Az alanyi jog által védett jogosultság kikényszerítésére a jogban többféle lehetőség is van. A kikényszerítés eszköze függ az igény jellegétől, de egyes igények esetén egyszerre több eszköz is rendelkezésre állhat, amelyek alkalmazása a jogosult választásától függ. Az igényérvényesítés lehetséges útjai például:

 

  • egyezség peren kívül és peres eljárásban (ennek keretében pl. közvetítői eljárás polgári ügyekben, büntető ügyekben, hatósági közvetítő)
  • hatósági eljárás
  • bírósági eljárás (Alkotmánybíróság, Nemzetközi bíróság, Európai bíróság, bíróság, választottbíróság)
  • speciális vitarendezési lehetőségek (alternatív konfliktuskezelés, békéltetés stb.)

A mezőgazdasági és erdőgazdasági földekre (továbbiakban: föld) vonatkozó – a 2014. május 1. napjától hatályos – szabályozásra tekintettel, az igényérvényesítési lehetőségek közül, a bírósági (rendes és választott) eljárásra fókuszálunk.

 

Bírósági eljárás földügyekben

 

A földügyek alatt nagyon sok féle eljárást érthetünk, tehát ebben az esetben gyűjtő fogalomként használjuk. Minden olyan jogvitát ebbe a kategóriába tartozónak tekintünk, amelyek a földek tulajdonlásával és használatával kapcsolatban merülnek fel. A jogviták különböző jogszabályi rendelkezések alapján, különböző jogterületeket érintően alakulhatnak ki, mint például polgári jogi jellegű (pl. adásvételi szerződés teljesítése), közigazgatási jellegű (pl. hatósági eljárással összefüggő kérdés), büntető jogi jellegű (pl. mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése). A büntető bíráskodással jelen tanulmány keretei között nem kívánunk foglalkozni, azonban megjegyezzük, hogy új – a földforgalmi szabályozáshoz szorosan kapcsolódó – törvényi tényállással bővült illetőleg módosult a büntető anyagi jogi paletta, még pedig a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése” címmel (2012. évi C. törvény, a Büntető Törvénykönyvről –Btk.-349.§). A Btk-ba történő iktatásakor, közlöny állapot szerint, “Termőföld jogellenes megszerzése” elnevezéssel került megállapításra a törvényi tényállás. A földforgalmi szabályozás átalakításával (2014. május 1.) és a terminológia-változással egyidejűleg került sor az elnevezés megváltoztatására. A 2014. május 2-i hatályba lépéssel tartalmi módosításokra is sor került a törvényi szabályozásban. A módosítást a 2014. évi VII. törvény – amelyet röviden “zsebszerződésekről” szóló törvénynek titulálhatunk – generálta. Szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk. azt aki föld tulajdonjogának, használati jogának megszerzése érdekében semmis szerződést köt, illetőleg aki a semmis szerződést leplező megállapodás alapján földet használ. Az elkövető büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hatóság tudomására hozza, és feltárja a körülményeket az előtt, mielőtt a hatóság tudomást szerzett volna a jogellenes állapotról.

A termőföldek tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó jogügyleteket a köznyelv zsebszerződésnek nevezi. Ezeknek a szerződéseknek ugyanakkor közös jellemzője, hogy direkt módon jogszabályba, illetve jó erkölcsbe ütköznek, jogszabály kikerülését szolgálják vagy leplezik a szerződő felek valódi szándékát, tehát a magyar polgári jog szabályai szerint eleve semmisnek minősülnek. Becslések szerint több százezer hektárnyi terület érintett a problémával.

A polgári és közigazgatási ügyekben, az un. rendes bíróság eljárással kapcsolatos kérdéseket, a Polgári Perrendtartásról szóló, 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) tartalmazza. A hatásköri szabályozására tekintettel – azaz annak a kérdése, hogy melyik szintű bíróság jár el első fokon - földügyekben eljárhatnak Járásbíróságok, Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok, Törvényszék. Ezeknek a rendelkezéseknek az eljárásjogi vizsgálatát követve megállapíthatjuk, hogy a felek polgári jogi viszonylatában alapvetően a Járásbíróság illetőleg értékhatártól függően a Törvényszék (30 M Ft pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi perek, de ide tartoznak pl. a közhatalom gyakorlásával okozott kártérítési perek stb.) jár el. A földügyletek semmisségének megállapítására irányuló perek – mint kiemelt jelentőségű perek – a törvényszék hatáskörébe tartoznak, értékhatártól függetlenül. A közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt indított perek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoznak.

Az illetékességi szabályozásra tekintettel – azaz annak meghatározása, hogy egy adott szintű bíróság esetén konkrétan melyik bíróság jár el – figyelembe vehetők a normál illetékességi szabályok, kizárólagos, valamint az alávetéses illetékességi szabályozás egyaránt.

 

A termőföldek tulajdonjogának megszerzését illetőleg használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszását célzó múltbeli jogügyletek feltárására, a jogügyletekhez kapcsolódó joghatás kiváltásának megelőzésére, valamint a jogsértő állapot megszüntetésére anyagi és eljárásjogi rendelkezések születtek a polgári jog és a közigazgatási jog területét érintően.

A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény (röviden: zsebszerződésekről) speciális rendelkezéseket állapít meg a semmis földügyletekkel, vagy röviden a zsebszerződésekkel kapcsolatban. Ebbe a körbe tartoznak a tulajdonszerzésre és használati kötelmekre irányuló szerződések, szerződési kikötések, és a hozzá kapcsolódó valamennyi jogügylet. A jogszabály 2014. február 11. napján került kihirdetésre, és ezt követő 30 nappal lépett hatályba. A múltban kötött jogellenes ügyletek tekintetében 30 napos haladékot adott a jogszerű állapot helyreállítására.

 

A zsebszerződésekről szóló törvény (2014) az ügyészi jogosítványokat is kiszélesítette. A földekkel kapcsolatos jogellenes ügyletek felderítése tárgyában az ügyészi jogosítványok egyrészt kiszélesedtek (adatszerzés, betekintés, kezelés), másrészt perbeli indítványozási jogköre a semmisség megállapítása iránti perekben kiegészült:

  • Az ügyész indítványozza, hogy a bíróság a jogügylettel érintett föld tulajdonjogát az állam javára ítélje meg, ha megállapítható, hogy a jogügylet a föld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányult, a földet annak tulajdonosa a rendelkezési jogának fenntartása nélkül a tulajdonjogot szerezni kívánó fél birtokába bocsátotta, és az ezért kapott ellenszolgáltatás fejében tulajdonosi jogainak gyakorlásáról a tulajdonjogot szerezni kívánó fél javára véglegesen lemondott.
  • A jogügylet semmisségének jogkövetkezményeként az ügyész indítványozhatja a jogügylet alapján történt ingatlan-nyilvántartási, illetve földhasználati nyilvántartási – erdő esetében az erdőgazdálkodói nyilvántartási – bejegyzés vagy feljegyzés törlését vagy megváltoztatását, illetve a jogellenes jogügyletet megelőző ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási ­– erdő esetében az erdőgazdálkodói nyilvántartási – állapot helyreállítását.
  • A jogügylet semmisségének megállapítása esetén a bíróság a felek szerződését ügyészi indítványra a határozathozatalig terjedő időre haszonbérleti szerződésként tartja hatályban, ha a tulajdonjogot szerezni kívánó fél, ideértve annak jogutódját is, a termőföldet már legalább tíz éven keresztül birtokolja.

 

A semmis jogügyletből eredő követelés, a jogügylethez kapcsolódó szerződést biztosító mellékkötelezettségből, valamint a teljesülést elősegítő, biztosító valamennyi jogügyletből eredő igény valamint a nyújtott szolgáltatás visszatérítésére irányuló követelés bíróság előtti érvényesíthetősége kizárt.

A polgári eljárásjog szempontjából speciális rendelkezéseket állapít meg a zsebszerződésekről szóló törvény (2014). A földügyeletek ...

 

A teljes cikket az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2014-4.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,
Postafiók: 215.
Tel: 42/414-188
Fax: 42/414-186

                E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                       http://ostermelo.com/kapcsolat

Új útakon az agrárszektor!