Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet 19. § (2) bekezdése szerint a célprogram-előírások gazdasági és környezeti hatásainak vizsgálata érdekében az Irányító Hatóság hatásindikátor monitorozó rendszert működtet, amely feladat végrehajtása során a NÉBIH közreműködését veszi igénybe.

A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Agrárkörnyezet-védelmi és Koordinációs Osztálya fogta össze és irányította az AKG hatásmonitoring rendszer felállítását, működtetését és az eredmények kiértékelését.

Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés környezeti hatásainak, a célprogramok hatékonyságának a mérésére a program előkészítő fázisában számos indikátor került kidolgozásra. Ezek faunisztikai, ökológiai, talajtani és gazdasági szempontból tették lehetővé az AKG támogatásban résztvevő illetve a kontroll területek objektív összehasonlítását.

Az AKG hatásmonitoring rendszer működésének értékelő szakaszában a vizsgált indikátorokról rendelkezésre álló adatok statisztikai elemzése alapján állapítottak meg következtetéseket az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés valamint a célprogramok hatékonyságára, az egyes indikátorok jövőbeni használhatóságára és a monitoring rendszer továbbviteli lehetőségeire vonatkozóan.

A mezőgazdasági élőhelyeken előforduló indikátor madárfajok tekintetében megállapítást nyert, hogy az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül a gyepes, gyümölcsös és szőlőtermesztési AKG célprogramok játszhatják a legnagyobb szerepet az agrár élőhelyek sokféleségének megőrzésében, azokon a területeken, ahol a jelenlegi átlagot meghaladó kiterjedésben zajlanak e célprogramok. Az elemzés alapján felismerhető, hogy a jelenlegi AKG célprogramok által érintett területek nagyságának jelentős növelése segíthet az aggasztó mértékű országosan tapasztalható sokféleség csökkenés mérséklésében az agrár élőhelyeken hazánkban.

A botanikai vizsgálatok alátámasztják, hogy az AKG célprogramokban résztvevő gyepek növényzete összességében természetesebb állapotú, mint a kontroll gyepeké. A különféle gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramoknak a művelés intenzitását csökkentő előírásai nem segítették elő az özöngyomok terjedését. Mindez azt jelenti, hogy az ültetvények AKG célprogramjai más téren kifejtett kedvező hatásaik mellett nem voltak kedvezőtlen hatásúak a természetes növényzetre.

A hatásindikátorok értékelése alapján összességében megállapítható, hogy a kidolgozott monitoring rendszer alapvetően alkalmas az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések hatásainak értékelésére. A 2016-tól 2020-ig tartó AKG ciklus során a hatásmonitoring rendszert a tervek szerint továbbra is működtetni fogjuk.

 

 

Nébih

 

 

Új útakon az agrárszektor!