2016. március 11-én (pénteken), 10 órai kezdettel Nyíregyházán tartotta meg tájékoztató rendezvényét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös szervezésben „Vidék-Érték” címmel a megyei agrártermelők, vállalkozások és önkormányzatok részére.

A rendezvény színvonalát a meghívott előadókon, illetve az általuk képviselt aktuális információk jelentőségén túlmenően a szép számban megjelent résztvevők is adták.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza MJV polgármestere nyitotta meg az eseményen, aki elmondta, hogy a rendezvény címe magában hordozza a Vidék fontosságát mind a fejlesztések, mind a vidékre érkező uniós források, mind a vidéki termékek népszerűsítését, mind a vidéki oktatás jelentőségét tekintve. Jelezte, hogy ezeket hivatott támogatni minden olyan megyei kezdeményezés, rendezvény, amelyet a megyei és helyi önkormányzatok karoltak/karolnak fel.

„Új lehetősége a Vidékfejlesztésben” címmel tartotta meg előadását Kis Miklós, agrár-vidékfejlesztési államtitkár. Elmondta, hogy a korábbi pályázati időszak hibáit kiküszöbölve, az Európai Unió által elvárt kötelezettségeknek és követelményeknek eleget téve hozták létre a 2020-as időszak kiírásait, építve a kkv-k igényeinek megfelelő fejlesztésekre.

Elmondása szerint az előző ciklusban az érintettek töredéke (kb. 1%-a) hívta le a támogatások közel 50%-át. Ezért hoztak olyan intézkedéseket, amelyekkel az igénybe vevők körét, az igénybevételt kiszélesíthetik:

-        üzemméret limitálása,

-        kkv-k kiemelt támogatása,

-        előleg igénybevételének lehetőségével a projekt-finanszírozási problémák csökkentése

-        az élelmiszeripari, kertészeti, állattartási és erdészeti fejlesztések kiemelt támogatása (a szántóföldi növénytermesztés háttérbe szorításával)

-        egyszerűsített pályázási és végrehajtási/elszámolási dokumentálás stb.

Államtitkár Úr elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program közel 1300 Mrd Ft-os kereteire jelenleg és a közeljövőben megjelentetett kiírásokra várhatóan olyan mértékű túligénylés fog mutatkozni, hogy a teljes, 2020-ig tartó időszakot kis sem fogják használni. Előzetes elképzelések szerint 2019-ben már a benyújtott pályázatok kifizetésein is túl lesznek.

Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke előadásában bemutatatta azokat a fejlesztési lehetőségeket és útvonalakat, amelyek a megyei termelők érdekeit kiemelten szolgálhatják. Rámutatott több olyan pontjára a Vidékfejlesztési Programnak, illetve a magyar mezőgazdaság fellendítése érdekében tervezett projekteknek, amelyet kimondottan a hátrányosabb természeti, területi és gazdasági adottságokkal rendelkező megyék, így Szabolcs megye érdekeit szolgálják. Ennek érdekében a megyei NAK képviselői nagy energiákat fordítottak. Az egyik ilyen projekt a Gazdatulajdonú Regionális Gyümölcstermelői és Feldolgozói Célprogram, vagy az országos jégkár-elhárító rendszer kiépítése, de itt említhető a Vidékfejlesztési Program „gazdaszempontú” elemei is.

Kujbusné dr. Mecsei Éva, a Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy egy-egy település lakosságmegtartó-képességét növeli a munkahelyek száma, az élhető szociális-gazdasági-egészségügyi szolgáltatások színvonala, de kiemelten fontosak az adott település, konkrétan Nyíregyháza értékeinek népszerűsítése nem csak a helyi lakosok körében, de a turizmus növelése miatt is. Ennek érdekében hozták létre 2014-ben Nyíregyházi Települési Értéktárát. Jelenleg 25 „érték” szerepel a listán (megtekinthető: www.nyiregyhaza.hu/ertektar), amelybe 8 kategóriába sorolva lehet folyamatosan javaslatokat tenni újabb értékeke tárba történő felvételéről. A kategóriák a következőek: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus.

A rendezvény utolsó előadását Kézy Béla városfejlesztési tanácsadó tartotta, aki a bokortanyák jelentőségéről, a város élelmiszer-ellátó hatásairól, szükségleteiről, fejlesztési lehetőségeiről beszélt. Jelezte, hogy Nyíregyháza területének 35%-át a bokorterületek adják, de a lakosságnak csak az 5%-a tartozik a bokortanyákra. Bár az elmúlt több tíz évben erős funkcióvesztésen estek át, el kell ismerni a bokorterületek fontosságát, fejlesztési lehetőségeit.

Kézy Béla kiemelte, hogy hosszú távon új potenciális lakóterületeknek is számítanak, de a fontosságuk inkább az „éléskamra” tulajdonságukban és turisztikai jelentőségünkben rejlik. Pozitívum a Rövid Ellátási Láncok kialakításában van, mivel effektív kis távolságot tesz meg az előállított termék és élelmiszer a helyi lakosok asztaláig. Ezáltal csökkent a társadalmi távolság is, hiszen közvetítő nélkül kerül az élelmiszer a termelőtől a fogyasztóig, megbízható információkat továbbítva a termelőről és magáról a termékről. Kiemelte, hogy a rövid ellátási lánc csak kiegészíti a hosszú ellátási láncot, helyettesíteni nem tudja.

A bokortanyák gazdasági előnye mellett említette a pozitív egészségügyi és környezeti hatásait is:

·        segíti helyi gazdaság erősödését

·        kiszámíthatóbb a termelők jövedelemszerzési lehetősége

·        az idénytermékek fogyasztása tudatossá válását

·        kevesebb csomagolóanyag kerül ki

·        csökken a légszennyezés mértéke

 

Fotók a rendezvényről: