I.rész,

Sikeres volt a Magyar Kukorica Klub és a Dalmand Zrt. szervezésében lebonyolított dalmandi VETŐNAP.

Ádám János, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója a mintegy 200 érdeklődőnek szóló, nem túl biztató jövőképet festő köszöntőjében elmondta, a mezőgazdaság eredménytermelő képessége a vállalatcsoportnál az utóbbi időszakban erőteljesen lecsökkent, ami elsősorban a visszaeső vetőmag forgalmazásra, a támogatási rendszer számukra kedvezőtlen megváltozására, illetve az egész Európát érintő állati termékek piacának jelentős csökkenésére vezethető vissza. Ez utóbbi globális probléma, amely hosszútávon kihatással van és lesz a hazai gabonatermelésre, utalva ezzel a hazai állattenyésztők nehéz helyzetére is, ami az egyre nagyobb finanszírozási igényekben, az egyre hosszabb fizetési határidőkben, valamint az állattenyésztés egyre többek általi felhagyásában mutatkozik meg. A kukoricatermesztőknek ezért is kell nagy hangsúlyt fektetni a professzionális termesztéstechnológiára, amely a gazdasági folyamatok mellett meghatározzák a kukoricatermesztés eredményességét.

Tóth Szabolcs, a Dalmand Zrt növénytermesztési ágazatvezetője a dalmandi hibridválasztási szempontokat taglalta előadásában. Dalmandon 10 nemesítő ház 21 hibridjét termesztik 2700 hektár kukoricatermő területen. Az állattenyésztési ágazatuk kiszolgálása okán fektetnek nagy hangsúlyt a hibrid minőségre, elsősorban a gombák által termelt toxinkérdésre fókuszálva. Kísérleti rendszerük teszi lehetővé mindezt, évente 130 hibridet tesztelnek, az itt legkiemelkedőbbeket 20-50 hektáron kipróbálják, s ha itt is megfelelnek a követelményeknek, akkor adják át a Magyar Kukorica Klubnak mesterséges toxinvizsgálatra, majd az eredmény függvényében kerülhet csak nagyobb volumenű termesztésbe a hibrid.


Az idei vetőmagkínálatról

 

Füsti Molnár Gábortól a NÉBIH vetőmag szaporítási főfelügyelő adatai alapján a 2015-ben bejelentett kukorica vetőmag-előállítások területe 18.556 hektár volt, amely fele az előző évinek. A csökkenés törvényszerű volt, mivel a korábbi évek nagy vetőmag- szaporító területei a magas terméshozamokkal és az export kieséssel együtt jelentős kukorica vetőmagkészletet eredményeztek. A 754 táblában elvetett 181 különböző hibrid-előállításból 47 Magyarországon elismert, a többi az EU valamelyik tagországában regisztrált fajta.

A kukorica vetőmag szaporítások átlagtermése 2.346 kg/ha lett, amelynél alacsonyabb átlag 3 alkalommal adódott az elmúlt 20 évben. A terület- és termésátlag-csökkenésnek köszönhetően végül 43.234 tonna feldolgozásra váró vetőmag-alapanyag került betakarításra, amely 36 %- a az előző év betakarított termésének.

A kukorica vetőmag feldolgozása és fémzárolása gyakorlatilag befejeződött, a 2014. évi termésű feldolgozatlan készlettel és az uniós tagállamokból feldolgozásra beérkezővel együtt, 99.000 tonna kiváló minőségű fémzárolt kukorica vetőmag állt, áll a kukoricát termesztő gazdák rendelkezésére. A széles fajtaválaszték lehetőséget ad a termőhelyi viszonyokhoz legjobban adaptálódó hibrid kiválasztására. Ez a mennyiség bőségesen elegendő a hazai 22-25.000 tonnás igény kielégítésére, és egyben lehetőséget ad az Európai Unió tagállamaiban és egyéb export piacokon történő értékesítésre. A nemzetközi és hazai vetőmagpiaci trendeket elemezve az országos kukorica vetőmag-szaporító terület kismértékű növekedése, összesen 20-22.000 ha előállítása várható 2016-ban.

