A XXI. század legfontosabb problémája a jó levegő, a tiszta víz, az egészséges élelmiszer-előállítás mind a mezőgazdasági tevékenység segítségével oldhatók meg. A XIX. és XX. század embere, oly kapzsi módon nyúlt a FÖLD-höz és környezetéhez, hogy ma már csak a természet helyreállításáról beszélhetünk (Balogh János, Konrád Lorenz,). A túlzott energiafelhasználás miatt a föld energiakészletei kimerülőben vannak, és az egész világnak más energiaforrások kutatására, ill. felhasználására van szükség. Így kerültek előtérbe az alternatív növények (az olajnövények, energiafű, az erdők, a kukorica, stb.), mint energiaszolgáltatók. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Magyarországon 2030-ig 747 ezer ha szántó használható energianövény termesztésre. Ezek közül a növények közül a repce előkelő helyet foglal el, mert sok előnye van, és ezért nagyon keresett növény.

Fókuszban: bio –oktatás  ,-képzés, -szaktanácsadás 

Az előző cikkeimben is – ha kell, végkimerülésig  hangsúlyoztam/hangsúlyozom, a bio termékek iránti elkötelezettségemet, most sem teszem ezt másként. Mindenkit arra bíztatok – akár szerénységem által is – ismerkedjen meg ezzel a gazdálkodási módszerrel, higgyék el nekem, és a több mint, négy évtizedes tapasztalataimnak, megéri. Úgy vélem, nem vagyunk „lenyűgözve" – az általam csak értelmetlen tölteléknek nevezett  -  média műsorok láttán/hallatán.

Ajánlok egy jobbat, hasznosabbat: még kaphatók az oktató DVD-k "Biokertészeti 1x1" ill. "Metszés ABC". Újabb CD- ket is készítettem, címei: "Energia ABC 1, ill. 2". Természetesen az energiatakarékosságról szólnak. Megrendelhetők a cikk alján lévő elérhetőségeimen, postai utánvéttel is küldöm.

A közelmúltban, olvastam egy cikket, ami igen elgondolkodtatott. Engedtessék meg nekem, hogy saját véleményemmel „spékeljem meg" az alábbi írást. Jómagam sommásabban fogalmazok: GMO NO!!!!! (azt hiszem ez a világ minden nyelvén tagadást és/vagy tiltást fejez ki).

A vegyszerek és műtrágyák nélküli földművelés hívei nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. Az ökológiai szemléletű gazdálkodás a génmódosító irányzat legfőbb ellenfele, mert nem a laboratóriumokban, hanem a természettel együttműködve kívánja megoldani a növénytermesztés problémáit.

A továbbiakban az egyik megoldásra teszek javaslatot:

A FLORALL talajtani és növényi kultúrákra gyakorolt hatását 1993-óta rendszeresen kutatják. 2001-től már hazánkban is kapható, 1 és 5 literes kiszerelésben, az FVM engedélyével (FVM. eng. száma. 11499/2002). Speciális kombinált készítményként Biokontroll Hungária KHT, ill. az Ökogarancia által, az ökológiagazdálkodásban is engedélyezett szer. A folyamatos áruellátás biztosított. (megj: jómagam negyedik éve használom – akkor még Pronatura néven – és természetesen ajánlom mindenkinek.)

Kizárólagosan növényi és ásványi anyagokból álló talajkondicionáló, termésfokozó és növényi immunerősítő készítmény, amely mind mennyiségi, mind minőségi szempontból segíti a növények fejlődését.

A növények fejlődéséhez szükséges minden alapvető elemet tartalmaz, összetevői révén hatékonyan alkalmazható szinte minden növénykultúrában, a megfelelő előírások figyelembe vételével. A hivatalos magyarországi kísérletek során zöldségkultúrában a kezeletlen növényekhez képest 15-25%-os terméstöbbletet értek el a készítmény használatával. Emellett az első osztályú termések aránya is jelentősen növekedett. Hatására csökkent a beérési idő, ami korábbi szüretet eredményez. A kezelt kultúrák tárolási ideje megnőtt az optimális víztartalmuk következtében…… azt hiszem, ez így, elsőre elég bíztató.

