javításánál. A bánya kijelölést szakemberre kell bízni, hogy az mindenképpen magas fekvésű táblarészen legyen, a próbafúrások mintái mésztartalomra, a szódalúgosságra a helyszínen is vizsgálhatók. Nagy előnynek számít, ha a kijelölt bánya talaja kalciumban is gazdag, ez esetben meszezőanyag felhasználására nincs szükség. A termő területek felszíni művelt rétegét a szennyezett talajok terítésére nem szabad felhasználni az esetben, ha azon műtrágyát és gyomirtószert alkalmaztak.

A riolittufa /vulkáni hamu/ őrlemény tápanyagként is jól alkalmazható

A DATE Termelésfejlesztési Intézete irányításával végzett kísérletek eredménye alapján a riolittufa 1993 óta felhasználási engedéllyel rendelkezik. Az őrlemény felhasználható a szántóföldi növény és zöldségtermesztéshez, palántaneveléshez, üveg és fólia alatti hajtatáshoz, kertészeti ültetvényekhez /bogyós, szőlő-gyümölcs/, szőlő, gyümölcs és erdészeti szaporítóanyag telepeken és termesztő közegekhez. A felsoroltakon túl a riolittufa felhasználható alom, almosttrágyák, komposztok, hígtrágyák, szennyvíziszapok kezelésére. Továbbá olyan településeken, ahol nincs szennyvízközmű a házi és az élelmiszer feldolgozás szennyvizének a kezelésére /OVF Bp. 245 törzskönyvi sz. engedélye alapján/.

A riolittufa alkalmazása a szennyezett területen

A riolittufa őrleményt eddig a hígtrágyák, a szennyvizek és azok iszapjainak sikeres kezelésén túl Debrecenben hajtatóházak olajjal szennyezett talajának és Balatonfűzfőn veszélyes hulladékminősítésű ipari iszapnak a kezelésére alkalmaztuk mindkét esetben eredménnyel.

Összegzés és ajánlás a szennyezett területekre

A talajok esetében az iszapok eltakarítása után a talajcsere helyett bányából kitermelt egészséges altalajjal kell felülteríteni vizsgálati eredményektől függő vastagságban a területeket. Majd termelésbe vonásuk előtt tápanyagként riolittufa őrleményt kell kiszórni kis vagy közepes dózisban. Nagydózisban a talajterítés nélkül is eredményes lehet a riolittufa alkalmazása. Utóbbi esetben a magas szállítási költségek zárhatják ki alkalmazását, így a riolittufa kijuttatásának a közepes dózis lehet a felső határa. Természetesen elsődlegesen fontos a talajok vizsgálati eredményének az ismerete és ennek alapján készülhet a talajterítés és a riolittufa felhasználás mennyiségére a technológia. Ahol a családi házak kertjének a talaja annyira szennyezett, hogy a talajok egyenlőre nem alkalmasak termesztésre, ott a talajtól független biocsöves hengerekben lehet megtermelni a család zöldség-gyümölcs szükségletét. Ez a termesztési mód füvesített, burkolt területeken, teraszokon és fóliában is jól alkalmazható. A riolittufa felhasználási köre széles, többek között csúszásgátlóként is alkalmazható, ezért a közlekedési utakon, a járdákon hasznos lehet a felszórásra történő alkalmazása. A veszélyes minőségű iszapokat is érdemes lenne riolittufával adalékolni. A statikailag megrongálódott épületek kivételével olyan esetben, ha vakolatcserére van szükség, újra vakolásnál homok helyett a riolittufa is alkalmazható. A jó hőtartó képessége miatt a padlástérben is előnyösen felhasználható. Az új lakások építéséhez, falazáshoz a riolittufa blokktéglák rendkívül előnyösek lehetnek.

A riolittufa őrleményeket a Colas-Északkő Bányászati Kft. Tarcal forgalmazza, ahol a beszerzésére van lehetőség.

A talajok biológiai életének a fenntartásához rendkívül fontos a szerves tápanyagok biztosítása és egy jó lehetőség a baktériumtrágyák alkalmazása.

Az árvizek, belvizek és az iszap katasztrófa területén élő honfitársainknak azt üzenem tartsanak ki, a talajok rendbetételére a lakások felépítésére és felújítására meg van a lehetőség.

Dr. Köhler Mihály

ny. főmunkatárs

Környezetvédelmi és mezőgazdasági szakértő

Köhler-Porta Bt., 4028 Debrecen, Dobsina u. 4.

Mobil: 06/20/9320-292

Dr. Kertész Botond

Kereskedelmi vezető

Környezetvédelmi, természetvédelmi szakértő

COLAS-Északkő Bányászati Kft.

3915 Tarcal, Malom u. 10.

Tel.: 06/1/883-1218

Mobil: 06/30/529-4835

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fax: 06/47/380-236

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Köhler M. (1980): A hazai szikesek talajjavításának kezdete és a meszes altalaj terítés módszerének változása / DATE Termelésfejlesztési Intézet, 1982

Bálint P. (főszerkesztő 2002): A reformer Tessedik / Tessedik Sámuel Főiskola, 2002

Lőrincz J.&Köhler M. (2006): A biocsöves virág-, zöldség- és egyéb növények termesztési módszerének a bemutatása / Őstermelő, 2006/2. sz. 56-57 p.

Köhler M. (2008): A riolittufa (vulkáni hamu) hasznosságáról a tápanyag gazdálkodásban és egyéb területeken / Őstermelő 2008/3. sz. 119-120 p.

Köhler M. (2010): A gépi munkák végzését akadályozó talajhibák megszüntetése / Őstermelő 2010/2. sz. 102 p.

Köhler M. (2010): Tápanyagutánpótlás ásványi trágyákkal / Őstermelő 2010/3 sz. 116 p.

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható a 2010/5-ös Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)