 

A terméspotenciál kiaknázása a cél

Dr Szieberth Dénes, a Magyar Kukoricaklub elnöke előadásában azt feszegette, hogy a nemesítői munka eredményét, a hibrid által hordozott potenciális termőképességet milyen mértékig aknázzuk ki, és hogyan aknázhatnánk ki jobban. Elszomorítónak nevezte, hogy míg egy, a ’70-es években készített tanulmány a hazai kukorica termésátlag növekedésének ütemét az USA elé helyezte, napjainkban a valóság az, hogy Európa is megelőzött bennünket és Amerika közel 100%-ot vert ránk. Természetesen nem gondolom- hangsúlyozta, hogy a világcsúcs beállításán kellene fáradoznunk, valahol a 30 tonna/ha környékén. Megelégednék, ha első lépésként kicsit több figyelemmel és fegyelemmel, másfél, két tonnával emelnénk az országos termésátlagot. A következő lépés lehetne a kártevők és gombabetegségek elleni védekezés kötelező megszervezése, amely egy újabb 10-15-%-os emelkedést eredményezne. Igaz, ehhez már állami hozzájárulás is kell! De ideje is a beavatkozásnak, hiszen a termésátlagok további növelése a termésstabilitás fokozása nélkül nem képzelhető el. Ehhez pedig szükség van térségi meliorációs rendezésre, és az öntözés lehetőségének nagyságrenddel történő  növelésére. Ha mindez megvalósul, s közben felzárkózik a szakszerű tápanyag használat, kialakul a növényápolás rendje, ismét ott lehetünk, ahol most az irigyelt nyugat-európai és amerikai versenytársaink vannak. S hogy mi történne még? Lemondanánk arról a 3-400 ezer hektárnyi gazdaságtalan kukoricatermesztésről más, a kukoricánál gazdaságosabb, a környezetet jobban kímélő kultúrák és a természet közeli talaj- és tájhasználat javára.

 

A kockázatokról

A kukorica termesztésében számos kockázat van, és számos fajtatulajdonság is van, amelyek a kockázatok mértékét alapvetően meghatározzák- hangsúlyozta Dr. Mesterházy Ákos a Gabonakutató Nonprofit Kft. tudományos tanácsadója. Ezek közül a toxikus gombákhoz való viszony az egyik legfontosabb, ugyanis ezek rekordtermés mellett is képesek százmilliárdos károkat okozni (2014). Vagyis hiába a nagy termés, ha azt külföldről visszaküldik, vagy a belföldi felhasználók a toxinok miatt nem tudják felhasználni, vagy eladni, vagy csak nyomott áron tudják értékesíteni. A termelés sikerét tehát nem t/ha-ban, hanem Ft/ha-ban mérjük. Így a 10 tonnás termés is érhet nulla Ft-ot, de ötszázezret is. A sertéstenyésztésben 10-15 %-kal is nőhet az egy kg. élősúly előállításához szükséges takarmányigény, az egy százalék alatti elhullás akár 6-7 %-ra is ugorhat nagyobb toxintartalmú takarmány etetése révén. Megnő az állatorvosi költségek mértéke, a toxinkötők felhasználása és az állatok szaporodásbiológiai problémái is jelentősen, évente tízmilliárdokkal növelhetik a költséget és csökkentik a bevételt. A tej aflatoxin tartalma kötelező határérték, e felett a tejet nem veszik át.

