Megállapodás a megújuló energiaforrások arányáról

Az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a tagállamok képviselői informálisan megegyezésre jutottak a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra történő növeléséről 2020-ig, kötelező nemzeti kvóták alkalmazásával. Az egyezség a „20-as” klímacsomag részét képezi, a tervezet további célkitűzéseiről még parázs viták várhatók.

Az EU átfogó klímacsomagja a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzés mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését, valamint az energiafogyasztás 20 százalékos mérséklését is célként tűzi ki.

A megegyezés értelmében valamennyi tagállamnak egyedi célértékek teljesítésével kell majd hozzájárulnia az európai arány csökkentéséhez. Ez eltérő mértékű nehézséget okoz az egyes tagállamoknak. Olaszország infrastruktúrája például igen kezdetleges a megújuló energiaforrások terén, ezért a 20 százalékos célkitűzés 2014-es felülvizsgálatát kérte. Erre sor fog kerülni, azonban a vizsgálat nem érinti majd a 20 százalékos arányt, hanem szükség esetén az együttműködés hatékonyságának javítása lesz a célja.

A tárgyalás résztvevői tárgyaltak a bioüzemanyagok felhasználásáról is, amely értelmében az EU közlekedési ágazatában a bioüzemanyagok és az egyéb alternatív energiák felhasználásának részarányát 10 százalékra kívánják növelni 2020-ra. Claude Turmes, luxemburgi EP-képviselő véleménye szerint a megegyezés kedvező hatással lesz a megújuló energiával kapcsolatos befektetésekre. A jövőben határokon átnyúló projektek jöhetnek létre a nap-, a szél, valamint a geotermikus energia területén.

Környezetvédő szervezetek is üdvözölték az előrelépést, azonban nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a bioüzemanyagok arányának növeléséhez termőföldek elvonására lesz szükség.

Kezdetét vette a kreativitás és innováció európai éve

A soros cseh elnökség és az Európai Bizottság Prágában hivatalosan is elindította a „Kreativitás és innováció európai éve 2009” rendezvénysorozatot, melynek szlogenje „Álmodj, alkoss, újíts!”. Az európai év célja, hogy előmozdítsa az alkotó és újító megközelítést, és hozzájáruljon ahhoz, hogy az unió felkészültebben nézzen szembe a globalizált világ kihívásaival.

Az európai év a kreativitás és az innováció jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet, amely a személyes, társadalmi és gazdasági fejlődés kulcsfontosságú összetevője. Az év célja a figyelemfelkeltés és a politikai vita ösztönzése mellett az, hogy közelebb hozza egymáshoz olyan – csak első látásra távoli – területeket, mint például az oktatás és képzés mellett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom.

A kezdeményezést az év nagyköveteként a Bizottság felkérésére 24 kiemelkedő személyiség képviseli, akik mind jelentős eredményeket értek el a kreativitás és innováció területén. Köztük van Rubik Ernő professzor, a Rubik-kocka megalkotója és Losonczi Áron építész, az üvegbeton feltalálója. A nagykövetek saját országukban és a világ más részein népszerűsítik az évet, és amennyiben alkalmuk van rá, részt vesznek a legfontosabb eseményeken.

A rendezvénysorozat nyitóeseményekén megrendezett konferencián több híres tudós és feltaláló is részt vett, így Rubik Ernő is.

Az előző európai évekhez hasonlóan az évhez kapcsolódó programsorozat európai, nemzeti, regionális és helyi szintű eseményekből, kezdeményezésekből és kampányokból áll. A tervezett programok között többek között egy olyan konferencia is szerepel március elején, melynek középpontjában a kreativitás és innováció támogatására fordított uniós források állnak.

A Kreativitás és Innováció Európai Évének hazai koordinátora az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány, mely pályázati felhívást tett közzé az évhez kapcsolódóan. Ebben olyan programjavaslatokat, ötleteket, kezdeményezéseket várnak, amelyek témájukkal és célkitűzéseikkel a kreativitás és innováció európai évének kezdeményezéséhez illeszkednek.

A hazai pályázat részleteiről részletes információ olvasható a Tempus Közalapítvány honlapján, a www.tka.hu oldalon. Az európai év eseményeiről pedig a http://www.create2009.europa.eu/ honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

Az EP globális élelmiszertartalékot hozna létre

Az élelmiszerárak drasztikus növekedése és az élelmiszerkészletek jelentős megcsappanása miatt az Európai Parlament globális élelmiszertartalék-hálózatot hozna létre, és készletezési kötelezettséget írna elő. A képviselők növelnék a mezőgazdaságra szánt fejlesztési segélyek összegét, és biztosítanák a fejlődő országok kistermelői számára a mikrohitelekhez és hitelgarancia-programokhoz való hozzáférést.

A képviselők nagy többséggel fogadták el azt a jelentést, mely egy „globális élelmiszer-nyilvántartási rendszert” és „globális élelmiszertartalék-hálózatot” hozna létre az unió vezető szerepével. A testület minden ország számára készletezési kötelezettséget írna elő, és jobb tárolási rendszert szeretne a termelésben használt fő segédanyagok (műtrágyák, vetőmagok, növényvédő szerek) számára.

A megújuló energiaforrások előállításának és a bioüzemanyag-termelésnek nem szabad veszélyeztetnie a bolygó élelmezésbiztonságát - vélik a képviselők. Az EU-nak ugyanakkor határozottabban kell elköteleznie magát a második generációs bioüzemanyagok mellett – áll a jelentésben.

Az EP sürgeti az Európai Bizottságot, hogy növelje a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre szánt segélyeket az uniós fejlesztési támogatáson belül. Az EP szerint biztosítani kell a fejlődő országok mezőgazdasági kistermelői számára a kölcsönökhöz és a mikrohitelekhez való hozzáférést is. A világ legszegényebb részeinek támogatására pedig egy állandó élelmezésbiztonsági alapot hozna létre a testület.

A Parlament szerint „az agrárpolitikának nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a világ élelmezési egyensúlyához”. A KAP 2008-ban elkezdett felülvizsgálatát ezért a képviselők szerint tovább kell folytatni, a közösségi és tagállami ráfordításoknak pedig stabilaknak és változatlan mértékűeknek kell lenniük, hogy tisztességes jövedelmet garantáljanak a termelők számára.

Az EP szerint meg kell vizsgálni, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló kezdeményezések és a pénzügyi válság milyen hatással vannak az agrárszektorra. Emellett létre kell hozni egy gyorsított kutatási-fejlesztési programot a fenntartható, helyi feltételekhez igazodó és energiahatékony mezőgazdaság megvalósítására – olvasható a jelentésben.

Háttér
Két év leforgása alatt az élelmiszerárak átlagosan nyolcvan százalékkal emelkedtek szerte a világban, az élelmiszerkészletek pedig ezzel egyidejűleg történelmi mélypontra csökkentek: ma már csupán 40 napra elegendő élelmiszertartalékkal lehet számolni. A Világbank adatai szerint már két évvel ezelőtt is több mint 860 millió ember éhezett, és ez a szám az áremelkedés következtében további 100 millióval emelkedhet. Az élelmiszerek iránti globális kereslet pedig az előrejelzések szerint 2050-re a jelenlegi duplájára fog nőni – írta a jelentés készítője.

Forrás: www.euvonal.hu

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható a 2009/1-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)