Fókuszban a növény címmel tartottak tanácskozást a Debreceni Egyetemen augusztus 31-én, melyen elsősorban a kukorica és a napraforgó termesztés után érdeklődő szakemberek vettek részt. A tanácskozás előadói voltak Dr. Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének igazgatója, Braunn Zsolt, a Bunge Zrt. munkatársa, Bíró János a Syngenta Kft. igazgatója és Dr. Németh Tamás, a KITE Zrt. vezető szaktanácsadója. A tanácskozást gyakorlati bemutató követte. A látóképi termőterületen a gazdák többek között az új termesztési technológiákkal ismerkedhettek meg.

 

    Bevezetőjében Dr. Pepó Péter elmondta, hogy kukoricából és napraforgóból is rekordtermés várható ebben az évben. Ez a magyar földeken három tonna napraforgót, és nyolc tonna kukoricát jelent hektáronként.

 

 

    Előadásában Braunn Zsolt a napraforgóra fókuszált, melynek termesztése az olajos magvak közül világviszonylatban a harmadik helyen áll. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a kereslet, és a termelés mennyisége is növekedett az utóbbi években. Szerencsére az ingadozás kompenzálható, mert az olajos növények egymást helyettesíthetik. Olajárban a napraforgó vezet. A magyar termesztők számára konkurenciát jelent az olasz, az argentin és az ukrán napraforgó, mert ezek a vetélytársak megjelennek az EU. piacain.

 

Elhangzott néhány említésre méltó statisztikai adat is:

A biodízelként alkalmazott használt sütőolaj mennyisége az Európai Unióban meghaladja az évi egymillió tonnát.

Az olajos vetésterület Magyarországon 2007 óta folyamatosan növekszik.

A mag ára 2006-2011-ig növekedett, ezt követően pedig csökkent. Valószínűsíthető, hogy 2017-ben a 2006-os áron lehet vásárolni a napraforgó magot.

A folyamatos termésnövekedés eredményeként 2010-hez képest 2020-ra megduplázódik a napraforgóolaj termelés.

A termesztésben továbbra is a betakarítás, a termés elhelyezése és az olajtermelőkhöz való eljuttatás jelenti a legnagyobb kihívást.

 

   A napraforgó nemesítéséről Bíró János igazgató tartott előadást. A nemesítési szegmensek egyre bővülnek. Ennek érdekében a módszerek állandóan szaporodnak, melyek között egyik legfontosabb a génállomány bővítése. Nagyon fontos, hogy a növény szárazságtűrő legyen, és ellenálló a különböző betegségekkel szemben. A szakember szerint a nemesítés fontos eleme a termesztésnek, de a mennyiség, mely jelenleg maximum 3 tonna/hektár, évenkénti növekedését nagyban befolyásolja a föld teherbíró képessége és az időjárás is.

 

   A kukorica igényeinek megfelelő precíziós növénytermesztésről beszélt Dr. Németh Tamás. Elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás megfelelő műszaki és informatikai háttérrel hatékonyabbá teszi a termelést. Az irányítási hátteret az adatok gyűjtése, feldolgozása és a döntéshozatal jelenti. Ezek ismerete alapján kiderül milyen beavatkozás szükséges az optimális minőség és termésátlag eléréséhez: Fontos a megfelelő gépek kiválasztása, és a kukorica igényeinek megfelelő agrotechnika. A szakember itt kitért a talajművelés, a tápanyag utánpótlás, a vetés és a növényvédelem fontosságára.

A PG rendszeréhez hozzá tartozik még az azonos termőképességű zónák /un. menedzsment zónák/ kialakítása, a rendszeres talajminta vétel, a differenciált tápanyag kijuttatás. Fontos a differenciált vetés is a termőképesség és a talajtípus ismerete alapján. Ugyanígy meg kell határozni a megfelelő növényvédő szert és a tápanyagokat is.

 

 

 

   Dr. Németh Tamás szószerinti gondolatai a precíziós gazdálkodásról:

„Az automatizmusokkal történő szaktanácsadás nem megoldott. (Megoldható egyáltalán?)

A precíziós gazdálkodás üzemeltetése humánerőforrás és szaktudás igényes, olcsóbb megoldás szaktanácsadásként igénybe venni.

Az adatforrás megválasztása: mezőgazdasági üzemi körülmények között legyen egyszerű, gyors, pontos és olcsó módszer.

A precíziós módszerek empirikus tapasztalatokkal történő javítása a legolcsóbb és a legpontosabb módszer, az adatgyűjtés lehetőséget teremt az ingyenes információ gyűjtésre.”

 

   Záró előadásában Dr. Pepó Péter elmondta, hogy a termésmennyiség csak akkor számítható ki pontosan, ha a kukoricatábla szélén is olyan magas a növény, mint a centrumban. Fontos továbbá az egyenkénti növénykezelés, mert csak akkor várható nagy termés, ha a kukoricanövények között nincs

konkurencia. A jelen lévők megismerkedhettek továbbá az agrotechnikai elemek komplex hatásával. Eszerint oda kell figyelni a talajon keresztül történő hatásokra, a stressz tűrő képességre, az optimális tőtávolságra. Fontos tudni, hogy a termés mennyiségét nagyban befolyásolja, a fotoszintézis, a levélterület és a vízhasznosítást növelő műtrágyák használata. A kukorica termőterülete és a termés mennyisége folyamatosan nő. Az avatatlan fülnek talán kissé idegenül hangzottak a Tanár Úr szavai: „A kukorica nem szárazság tűrő növény”

 

   A szántóföldi bemutatón a gazdák láthatták a műtrágyázás, a tartam, az öntözési, a fajta, a tőszám a vetésidő és az egyéb agrotechnikai kísérletek eredményeit.  

 

Forgó Sipos József
Újságíró
Debrecen

Fotók: Lázár Zsolt

 

További képek a rendezvényről: