
A kísérlet talaja Duna-öntés. E talajtípus jellemzőit az 1. táblázatban mutatjuk be. A gyengén lúgos, közepes humusztartalmú talajtípus mértékadó termőrétegének vastagsága 120-130 cm, mely alatt több szám méter vastagságú kavicsréteg található. A feltalaj A-szintje 40-45 cm, mely alatt a kilúgzási szint glejes, tömörödött, vízzáró.
1. táblázat A Mosonmagyaróváron beállított pohánka kísérlet talajának főbb jellemzői
|
pHKCl |
7,40 |
|
KA kötöttség |
50,33 |
|
Összes só % |
0,04 |
|
CaCO3 % |
18,33 |
|
Humusz % |
2,63 |
|
NO3 + NO2 mg/kg |
8,71 |
|
AL-P2O5 mg/kg |
381 |
|
AL-K2O mg/kg |
150 |
|
Ca mg/kg |
3485 |
A feltalaj mindenkori vízkészletének nagy jelentősége van mind a főtermény, mind a kettőstermesztés során vetendő másodnövények hozamát illetően. E téren a 2008. évi időjárás kifejezetten kedvező volt, hiszen az elővetemény betakarítását közvetlen megelőző és az azt követő időszakban a 2. táblázatban ismertetett meteorológiai viszonyok jellemezték az időjárást.
2. táblázat Az elővetemény betakarítását követő időszak meteorológiai adatai
|
Hónap
|
Csapadék (mm) |
Napfényes órák száma (ó) |
Hőmérséklet (°C) |
|
Június |
89,1 |
270,0 |
20,7 |
|
Július |
145,5 |
267,7 |
20,7 |
|
Augusztus |
57,9 |
292,4 |
20,2 |
|
Szeptember |
40,9 |
165,9 |
15,1 |
|
Október |
18,9 |
125,4 |
11,0 |
|
Összesen: |
352,3 |
1121,4 |
|
|
Átlag: |
17,55 |
A kísérlet vetésére az előveteményként használt őszi árpa július 2-i betakarítását követően július 18-án került sor. Az árpa aratását követően azonnal tarlóhántást végeztünk 5-6 cm mélyen, s a kísérlet teljes területét 10 l/ha dózisú AZOTER baktériumtrágyával kezeltük. A baktériumtrágyát 300 l/ha vízzel juttattuk ki. A permetezést követően rögtön talajmaróztunk 6-8 cm mélyen, majd másnap a vetőágyelőkészítést kombinátorral végeztük el. Fajtánként nagyon eltérő ezermagtömegű anyagot vetettünk. A SATU Kft.-től kapott LA HARPE fajtájú, 24,7 g-os ezermagtömegű koptatott vetőmagot is 24 cm-es sortávolságra vetettük el, 62,5 kg/ha-os vetőmagnormát alkalmazva, ami így 250 db csírát jelentett m2-ként. A vetéshez 5 soros Wintersteiger parcella vetőgépet használtunk, s a vetésmélységet 2 cm-re állítottuk be. A talajnedvesség megőrzése és a gyors kelés biztosítása végett a vetést követően azonnal gyűrűshengereztünk. Vegyszeres gyomirtást a fajták elhúzódó kelése miatt sem alkalmaztunk.
A pohánka fajták kelési ideje között 3-4 napos eltérést tapasztaltunk. A LA HARPE fajtára a gyors és egyenletes kelés volt a jellemző. Mindezt az is biztosította, hogy július második felében a 2. táblázatban jelzett csapadékmennyiségből 105 mm hullott le. A kezdeti fejlődést gyors növekedés követte, s a július végi állományszemle alkalmával a fajta már 2-3 lombleveles állapotot mutatott. Az augusztus is csapadékos időjárással kezdődött, aminek következtében hosszanti és erőteljes növekedés volt megfigyelhető e fajtán. A különböző fajták virágzásának kezdete között 6 napos eltérést tapasztaltunk (a legkoraibb fajták virágzása augusztus 10-én kezdődött), a LA HARPE fajta augusztus 14-én kezdett virágozni. A kifejlett növényállományok magassága között 35 cm-es különbséget is mértünk, s a fajták közül a LA HARPE fajta külön is kiemelkedett egyenletes állományával. A LA HARPE fajta betakarítás előtt mért növénymagassága 98 cm volt.
A pohánka fajták érése elhúzódó, az első őszi fagyok bekövetkeztéig azok folyamatosan virágoztak. Az első talajmenti fagyot október 23-án mértük, aminek következtében a virágzás minden fajtánál teljesen megszűnt. A vetőmagtermesztésnél használatos deszikkálást a kísérletben elvetett fajták eltérő virágzási intenzitása miatt sem végezhettük el (a Magyaróváron rendszerint bekövetkező október végi fagyokra vártunk). A fagyok elmaradása miatt a kísérletet november 3-án arattuk le Wintersteiger parcellakombájnnal, majd a termést azonnal tisztítottuk az aratáskor belekerült levél és szármaradványok kiválasztása végett. A fajták hozamai között nagyon jelentős különbségeket állapítottunk meg. A 14 %-os nedvességtartalomra korrigált fajtánkénti hántolatlan szemtermés 117 és 1308 kg/ha között ingadozott, s a legkedvezőbb értéket e tekintetben a SATU Kft. LA HARPE nevű fajtája érte el.
Dr. Kajdi Ferenc
egyetemi docens
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár
(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2009/1-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)