Ma már tudjuk, hogy a legfontosabb eszköz a megelőzés, azaz az ellenállóbb hibridek előtérbe helyezése, ugyanis a toxinszabályozás leghatékonyabb eszköze az ellenállóság.  Jó látszik, hogy a természetes fertőzés alapú nemesítés nem elég hatékony, ezért a mesterséges fertőzések és a toxinellenőrzés bevezetése létkérdés. Akár 15-20-szoros különbségek is vannak az elismert hibridek között, de a fajtajelöltek között is, az ellenállóbbak kiválasztása megoldható. A három fő kórokozó, a F. graminearum, a F. verticillioides és az Aspergillus flavus elleni ellenállóság nem azonos, ezért külön kell őket tesztelni. Vannak azonban olyan hibridek is, amelyek mindegyik kórokozóval szemben jó ellenállóságot mutatnak. Hiába azonban mindez, ha a betakarítás, a betárolás és a raktározás során hibákat vétünk, pl. a különböző táblákról származó terményt összekeverve tároljuk, hiszen ez a terményt tönkre teheti. Ezért a termelési folyamat egészét kell összehangolni. A magyar fajta-elismerési rendszer valaha világhírű volt. Ma árnyéka önmagának. Márpedig a fajta a mezőgazdaság legfontosabb termelő eszköze, ezért ennek kézben tartása nemzeti feladat, de nemcsak ez az egy ok, ami miatt Mesterházy szerint végre rendet kell tenni. Ugyanez érvényes a Növényvédelmi Szolgálatra, de a kutatási hálózatra is. A magyar GDP 15-20 %-át adó agrobizniszre a kutatási ráfordítások 1-2 %-a jut. Honnan jön majd a hozzáadott érték?- tette fel az előadó a költői kérdést.

 

A precíziós gazdálkodásról

Dr. Reisinger Péter A precíziós vetés tervezéséhez és megvalósításához szükséges szakismeretek és környezet címmel tartott előadásában a precíziós gazdálkodás folyamatszervezésének gyakorlati kérdéseit ismertette, amely három fő komponensből áll. Ezek a térinformatikai jelszolgáltató eszközök, az adatgyűjtés – feldolgozás - folyamatvezérlés és a precíziós munkagépek.

A növénytermesztési gyakorlatban eddig használt adatgyűjtési módszereinket korszerűbbekre kell cserélni, jól átgondolt algoritmusokat kell megalkotni és végül el kell készíteni a folyamatvezérlési programozást. Jól látható, hogy növénytermesztő szakembereinknek ez nehéz feladatot jelent, emiatt speciálisan e területre kiképzett szakemberekre is szükség van. A jövőben a precíziós megoldások közül a gépek az egyenes irányú haladását, a párhuzamos nyomkövetést, a precíziós vetést és tápanyag-gazdálkodást fogja a gyakorlat alkalmazni. A precíziós növényvédelem elterjedése, amely akár 40%-os növényvédő szer megtakarítással is járhat, lassúbb ütemben fog a gyakorlatban megvalósulni.

 

 

II. rész,

A VETŐNAPON ringbe szállt gépek

A vetéssel a kukoricatermesztés folyamatában fontos periódus zárul le. A termés várható maximumának meghatározását követően az összes további művelet nagyban befolyásolja, hogy miként alakulnak a mennyiségi és minőségi elvárások.

A vetőnapon áttekintették a hazai és nemzetközi vetőgéppiac legújabb fejlesztési irányait, illetve a tőszám- és kelésegyenletesség fontosságágán túl bemutatták a vetőgépek használata során követendő főbb technológiai változatokat a talaj-előkészítésben, a vetéssel kapcsolt és a vetést követő technológiai lépésekben. A bemutatón a Kverneland Group Hungária Kft. FlexCart + Optima PH 8 HD e-drive típusú gépével, a Monsanto Hungaria Kft. DEKALB vetőgéppel, a Güttler Kft. Güttler front talajművelővel, a Kuhn Center Magyarország Kft. a Kuhn Maxima 2 TS 950-nel, az AXIÁL Kft. Monosem NX M 6 soros vontatott, míg a KITE Zrt. JD exactemerge 16 soros vetőgéppel képviseltette magát.

