Visszatekintés

A csapadékot a vízrendezések előtt folyóink nem tudták levezetni a csapadékbő időszakokban, ezért a sík területek mélyebb vonulatain terültek el a folyómedrek feltöltése után a hatalmas vízmennyiségek. A folyók szabályozása előtt a vízfolyások mellett mindenütt voltak állandó lápos-mocsaras és ideiglenesen vízborításos területek. Az utóbbiak az árlevonulás után legelőként és szántóként hasznosíthatók voltak. A lecsapolások előtti alacsony népesség számára kedvező helyzetet hozott minden évben az áradás, a mocsarak vízpótlásával és a legelők szántók ideiglenes vízborításával.

A gond a folyók szabályozása óta nagy, mert a gátak közé szorított vizek nem férnek el a mederben és a magas vízállás időszakában a belvizeket sem fogadják be. Az utóbbiak miatt a csapadékban gazdag években jelentős belvízkárokat szenvednek a mezőgazdasági területek. Az én generációmnak élete során több belvizes évvel kellett szembenéznie és megküzdenie. Említek ezek közül néhányat: 1940-ben Gyomán (Békés megye) anyai nagyapánk gyümölcsültetvénye (alma, dió) súlyos belvízkárt szenvedett, majd a dió kivételével a fák kipusztultak. A mélyebb fekvésű szántó területeken a learatott búza keresztek a vízben úsztak. 1965-ben a Duna mentén pusztított a belvíz és nagy területeket öntött el, pl. a lórévi (Pest megye) Duna menti TSZ gabonaföldjén, ahol kézzel kellett aratni a búzát. 1970-ben Hajdúszováton (Hajdú-Bihar megye) a TSZ területén olyan belvizes volt a terület, hogy a kalászos gabonákat nem lehetett géppel learatni, a lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt. A termés 80 %-a tönkrement, 20 % kalászos terület szeptember elején lett lekombájnolva és takarmányként hasznosítva. A felsorolt belvizek okozta kedvezőtlen helyzetek ez évben is megismétlődtek. A hazai mezőgazdasági területeken az elmúlt hetven évre visszatekintve, többször változott a földtulajdon. A tulajdonos váltások miatt (magán, állami és szövetkezeti) a gazdaságok mérete és a területi nagysága nem volt állandó. Politikai döntések alapján szakmai szempontból helytelenül hajtották végre 1945-ben a földosztást, majd ezt követte 1949-től az erőszakos államosítás és szövetkezeti gazdaságok szervezése. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok is állandó változást éltek meg, a területi összevonások és egyesülések miatt. Az utóbbiak olyan helyzeteket idéztek elő, amiről jobb nem beszélni. Azoktól kell megkérdezni, akik akkor az állami és a szövetkezeti gazdaságokban vezetők, dolgozók voltak. Az 1960-ig kialakult állami és szövetkezeti gazdaságokban, a csapadékos években sok kárt okoztak az ár- és belvizek. A magán gazdálkodás időszakában az akkori birtokviszonyok közötti belvízrendszer a tagosításokkal, táblásításokkal megszűnt, az új pedig még nem épült meg. Az első üzemi belvízrendszert a Keleti Főcsatorna mellett Hajdúszoboszlón, a Köztársaság TSZ-ben 1962-ben kezdtük kiépíteni. A gazdaság területén kéthasznú felszíni üzemi csatornák épültek a belvizek elvezetésére, ezekbe, a táblákról ideiglenes csatornák vezették a belvizet. A Keleti Főcsatornába a belvizeket szivattyúval beemelték, onnan aszályos években a vízigényes kultúrák öntözővíz igényét is biztosítani lehetett. A gazdaságban volt a DATE Növénytermesztési Tanszékének a kísérleti telepe, ahol az öntözéses növénytermesztést és az akkor alkalmazott öntözőberendezéseket mutatta be a hallgatók és a gyakorló szakemberek számára. (Magyar G. 1962-1966). Országosan a mezőgazdasági nagyüzemekben egyre több helyen okozott kárt a belvíz. A hajdúszoboszlói üzemi vízrendezés, és az elkészült genetikus talajtérkép alapján elvégzett talajjavítás országosan jó példát szolgált. Az üzemi meliorációs fejlesztésekhez (táblásítás, agronómiai útépítés, belvízrendezés-öntözés és talajjavítás), rendelet biztosította az elkészült és jóváhagyott tervek alapján az állami támogatást.