Kidolgoztam egy módszert, hogy a termelőket segítsem.  Ha megírják nekem, hogy milyen növényt, milyen területen termelnek, én a permetanyag (így nevezem, mert a „szer" kifejezés csípi a szemem) mellé egy termék(ek) specifikus (rá jellemző) használati útmutatóval is szolgálok – ami még a kezdők dolgát is megkönnyíti. (bővebb infót. a cikk végén található elérhetőségeim egyikén, megkeresésre adok)

További jó hírem is van. Tavaly sokan elszenvedték a fagykárt, és a kísérletek azt bizonyítják, hogy a Keep Awaay hatásos ellenszere lesz  - 2, -3 Celsius fokig a tavaszi fagynak.  A meteorológiai előrejelzés az utóbbi időben eléggé megbízhatóan szolgál, főleg az interneten nyomon követhetőek akár kisebb térségekre lebontva is. (bővebb bővebb infót. a cikk végén található elérhetőségeim egyikén, megkeresésre adok.

Bi(j)ó egészséget mindenkinek!

Tisztelettel:

Szász Ferenc

(Bioferibá…. ahogyan a neten ismernek…)

Elérhetőségeim:

Web: www.szaszbio.atw.hu , www.freeforum.hu/bioferi (aki itt „jár" kérem, írjon az üzenőfalra és/vagy a hozzászólásokra )
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Tel: 06-30/449-4843
Skype: Bio Feri
Postacím: 4644. Mándok, Széchenyi út 56.

(Jelen szakmai anyag  teljességében / az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható  a 2009/1-es Őstermelő - Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)

Napjainkban az energia termelésének és felhasználásának kérdései egyre inkább a közbeszéd részévé válnak, mert a hagyományos energiafelhasználás költségei évről évre nőnek. Egy emberöltővel ezelőtt a fosszilis hajtóanyagok ára közel azonos volt a jó minőségű kenyérbúzával, ma azonban ennek közel tízszerese. Ez alatt az idő alatt a világtörténelem eseményei bebizonyították, hogy az energiaforrások birtoklása fegyvert jelent a kiszolgáltatott fogyasztókkal szemben. Ennek ellenére globális értelemben nem lehet energiaválságról beszélni, hiszen az ismert fosszilis készletek és a nukleáris fűtőanyagok több száz évre elegendőek, a Nap sugárzására visszavezethető megújuló energiaforrások pedig emberi léptékkel mérve kimeríthetetlenek és függetlenek a felhasználás mértékétől. A hagyományos energiafelhasználás jelenlegi rendszere belátható időn belül meg fog változni. A véges mennyiségű fosszilis energiahordozók használata környezetkárosító. A nukleáris technika társadalmi megítélése rossz, mert az üzemelés jelenlegi biztonsága és a radioaktív hulladékok elhelyezése nem megnyugtató. A változás lehetőségét elsősorban a Nap sugárzására visszavezethető megújuló energiaforrások hasznosításának jelenleg már ismert technológiája és a fejlesztésükre fordított kutatások biztosítják. Ezek ismeretében gyakran felvetődik a kérdés, hogy miért nem zajlott már le ez a változás, miért termeljük még ma is az energia nagy részét, rossz hatékonyságú környezetkárosító módon. Erre a kérdésre sok jó válasz adható. Talán a legnyilvánvalóbb az, hogy még mindig nagyon olcsó a fosszilis energia. Ez akkor is igaz, ha a felhasználónak szinte megfizethetetlen. A technológiai rendszerek cseréje drága, költségei lassan térülnek meg. Ráadásul a technológiai innováció kutatási eredményei eltérő felhasználási feltételek között más értelmet nyernek. Egy országosan, sőt egy kis régión belül is indokolt lehet többféle technológia egyidejű alkalmazása. Végül arról sem szabad elfeledkezni, hogy a technológiai változtatást a döntéshozók, és felhasználók szemléletváltozása kell, hogy megelőzze. Ez utóbbihoz kíván segítséget nyújtani ez a rövid összefoglalás, mely elsősorban ökológiai és társadalmi szempontból elemzi a Nap, a szél, a víz és a növényi biomassza energiájának hasznosítását. Az itt felsorolt megújuló energiaforrások közvetve vagy közvetlenül részét képezik a mezőgazdaságnak, így agrár innovációs és vidékfejlesztési szempontból is fontos a reális számbavételezés. Valamennyi megújuló energiaforrás hasznosításáról elmondható, emisszió-mentes és karbonsemleges. Egyéb jellemzőik azonban nagyon különbözőek.

