Sokszor hangoztatott tény, hogy Magyarország földrajzi, természeti adottságai kiválóak a zöldség-gyümölcs termesztéshez és kereskedelemhez, amihez jelentős szakmai tapasztalat is járul. Az ágazat jelenleg mégsem tudja kihasználni a kedvező adottságait, és teljesítménye elmarad a lehetőségektől. A termelés jelentős hányadát adó kisgazdaságok fejlődése, az értékesítési problémák megoldása, a kereslet-kínálat termelői alakítása együttes fellépéssel oldható meg. Jelenleg a zöldség-gyümölcs termékek 60%-a élelmiszerláncokon, diszkontokon keresztül jut el a fogyasztóhoz. Így a termékpálya átalakulása, a fogyasztói magatartás megváltozása, ezáltal a kiskereskedelmi láncok gazdasági súlyának megnövekedése miatt a termelők integrációs kényszerbe kerültek. A termelői együttműködés legfontosabb formája lett a Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ), ami elsősorban az uniós szabályozásnak köszönhető.

Ezek a szervezetek lehetnek alkalmasak arra, hogy az egymástól elkülönülten termelő kisgazdaságok kínálatát koncentrálni tudja a piacon. Mind a gazdasági racionalizmus, mind a szabályozók a TÉSZ-ek jelentőségét növelik, az elmúlt tíz évben azonban ezek a szervezetek mégsem tudták maradéktalanul betölteni a nekik szánt szerepet.

Mik is pontosan a TÉSZ-ek?

A Termelői Értékesítő Szervezetek fogalmát 1996-ban alkották meg az Európai Unióban, és 1997. január 1-től a korábbinál jóval nagyobb hatáskört és támogatást biztosítottak ezen szervezeteknek, így a piacszabályozás megkerülhetetlen tényezőivé váltak (2200/1996/EK tanácsi rendelet). Angol elnevezésük Producers Organisation – PO.

Az Európia Unióban bármely magánszemély és szervezet folytathat zöldség-gyümölcs termelést, de a TÉSZ-ek kiemelt szerepüket elsősorban azzal nyerték el, hogy a termelők nem jutnak közvetlen támogatásokhoz, arra ezek a szervezetek jogosultak.

A nyugat-európai országok gyakorlatában már a TÉSZ-ek szerepét kijelölő rendelet megjelenése előtt is jelentős termelői szerveződések működtek. Azonban Magyarországon nemcsak hogy nem léteztek termelői kezdeményezéssel megvalósuló szövetkezések, hanem a rendszerváltást megelőző szövetkezeti modell negatív tapasztalatai, és az azóta eltelt átmeneti idő hatására, kevesen voltak, akik új típusú szövetkezések iránt elkötelezték magukat.

A TÉSZ-eket természetes vagy jogi személyiségű termelők hozhatják létre Magyarországon 1999-től. (25/1999. (III. 5.) FVM rendelet) Az Európai Unió szabályozásával összhangban a magyar rendelkezés sem tekinti a TÉSZ-t önálló jogi formának. Az elismerést igénylő szervezetek társasági formája részvénytársaság, kft és szövetkezet is lehet, de az eddigi gyakorlatban a szövetkezeti forma volt az általános. Az utóbbi években azonban egyre gyakoribb a korlátolt felelősségű társaságként működtetett TÉSZ, mely forma rugalmasabb alkalmazkodást tesz lehetővé a környezeti feltételekhez. A szabályozás alapján elsősorban a nyugat-európai marketingszövetkezetekhez hasonló szervezetek létrehozása volt a cél. A kötelező előírások viszonylag nagy mozgásteret engednek a TÉSZ-eknek, amivel azt kívánják elérni, hogy a szervezetek élet- és versenyképességét növeljék, minél nagyobb gazdasági erőt tudjanak kialakítani.