Hajdúszováton a négy szövetkezetből egyesült gazdaság számára, a komplex meliorációs fejlesztéshez sikerült támogatást szerezni. A gazdaság Keleti - Főcsatorna mentén fekvő területein gyakoriak voltak a belvízkárok és ezért 1968-ban a Gödöllői és a Debreceni Agrártudományi Egyetem bevonásával megindult a tervezés. A TMI Szolnok munkatársainak az irányításával a TIVIZIG Debrecen szakembereinek és a FAO Róma szakértőinek a bevonásával elkészültek a tervek és 1979-ben megkezdődött a fejlesztés. A munka megkezdése után 1970-ben, június elején, egy napon lehullott 93,7 mm csapadék után negyven napig esett az eső. Akadályozta az eső a felázott talaj miatt a beruházási munkákat és a kalászosok aratását. Az évi kedvezőtlen csapadékos időjárás is igazolta, hogy milyen nagy szükség van a komplex meliorációs üzemi fejlesztéssel egyidőben az üzemközi és állami, vízügyi fejlesztések kivitelezésére. Ez Hajdúszováton 1971-ben megvalósult és a belvízrendszer mellett 1972-ben beüzemelésre került az öntözőfürt is. A Tisza II. program egyik bemutató gazdasága lett a Hajdúszováti Öntöző Modellüzem. A komplex üzemi meliorációs fejlesztések megindulása után szükségessé vált a beruházások térségekre való kiterjesztése. Országosan a DATE Termelésfejlesztési Intézete Debrecen, 1974-ben elsőként késztette „A bihari TSZ Szövetség területének komplex meliorációs fejlesztési tervét. I. II. kötet”. Szerzők és tervezők: (Köhler M., Ecsedi J., Lovas I., Görögh S., Csipai I.). Ezt követően elkészült a Berettyó vidék ár- és belvíz sújtotta több szövetkezeti gazdaságának meliorációs fejlesztési terve, melyet a kivitelezésig szaktanácsoltunk.

Jelenlegi bel- és árvízgondok a mezőgazdasági üzemekben

A nagyüzemi (állami, szövetkezeti) gazdaságokban kivitelezett komplex meliorációs beruházások 1989 után több tulajdonos kezébe kerülve nagyrészt elhanyagolttá vagy használhatatlanná váltak és több helyen teljesen tönkretették a rendszert. Nem kívánom értékelni a húsz év alatt e területen történteket, azt viszont meg kívánom jegyezni, hogy az országnak nagy károkat okoztak azok, akik az üzemi belvíz- és öntözőrendszereket tönkre hagyták menni.

Az utóbbiak miatt a mezőgazdasági területeken a belvizes és aszályos években nagy terméskieséssel kell számolnunk az elkövetkező években. Pontosan akkor, amikor majd a hazai jó minőségű élelmiszereknek is ára és becsülete lesz!

A mezőgazdasági tulajdonváltás nem indokolta sem 1945-ben, sem 1948-ban a fordulat éve után, sem 1989-ben, hogy a magyar mezőgazdaság előző értékeinek a tönkre tételével lehet, ezen a területen új alapokra helyezett gazdálkodást kezdeni és kialakítani. A természeti csapások figyelmeztetnek bennünket a Világban és ez évben már itt a Kárpát-medencében bekövetkezett katasztrófák révén. Ébrednünk kell és összefognunk, annak érdekében, hogy hazánkban a három fontos emberi lételem, a tiszta levegő, és a víz, továbbá az egészséges élelem, rendelkezésünkre álljon.

Mit kell tennünk?