Az itt elemzett energiaforrások mindegyike a Nap sugárzására vezethető vissza, ezért célszerű a sort a napenergia felhasználásával kezdeni. A Földet érő napsugár energiájának nagyságát elképzelni is nehéz. Szemléltetéséhez talán az is elég, hogy több ezerszeresen nagyobb, mint amennyire szükség van. Két hét alatt több energia jön le a Földre a Napból, mint az összes még fel nem használt fosszilis készleté. A napenergia hasznosítása egyidős az emberiséggel, hiszen a termények, húsok szárítása minden civilizáció korai történetében ismert volt. a napenergia aktív hasznosítása fotovillamos és fototermikus technológiával történik napjainkban. Mindkettő alkalmazható lakóházak és egyéb épületek energiaellátására és ipari méretű energiatermelésre is. Ezek a technológiák viszonylag magas létesítési költség mellett nagy biztonsággal és olcsón üzemeltethetők. Elterjedésüket gátolja az általuk termelt energia tárolásának ökológiai problémája.

A szélenergia hasznosítása szintén régi időkre nyúlik vissza. Napjainkban ismét felfedezték ezt a természet által felkínált energiaforrást, melynek ipari méretű hasznosítására hatalmas szélerőgép-parkok létesülnek világszerte. Társadalmi megítélése éppen a környezetvédő mozgalmak aggodalmai miatt felemás, jóllehet az ökológiai kutatások a feltételezett környezetkárosító hatások többségét cáfolták. Nyugat-Európa legtöbb országában már megszokott látványt jelentenek a hatalmas méretű szélerőgépek, melyek hazánkban még ökológiai és esztétikai vitát gerjesztenek. Ha töretlenül folytatódik a szélenergia ipari hasznosításának fejlesztése, akkor a zöldenergia termelésben meghatározóvá válik a szél.

A megújuló energiaforrások közül a leghamarabb a vízenergiát hasznosította az ember azokban a folyóvölgyekben, ahol az öntözés jelentette az életet. Később mindenhol elterjedtek a vízimalmok és fontos szerepet játszottak a gabonafélék őrlésében. A XIX. században indult el a vízenergia elektromos áram termelésére történő hasznosítása, melynek volumene napjainkban az atomenergiáéhoz hasonló. Hazánkban, a technológiai értelemben hasznosítható összes vízenergia körülbelül 1000 MW, aminek alig 5 %-át hasznosítjuk. Ennek számos oka van, melyek között nem elhanyagolható az, hogy a vízenergia hasznosítás mindig jelentős ökológiai változással jár, ami nagyon alkalmas a belpolitikai és külpolitikai indulatok felkorbácsolására. A vízerőművek általában jelentős befolyást gyakorolnak a mezőgazdasági termelésre. A felduzzasztott folyókból induló öntözőcsatornák biztosítják az intenzív gazdálkodás feltételeit, de vízzel boríthatják be az addig termékeny földeket. Hazánkban a közeljövőben nem várható újabb vízerőművek létesítése.

A növényi biomassza – mint megújuló energiaforrás - szorosan kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. Fás szárú és lágy szárú növényfajok egyaránt alkalmasak lehetnek rá, de jelenleg a fás szárú növények tűnnek perspektivikusnak. Hasznosítása szintén egyidős az emberiséggel, hiszen a tűzifa nem mai találmány. A szántóföldi biomassza termelés csak azokon a földeken valósítható meg, ahol a hagyományos növénytermesztés nem jövedelmező. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert sokan féltik az élelmiszerellátás biztonságát az energetikai célú biomassza termeléstől. Hazánk termőhelyi viszonyai között a fűz, a nyár, akác és szil tűnik perspektivikusnak (1. ábra). Az energetikai jelentőségén túl a szántóföldi biomassza termelés vidékfejlesztési vonatkozási szintén nagyon fontosak. Részben vagy teljesen biztosítja a vidéki közösségek energetikai függetlenségét, miközben munkalehetőséget és állandó foglalkoztatást jelent az alacsony képzettségű vidéki munkaerő részére. Továbbá a fás szárú energiaültetvényekkel történő hasznosítás technológiai lehetőséget kínál a kommunális szennyvizek környezeti ártalmatlanítására is.

A megújuló energiaforrások rövid elemzéséből látszik, hogy felhasználásuk csak a helyi adottságok ismeretében komplex módon valósítható meg.

Dr. Vágvölgyi Sándor - Dr. Szabó Béla

Nyíregyházi Főiskola MMK

(Jelen szakmai anyag  teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a  2010/3-as  Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)