A szőlészeknek és borászoknak a termelésen kívül az értékesítés a legfontosabb feladata. Ehhez nyújt értékelhető állami segítséget a Nemzeti Borkiválósági Program, melynek keretében a Földművelésügyi Minisztérium gondozásában megjelent a Borkiválóságok Könyve 3-dik kötete.

     A Borkiválóságok 2013-ban mutatkoztak be először könyv alakban. Azóta egyik évben a fehér és rozéborok, a másikban a vörösborok, azaz 2014-től kétévenként már a hazai Pezsgő és Aszúkiválóságok is nyilvánosságot kapnak. Az idei kötet immár magyar és angol nyelven is olvasható.

    Kiss Eliza a Nemzeti Borkiválósági Program ötletgazdája, kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos a Felső-Magyarországi Borrégió oklevél átadó ünnepségen mutatta be Egerben a frissen megjelent kiadványt. Mint mondta, céljuk, hogy a Borkiválóságok a magyar piac magas szintjét képviseljék, egyben kiindulópontként szolgáljanak a kifogástalan minőségű borokat kedvelők számára itthon és külföldön. Kiemelte: a határon túliak bevonásával idén több mint 720-an neveztek, közülük összesen 290 tétel kerülhetett a könyvbe. – Az egyéni marketing is fontos, de nem elég. Össze kell adni erőinket – hangsúlyozta az eddiginél nagyobb számú önkéntes jelentkezésekre utalva.

    A beküldött borok közül az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) vakkóstolással választotta ki a legjobbakat. Idén 226 fehér és 51 rozébor lett Borkiválóság, 13 pedig TOP minősítést kapott, ez a beküldött borok közel 50 százaléka.

    Mint megtudtuk, a tételek magyar és nemzetközi fehér és kékszőlőfajták, fajtaborok és házasítások voltak. Fehérborok esetében a száraz, félszáraz, édes, félédes és borkülönlegességek, a rozéboroknál a szárazak és félszárazak jöhettek számításba. Alapkövetelmény, hogy a tétborok kaphatók legyenek a kereskedelmi forgalomban.

    Természetesen a zsűri nem ismerhette a borok készítőit, mint ahogy az árakat, a piaci helyzetüket sem. Érdekes, hogy vannak olyan borok, amelyek széles körben ismertek, de mégsem szerepelnek a könyvben. Ezzel szemben a kevésbé ismert termelők borai is helyet kaptak a kiadványban.

    Újdonság, hogy az ötcsillagos értékelési rendszer helyett ezúttal három kategóriába sorolták a megjelentetésre alkalmas borokat. Az Egri Borvidék – területéhez és jelentőségéhez képest – aránylag kevés borral képviseltette magát a megmérettetésen. Az ok érthető: ők a vörösborok bemutatkozásán szeretnék elvinni a pálmát! Erre várhatóan, a következő alkalommal, októberben kerül sor. Egyedi stílusú boraival jelentkezett az oklevelet kapottak közül például az ostorosi Böjt Pincészet (Egri Csillag), a Bukolyi Családi Pincészet (Rizlingválogatás), Gál Tibor Pincészet (Egri Csillag), Juhász Testvérek (Olaszrizling), Tarjányi Pince (Egri Csillag), Tóth§Tóth pincészet (Szamócás Rozé) és a Varsányi Pincészet (Egri Csillag, Olaszrizling).

     Olvasóink bizonyára kíváncsiak arra is: valójában mit kell tudniuk a bírálóknak a borokról ahhoz, hogy jól döntsenek? Kérdéseinkre is választ kaptunk. Legfontosabb a minőség meghatározása, amely összetett fogalom. A minőség a jó alapanyagnál, tehát a szőlőnél kezdődik, nélküle mit sem ér a munka. Ezt követi a koncentráció (például a tőketerhelés), az egyensúly (a sav, cukor harmóniája). Lényeges, hogy a bor szerkezeti elemei, vörösboroknál a tannin és az alkoholtartalom egyensúlyban legyenek. Fontos továbbá a komplexitás: egy adott bor mennyire gazdag illatokban és ízben, amely növeli a bor összetettségét, sokszínűségét. Ez adódhat a szőlőfajta tulajdonságaiból, a borkészítés eljárásaiból és az érlelés során keletkezett illat-vagy íz jegyekből is. Intenzitás: a bort meghatározó ízek összessége adja meg. Érlelhetőség: minél hosszabban érlelt, annál jobb minőségű a bor. A struktúra, a komplexitás, a savtartalom az alapja. Egyediség: a terület, a termőhely adottságai (terroir).

   Visszatérve a Borkiválóságok könyvére, végezetül felsoroljuk hazánk borrégióit. Felső- Pannon Borrégió: borvidékei Etyek-Buda, Mór, Neszmély, Pannonhalma, Sopron. Balaton Borrégió: Badacsony, Balatonboglár, Balaton-felvidék, Balatonfüred-Csopak, Nagy-Somló és Zala. Pannon Borrégió: Pécs, Szekszárd, Tolna, Villány. Duna Borrégió: Csongrád, Hajós-Baja, Kunság. Felső-Magyarországi Borrégió: Eger, Mátra, Bükk. A Tokaji Borvidék önálló szereplő.

 

Mika István