A tiszta levegő nem tartozik a publikáció témaköréhez, mégsem tudom elkerülni, hogy a vasúti áru- és személyszállítás fejlesztését javasolom, a légköri szennyezések csökkentése érdekében. A mezőgazdasági területeket érintő belvízrendszert, ami 1989 előtt kiépítésre került és jól funkcionált fel kell újítani és ott, ahol a kiépítettség előzőleg nem történt meg ezt mielőbb meg kell valósítani. Arra kell törekedni, hogy ahol a természeti adottságok lehetővé teszik belvíztározókat kell kialakítani. Nem mellőzhetők a kiépített és ma nem üzemelő öntözőrendszerek, öntözőfürtök és öntözőtelepek felújítása. Ahol lehetőség van kéthasznú belvízhálózatok kialakítására, ott arra kell törekedni, hogy aszályos években a vízigényes kultúrák öntözését biztosítani tudjuk. A folyók mentén az arra alkalmas árvízi tározók létesítésére kell törekedni és minél nagyobb mennyiségű vizet visszatartani. A folyóvizeinket meg kell védeni a határon kívüli és belüli szennyezésektől, mivel hosszú távon egyre nagyobb mennyiségű, ebből tisztított ivóvízre lesz szükségünk. Az esetben, ha minősége megfelelő, az exportálása is figyelembe jöhet olyan országokba, ahol nincs vagy távlatában nem lesz elegendő ivóvíz. Az utóbbiak miatt szigorúan ellenőrizni kell a határon túlról érkező vizek minőségét és megakadályozni a szennyezéseket. A befogadókba meg kell tiltani még a tisztított kommunális és ipari szennyvizek elhelyezését is, az utóbbit mező- és erdőgazdasági környezetben kellene kiöntözni. (erre nagyon jó példaként szolgált a kecskeméti kommunális szennyvíz helyben a szövetkezet területén törtként kezelése és kiöntözése). A Kárpát- medence, hévíz és ásványvizei mellett folyó vizekben is jól ellátott. Ezt a lehetőséget, ha a szennyezésektől a folyóvizek mentesek lesznek az ország javára az ivóvízkészlet növelésére is fel lehetne használni EU támogatások igénybevételével.

A belvíz-, az öntöző- és árvízrendszerek fenntartása és korszerűsítése továbbá az újak tervezése és kivitelezése több szakterület együttműködésével valósítható meg. A szakterületek képviselőinek közös nevezőn kell lenni, és ha ez a termelők érdekét és hasznát is szolgálja, a beruházás megvalósítása után biztos sikeres lesz. Az érintett területeken 1989-ig több fejlesztés tervezésében, a kivitelezések menedzselésében vettem részt és úgy érzem, hogy a megszerzett tapasztalataim még ma is hasznosíthatók.

Összegzésként azt javaslom a belvízi, és öntözési és az árvízi területeken érintetteknek, hogy mindenütt a legjobb megoldást valósítsák meg. Örüljünk annak, hogy a károkat és szenvedéseket is okozó vizekben itt a Kárpát-medencében mi magyarok ilyen gazdagok vagyunk.

Dr. Köhler Mihály

ny. főmunkatárs

környezetvédelmi és mg. szakértő

Elérhetőség: 06-20/9320-292

(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2010/3-as Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)

A gépi munkák elvégzését akadályozó talajhibák megszüntetése

Az energia, az erő munkagépek beszerzési árai hazánkban nagyon magasak, és emellett, mivel nincs hazai mezőgépipar, külföldi cégektől kell a szükségletünket beszerezni.

A fentiek miatt szükség van a gépi munkák végzésének a jó megszervezésére, a saját és a bérgépek teljesítésének a növelésére.

A talajhibás foltok-vonulatok megszüntetése

Belvízrendezés

A szántó művelésben levő táblák mély fekvésű területéről a belvizek levezetéséről gondoskodni kell, ennek 1989 előtt már megvolt a kiépítettsége. Az üzemi, üzemközi és állami csatornákat rendbe kell hozni állami támogatással és az üzemi hozzájárulás felhasználásával.

A szikes és savanyú talajfoltokat fizikai és kémia talajjavításban kell részesíteni. A tábla magasabb fekvésű talajából a foltot humuszos vagy a csatornákból kitermelt földdel terítjük. Előtte meglazíthatjuk (mélylazítóval, kormánylemez nélküli ekével). Nő a belvizes folt vízbefogadó képessége és a tábla egy időben való művelése elvégezhető. Igen fontos a táblák egybe művelhetőségének a biztosítása, a felsorolt technológiai beavatkozásokkal mindez megvalósítható. Termelési vezetőként és szakértőként ügyködve 1989-ig több mezőgazdasági üzemben eredményesen elvégeztük a talajhibás foltok és vonulatok javítását, az üzemi belvízrendszerek kiépítését. Sajnos ma ezek a rendszerek több területen nem működnek és a mezőgazdasági termelőknek nagy károkat okoznak.