 

FlexCart + Optima PH 8 HD e-drive

A növekvő üzemanyagárak és munkadíjak a bizonytalan terményárakkal kombinálva az üzemeltetési költségek kritikus vizsgálatát követelik minden munkagép esetén. Ami a függesztett gabonavetőgéptől elvárható, az a gyors megtérülés, nagy teljesítmény, sokoldalúság és alacsony traktor-teljesítményigény. A múltban gyakran lehetetlen volt olyan munkagépet találni, amely mindezen előnyöket teljesíti. A Kverneland ezért fejlesztette ki a FlexCart-ot, amely egy különböző vető- és műtrágyaszóró eszközzel való munkára előkészített többfunkciós vetőmag-szállítókocsi. Jelenleg a FlexCart az Optima PH 6m e-drive 8, 12 vagy 16 soros szemenkénti vetőgéphez, mint műtrágyaszállító és 2012 őszétől 8 m CX-ultra vetőgerendellyel érhető el.

A KvernelandAccordFlexCart rugalmasságával és robosztusságával ugyanúgy meggyőző, mint a részletekben lévő ötletes megoldásaival. A 4.300 literes tartálytérfogat csökkenti a feltöltéshez szükséges időt, melynek eredményeként növekszik a hektárteljesítmény. A magtartály rakodó padozattal szerelt az ideális karbantartás-, és a feltöltőcsiga működésének figyelemmel követése - érdekében. A tartályban elhelyezett kiegészítő lépcsőfokok pedig a karbantartást teszik biztonságossá.

 

DEKALB vetőgép

A megfelelő vetésminőség eléréséhez napjainkra olyan technikai rendszerek érhetők el akár 10-20 éves vetőgépekre is, amelyekkel a legmodernebb vetőgépek minőségében lehet dolgozni. A DEKALB fejlesztői Európában építették ezt a vetőgépet, amely minden eszközzel rendelkezik a professzionális vetésminőségéhez.

A DEKALB fejlesztői csapata több éve hangsúlyozza a vetésminőség fontosságát, illetve a homogén, egyöntetű kelést, mint a magas hozamok zálogát. Ezen túlmenően a megfelelő minőségű vetés nélkül értelmét veszíti az a precíz tőszám-ajánlat, amit több éve biztosítanak a termelőknek. A vetőgép elemei biztosítják az egyenletes vetésmélységet és tőeloszlást, a változtatható tőszám kivetésének lehetőségét, továbbá azt az elvi módot, ahogy a térképeket a DEKALB fejlesztői készítik.

 

Güttler front talajművelő

A Güttler Duplex Front magágykészítők a „duplex” elrendezésnek és a rugóskapáknak köszönhetően nagy rögtörő képességűek, így ezekkel a gépekkel durva, rögös talajon is kiváló eredmény érhető el. A Duplex jó munkát végez még a kötöttebb, agyagos talajon is; a Güttler hengerpár a prizmacsillagok és a kétsoros, öntisztító elrendezés és az opcionális hátsó sárlehúzóknak köszönhetően nehezebben ragad be, mint bármely más henger.

Kevesebb művelettel egyenletes vetésmélységű magágy készíthető, ugyanis egy menetben végezhetjük el a szántáselmunkálást, a magágykészítést és a vetést. Ilyen módon idő, energia és pénz takarítható meg. Futóművel és vonórúddal hátsó vontatáshoz is alkalmas, így a front függesztésű magágykészítő vontatott gépként is üzemeltethető.

 

Kuhn Maxima 2 TS 950

A fejlesztés során a fő cél a gép súlypontjának kedvezőbb eltolása volt, megtartva az előző generációkedvező szilárdsági tulajdonságait. Így alakították ki a teljesen áttervezett három pont függesztő szerkezetet, aminek köszönhetően a legnagyobb terhelést jelentő műtrágya tartály közelebb kerülhetett a traktor függesztő szerkezetéhez, kialakítva a kedvezőbb nyomatéki viszonyokat. Az 560 és az 1350 literes mellett a Maximákon a 950 literes térfogatú változat is elérhető. A tartályok alatt elhelyezkedő műtrágya-adagolókba új, poliuretán alapanyagú adagolóegység került. Ennek előnye, hogy – az egymáson könnyebben elforduló anyagok minőségének köszönhetően – a meghajtásához kisebb nyomaték elegendő.