 

 

Előzetes és végleges elismerés

Az első TÉSZ-ekre vonatkozó hazai szabályozás két elismerési kategóriát határoz meg: végleges és előzetes elismerés, melyek – több más követelmény mellett – előírják a minimális taglétszámot és tagi árbevételt is. Az előzetes elismerés - mely maximum 5 évig tarthat - alapvető szerepe, hogy támogatásokban részesülhessenek a kisebb szervezetek is, és így tudják teljesíteni a végleges elismerés feltételeit. Ezek a kategóriák azóta is érvényesek, csak a tagi árbevételre vonatkozó minimumkövetelmények nőttek. (60/2005. (VII. 1.) FVM rendelet)

2008-tól az előzetes elismeréssel rendelkező termelői értékesítő szervezetek hivatalos elnevezése – hasonlóan más mezőgazdasági ágazatokhoz - termelői csoport, míg a végleges elismeréssel rendelkezőké termelői szervezet (1580/2007/EK, 1182/2007/EK, 19/2008. (II. 19.) FVM rendelet). A minisztériumi elismerési feltétel továbbra is fennáll, és a szabályozás a termelői csoportra a „TCS”, míg a termelői szervezetekre a „TÉSZ” rövidítést alkalmazza, de a gyakorlatban fennmaradt az előzetes illetve végleges elismerésű szervezetekre is a TÉSZ kifejezés (jelenleg hatályos szabályozások: 150/2012. (XII.28.) VM rendelet, 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet).

 

TÉSZ-ek működése

A TÉSZ-ek mérete az EU-ban és Magyarországon is nagy változatosságot mutat: forgalmuk az évi 5-10.000 tonnás értékesítéstől több százezer tonnáig, taglétszámuk 5-10 főtől több ezer főig terjed. Általában jellemző rájuk a földrajzi és termék szerinti szerveződés: rendszerint egy-egy termesztőkörzet termelői, termékcsoportonként szervezik meg őket.

A TÉSZ-ek elsősorban az EK 2200/96. sz. rendelet hatálya alá tartozó termékek forgalmazására hozhatók létre (zöldség, gyümölcs, gomba, héjas gyümölcsök, citrusfélék). Az értékesítés egyaránt történhet friss fogyasztásra és a feldolgozóipar részére, valamint működtethet a TÉSZ saját feldolgozóüzemet is. A szervezet foglalkozhat más tevékenységgel is (pl. tagjai gabonatermesztésének értékesítése, palántanevelés eladásra), ebben az esetben a könyvelésben külön kell választani ezek költségeit és bevételeit, mivel azok nem számíthatóak be a forgalmazott termék (zöldség-gyümölcs) értékének alapján adott támogatásba. Az elismert szervezetek működési (évente max. 100 ezer euró) és beruházási támogatásban részesülhetnek, míg a végleges elismerésű TÉSZ-ek működési támogatása a forgalmazott termékek 4,1%-a (válságkezelési intézkedéssel 4,6%), amit nemzeti támogatás egészíthet ki.

Ahhoz, hogy egy szervezet TESZ-ként elismerve működhessen, meghatározott feladatokat kell ellátnia, melyek részben a tag gazdálkodását, részben pedig az egész ágazati működését érintik, és a piacszabályozást segítik. A szervezet és a tag kötelezettségeit és feladatait a vonatkozó jogszabály részletesen ismerteti, és ezek teljesítése nemcsak az elismerésnek feltétele, hanem a működés teljes időtartama alatt meg kell tartani őket. A tagi kötelezettségek közül talán a legfontosabb, hogy termékeiket a TÉSZ-en keresztül kell értékesíteniük, viszont a termés maximum 25%-át közvetlenül a fogyasztóknak is eladhatják. Az elismeréshez a tagok vagy a szervezet pénzügyi hozzájárulásából működési alapot kell létrehozni, és előzetesen benyújtott működési programot kell végrehajtani.

A cikk nem ért véget!

Ezt a cikket tartalmazó lapszámunkat  ingyen letölthetik !

A cikk további fejezetei:

  • A termelői együttműködés legfontosabb céljai
  • Tész-ek száma Magyarországon
  • A TÉSZ-szám jelentős ingadozásának okai
  • Tész-ek súlya az ágazatban
  • Tész-ek vagyoni helyzete
  • A Tész-ek együttműködése
  • Tész-ek hasznossága
  • Tész-ek működésének főbb nehézségei
  • Tész-ek szerepének megerősítése

 

A teljes cikk az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2013-3.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,
Postafiók: 215.
Tel: 42/414-188
Fax: 42/414-186

                 E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.