Jelen publikációnkban három új, a gyakorlat számára perspektívikus, nagy biomassza hozamot adó lágyszárú növényfajokat, fajtákat ismertetjük, melyek alkalmasak arra, hogy mind tömegtakarmány ellátás biztonságát, mind a meglévő biogáz üzemek alapanyag ellátását biztonságosan megoldják. Itt csak azokkal a fajokkal foglalkozunk, melyekről saját kísérleti –és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezünk, elismerve több kutató egyéb lágyszárú, vagy fás növény megújuló energiaforrásként történő hasznosításában végzett munkáját, eredményét.
Nagyon fontos kritériumnak tartjuk, hogy ezek a nagy zöldtömeget (szárazanyag hozamot) produkáló évelő növények, alkalmasak legyenek a többcélú felhasználhatóságra (tömegtakarmány, biogáz alapanyag, brikett készítés alapanyaga). Ez növeli a gazdálkodók biztonságát, igazodva a termesztési körülményekhez, a felhasználási igényekhez, lehetőséget adnak a választásra, hogy adott esetben takarmányként, vagy energia alapanyagként kerüljenek-e felhasználásra. A többcélú felhasználhatóságuk jelentőségét az olyan aszályos évjáratokban, mint a jelenlegi is, azt gondoljuk, nem kell részletesen indokolkni.
E növényfajok közös jellemzője, a nagy biomassza termőképesség mellett, hogy hosszú élettartalmú 12-16 éves ültetvényként kerülnek telepítésre, termesztéstechnológiájukban használhatjuk azokat a gépeket, melyek a hagyományos növénytermesztésben rendelkezésre állnak.
Az ÓVÁRI gigant® szilfium (Silphium perfoliatum L.), a szilfium fajba, a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növényről e lap hasábjain is korábban már több információt leírtunk. Nagy termőképességű, hosszú élettartamú, betegségek és kártevők ellen rezisztens szilfium fajtánk, amely széleskörűen felhasználható takarmányozásra zölden és tartósított formában, energia növényként nagytömegű biomassza (biogáz) előállításra, méhlegelők kialakítására, valamint alkalmas a fenntarható gazdálkodást célzó területek (természetvédelem, ökológiai gazdálkodás, stb.) hasznos élő szervezeteinek védelmére, a biológiai sokféleség fenntartására, növelésére.
A növény élettartamát sok tényező befolyásolja. Ezek közül elsősorban az ültetvény tápanyagellátásának, használatának intenzitása van döntő befolyással.
Tapasztalataink, és e növény kutatásával foglalkozó külföldi kutatók többségének véleménye szerint a szilfium ültetvény gazdaságos hasznosítása 12-15 év. Maximális terméshozamot (80-140 t/ha zöldhozam) a 3. és 4. évtől érhetünk el.
Termesztés technológia:
Telepítése - az általunk kidolgozott termesztéstechnológia szerint – történhet palántázással (lásd a képen) 60x50 cm sor és tőtávolságra tavasszal, vagy a gazdaságosság szempontjából a termesztő számára ideálisabbnak tekinthető időszakban, a május végén, június elején lekerülő növények után. A telepítése történhet, az általunk több éves munkával kidolgozott hatékonyabb és kevésbé költséges eljárással is, ezeket az információkat az integrációban résztvevő termesztők és felhasználók részére átadjuk.
Mindkét telepítési módnál lényeges, hogy a terület, évelő gyomoktól mentes legyen, lehetőség szerint 40-60 t/ha szerves, vagy híg trágya kerüljön kijuttatásra.
Gyomok elleni védekezés kizárólag mechanikai úton sorközműveléssel történik az első 2 évben, azt követő években az állomány teljesen záródik, a gyomokat a növény teljesen elnyomja.
Betakarítását a hasznosítás iránya határozza meg. Legnagyobb zöldtömeget a teljes virágzás fenológiai fázisában adja (80-140 t/ha zöldhozam). Ebben a fázisban betakarítva egy teljes növedéket ad. 150-180cm növénymagasságnál betakarítva még egy növedékre számíthatunk a késő őszi időszakban, a növény az első fagyokat kiválóan tűri.
A keleti kecskeruta (Galega orientalis) pillangós takarmánynövény. Hosszú élettartamának köszönhetően, a telepítések akár 12-20 évig is hasznosíthatók, anélkül, hogy terméshozama jelentősen csökkenne. A szántóföldi takarmánynövények közé beillesztve zöld futószalag kialakítására, nagy fehérjetartalmú takarmány előállítására alkalmas.
Magunk részéről ezt a növényt a lágyszárú energia növénynek kategóriájába tartozónak is tekintjük, mely a fent ismertetett ÓVÁRI gigant® szilfium fajtával az általunk bejelentett szabadalom technológiájával, egymást kiválóan kiegészítve, alkalmas energiaültetvény létrehozására.
Talajelőkészítés:
A keleti kecskeruta azon kultúrnövényekhez tartozik, melyek nagyon igényesek a telepítést megelőző talajmunkák, a magágy előkészítés minőségére. A talaj előkészítés rendszere a gyommentes talaj előállításra, a víz-levegő háztartás javítására és a csírázását elősegítő aprómorzsás talajszerkezet kialakítására kell, hogy irányuljon.