A központi mikrogranulátum-szóró mérete is változott, az alapkivitel 150L-re növekedett és továbbra is elérhető egy 2. központi mikrogranulátum-tartály a több különböző anyag kijutatásához. Teljesen új kialakítású a vetőgép pneumatikus rendszere, de megmaradt a kedvező üzemeltetési tulajdonságokkal rendelkező központi vákuumcsatorna, ami nagyon könnyű tisztítást tesz lehetővé, és megakadályozza a por és a csávázószerek légkörbe kerülését. Lekerült a korábban alkalmazott ciklon a szélső sorokról, aminek köszönhetően a rosszabb minőségű, poros frakciót tartalmazó műtrágyák is maradéktalanul a talajba kerülnek.

 

Monosem NX M 6 soros vontatott vetőgép

A Monosem vetőgépek sikere a mai napig a nagyszerű és az egyszerű kapcsolatán múlik. A váz 3 méteres szállítási szélességű, a műtrágyatartály 1000 literes, a mikrogranulátum-szóró tartályok pedig ezzel összhangban lettek méretezve. A vetőelem nagyon robosztus, akár 250 kg feletti csoroszlyanyomás is elérhető. Emellett rendelkezik azzal a Monoshox-nak nevezett lengéscsillapítóval, mellyel ésszerű határok között megnövelt sebesség mellett is ugyanaz a munkaminőség tapasztalható, melyet korábban csak 8-9 km/h mellett tudott a gép, így nyugodtan dolgozhatunk 11-12 km/h-val, akkor is pontos lesz a tőszám és a vetési mélység.

Természetesen a vetőgéppel megoldható a sorelzárás, amivel az inputanyag-költségek csökkenthetőek. A sorelzárás a Monosem gyári kuplungjai a Topcon rendszerrel kombinálva működik. „A gazdálkodók az egy hektáron való minél nagyobb hozam elérésére törekednek, melyet a szeszélyes időjárás jelentősen befolyásol. Igyekszünk mindent megtenni, hogy partnereinket friss információkhoz juttassuk azért, hogy a lehető legtöbbet profitáljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokból és minél jobb betakarítási eredményeket érjenek el” – mondta Umenhoffer Péter, az AXIÁL Kft. marketingigazgatója.

 

JD exactemerge 16 soros vetőgép

A KITE Zrt. által forgalmazott John DeereExactEmerge vetőgép 8-24 soros változatokkal rendelkezik, függesztett és vontatott kivitelben is elérhető, valamint 4-16 km/h munkasebességre képes. Intelligens megoldásai révén képes az aktív csoroszlyaterhelés-szabályzásra, menet közben, automatikusan – a nagysebességű munkavégzés mellett is biztosított – a munkamélység-tartás. A kanyarkompenzációnak köszönhetően görbe nyomvonalon végzett munka esetén is minden soron biztosított a precíz tőtávolság-tartás. JD Link és FarmSight hozzáféréssel bír.

Az ExactEmergevetőkocsiknál vetőmag-adagolás kontrollja 100%-os a vetőtárcsától egészen a magárokig. Elektromos hajtású vetőtárcsás és elektromos hajtású lehordó kefés kialakítással rendelkezik, amely teljes mértékben kizárja a gravitáció szerepét a vetőmag magárokba juttatása során. A rendszer segítségével 16 km/h munkasebesség mellett is kiváló tőtávolság-tartás érhető el.

 

 

 

Fotók: MKK

Magyar Kukorica Klub Egyesület