Talajjavítás

A saját erőben végzett kivitelezés minden esetben kedvezőbb a bérmunkába végzettnél. Az érintett területek vizsgálati eredménye alapján lehet meghatározni a talajjavító anyag milyenségét és mennyiségét. A talajjavításhoz szervestrágyára (istállótrágya, komposzt és szennyvíziszap) is szükség van, ezért egyszerűbb ha a talajjavító anyagot (mészkőpor, mésziszap, riolittufa, karbidmészpép, stb.) a trágyával együtt szállítjuk és terítjük. A kiszórást talajjavító anyaggal együtt, ha trágyaszóró kocsival rendelkezünk, azzal végezzük, ha nem áll rendelkezésre, akkor billenős pótkocsival szállítjuk és deponáljuk, majd tolólappal és két vázas simítóval terítjük. A trágyát és a talajjavító anyagot egy középmély szántással (0-20 cm) bemunkáljuk. Talajjavításra, ott ahol helyben rendelkezésre áll meszes altalaj, digóföld, lápföld és lápimész, ezeket is alkalmazhatjuk. A talajhibás táblán belüli foltok-vonulatok javítását javaslom előtérbe helyezni. A tábla jobb minőségű része nagyobb kiterjedésű és a mai gazdasági helyzetben ha ezt is a foltokkal egy időben végezzük, magas bekerülési költséggel kell számolni. Erre ma a legtöbb gazdaságban még állami támogatással sincs lehetőség, annak ellenére, hogy a talajjavításra a mészhiányos talajokon mindenütt nagy szükség lenne. A talajhibás foltok javítása saját kivitelben elvégezhető. A szerves trágyázással együtt a talajjavítás, a két technológiai elem kevesebb költséggel megvalósítható.

Ajánlás

A szántóművelésű táblákon fontos feladat a belvízkárok megszüntetése, ennek érdekében az üzemi, az üzemközi és az állami belvízcsatornák működésének a biztosítása. Ezért az 1960-1988-ig kiépített hálózat felújítására van szükség. Az utóbbiak megvalósításához az érintettek összefogására és pénzeszközök biztosítására is szükség van.

A belvizek biztonságos elvezetése után a talajhibás táblán belüli területeket, ha megjavítjuk a tábla együtt művelhetősége megvalósul. Fontos a kapcsolt munkagépek alkalmazása és azok több célú kihasználása. Nem szükséges minden munkagépet a kereskedelemből beszerezni, a használtak felújításával és házilagos előállítással /kölcsönzéssel/ is megoldhatók a technológiák kivitelezése.

A saját gyakorlati ismereteimre alapozva állítom, hogy sok olyan technológiai művelet végzésére alkalmas eljárást és eszközt mellőzünk, amit ma is gazdaságosan lehetne alkalmazni. Az esetben, ha ismernénk és nem drága csúcstechnológiát tartanánk egyedül fontosnak. A talajok, a vizek és a légkör szennyezések csökkentése és megszüntetése a mezőgazdasági ágazatnak is elsődleges feladata. Az élelmiszer feldolgozóiparral együtt pedig a mezőgazdasági termelésnek kötelessége az egészségese élelem biztosítása a lakosság számára. A mezőgazdasági területek más célra történő felhasználását /kivonását/ le kell állítani és a hazai nemzetgazdasági ágazatok között a mezőgazdaságot-élelmiszeripart kell elsődlegesnek tekinteni.

Az utóbbi mondatomban szereplő termőföld védelem nem a jelenlegi publikációm része, de fontosnak tartom még ebben az évben megvizsgálni az ezzel kapcsolatos országos helyzetet.

Az üzemi belvíz károk és a talajhibák megszüntetése országosan fontos feladat. Azok számára, akik ebben lépni kívánnak, megkeresés esetén eddigi gyakorlati tapasztalataink birtokában szakértőként szívesen közreműködünk gazdaságuk érintett problémáinak megoldásában.

Elérhetőségünk:

06-20-9320-292,

Dr. Köhler Mihály,

Köhler-Porta Bt., Debrecen

Irodalom

1. Köhler M. 1979 A talajhibák megszüntetésének termésnövelő és talajművelési költségcsökkentő lehetőségei = DATE Tessedik Sámuel Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok – Mezőtúr p. 61-63.

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható a 2010/2-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)