A gyomok elleni védekezésre már az előveteményeinél nagy hangsúlyt kell helyezni. Ha kapásnövény az előveteménye, a többszöri sorközművelés és a vegyszeres gyomirtás kombinálása hatásos eszköz az évelő gyomnövények kiirtására. Gabona előveteménynél, a gabonafélék lekerülése után az azonnali tarlóhántás, majd a kikelő egyszikű és kétszikű gyomok totális gyomirtó szerekkel történő kezelése (Glialka, Glifosat, Rundap, stb) eredményes eszköz a gyommentes talaj eléréséhez. A telepítés alapja az őszi mélyszántás elvégzése.
Tápanyagpótlás, meszezés:
A takarmánynövények termőképességét alapvetően meghatározza a kijuttatott műtrágya hatóanyagok mennyisége és aránya. Közismert, hogy ezek akár 30-45%-al növelik a takarmánynövények terméshozamát. A keleti kecskeruta alapvető táplálóanyag összetétele, amint azt a korábbiakban is bemutattuk, nem marad el a lucerna és a vörös here tápanyag összetételétől.
Vetés:
A keleti kecskeruta vetés idejének helyes megválasztása döntő mértékben befolyásolja a kelés egyenletességét, növekedési erélyét, a növények további fejlődését és terméshozamát.
A keléshez elengedhetetlen a talaj kedvező nedvességtartalma, ellenkező esetben a már kicsírázott növények is elpusztulhatnak. Száraz talajba nem vethetjük. Vetésének optimális ideje egybeesik a tavaszi vetésű növényeinkkel. Számításba kell vennünk azonban, hogy a kikelt állományt a tavaszi fagyok (-5 C°) károsítják. A talajnedvesség megőrzésére irányuló vetőágy előkészítéssel a vetés ideje április- május közepéig kitolható.
A telepítés évében a kecskeruta normális kifejlődéséhez, a keléstől az első kaszálásig 100-120 nap szükséges. A későbbi vetések (június-július) nem teszik lehetővé, hogy gyökérrendszere kialakuljon, az áttelelő rügyek megfelelő számban kifejlődjenek. Ez utóbbi esetben a tél folyamán nagyszámú növényelhalásra számíthatunk, mely kiritkuláshoz, terméscsökkenéshez vezet.
Vetési módok:
A keleti kecskerutát gabona sortávra, dupla gabona sortávra vethetjük. 2,5 - 3,0 millió csíraszámmal hektáronként, mely 12-16 kg/ha vetőmagnormát jelent 100% csírázóképességgel számolva. A vetés mélysége kötöttebb talajoknál 1-1,2 cm, a közepesen kötött és laza talajok esetében 1,5-2,5 cm.
Növényápolás:
A keleti kecskeruta vegyszeres gyomirtása kidolgozásra került, alkalmazhatunk vetés előtt és állománykezelésre is jelenleg engedélyezett gyomirtó szereket, de évelő gyomoktól mentes területen a terület többszöri kaszálásával is megvédhetjük az állományunkat a gyomoktól.
Betakarítás:
A keleti kecskeruta takarmányozási értékét nagymértékben meghatározza a sokoldalú felhasználhatósága. Alkalmas szénakészítésre, szenázs, zöldliszt, granulátum és egyéb takarmányforma előállításra. Tavasszal korán és intenzíven indul fejlődésnek, kiváló hajtásképző tulajdonsággal, hosszú vegetációs periódussal rendelkezik és mind ezen tulajdonságok magas táplálóanyag összetétellel párosulva, lehetővé teszik a zöld futószalag kialakítását.
A kecskeruta betakarítása virágzás kezdeti stádiumában történik (május eleje- közepe).
Évente 2 növedéket nyerhetünk. 55,0-70,0 t/ha zöldhozamot adhat, a termőhely- és évjáratoktól függően, nitrogén műtrágya kijuttatása nélkül.
Biogáz előállítása céljából a keleti kecskeruta és az ÓVÁRI gigant® szilfium növedékeit össze tudjuk hangolni. Ennek azért van jelentősége, mert a szilfium magas cukortartalma révén rendkívül jól erjeszthető, ugyanakkor a keleti kecskeruta önmagában (erjedést elősegítő készítmények nélkül) nehezen erjeszthető. A két növényfaj egy időben történő betakarításával kiváló biogáz alapanyagot kapunk.
A csicsóka (Helianthus tuberosus) lágyszárú energianövényként történő hasznosítása nem újkeletű. A 2 éve beindított kísérleteinkben résztvevő Belorussziából származó csicsókafajta azonban különbözik nagy biomassza produkciójával, kimagasló gumó termőképességében, valamint annak feldolgozhatóságában, a jelenleg Magyarországon köztermesztésben lévő fajtáktól.
Tavasszal földből földbe történt az ültetése. A tövenként elért 1,2-1,8 kg gumótermés mellett jelentős, tüzelésre alkalmas brikett ill. pellet előállításra alkalmas szárazanyagot takarítottunk be. Konkrét biomassza hozamméréseket e fajtából ez évben átültetetett állományból tudunk mérni.
Meg szeretnénk jegyezni, hogy mind a csicsóka, mind pedig az ÓVÁRI gigant® szilfium bizonyos felhasználási körülmények között kiváló brikett alapanyag, vagy egyszikű energianövények brikett készítésének adalékanyaga (lásd a mellékelt kép).
E publikációban leírt információk, fényképek a szerzők tulajdonát képezik!
Prof. Dr. Dr. h. c. Makai Sándor
Makai Péter Sándor agrármérnök
NYME MÉK Növénytermesztési Intézet, Mosonmagyaróvár
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Mobil: 20/9971127
(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2009/3-as Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)