A kertészeti ágazatban Magyarországon a fiatal gazdák aránya meghaladja a 10 százalékot, ez a réteg az átlagnál kockázatvállalóbb, egyben nyitottabb az új technológiák, a környezettel kapcsolatos kérdések iránt - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AgroStratéga együttműködésében készült kutatásból, amelyet csütörtökön sajtótájékoztatón mutattak be.

    A 200 megkérdezett bevonásával készült online felmérést a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (Agrya) felkérésére készítették, Fiatal gazdák a kertészeti termelésben címmel.
    Laczka Éva, a KSH elnökhelyettese sajtótájékoztatón ismertette: Magyarországon a mezőgazdasági terület 4 százalékán folyik kertészeti termelés, az ágazat kibocsátása a mezőgazdasági éves kibocsátás több mint 8 százaléka. 2013-ban 86 ezer kertészeti gazdaság működött, ennek 12 százalékát, 10 500-at fiatal - 40 év alatti - gazdák működtette.
    Az adatok szerint a 86 ezer kertészeti gazdaság több mint kétharmada ültevényekkel foglalkozott. A szántóföldi növénytermesztésben a fiatalok aránya 19 százalék, a kertészeti kultúrák esetében 16 százalék volt.
    Az elnökhelyettes ismertetése szerint a kertészek 7 százaléka rendelkezett középfokú szakirányú képzettséggel,  felsőfokú végzettsége 4 százalékuknak volt. A fiatal gazdák közül középfokú szakirányú képzettséggel rendelkezett 10 százalék, míg felsőfokú végzettséggel 6 százalékuk.
    Varanka Mariann, az AgroStratéga szaktanácsadója elmondta: a felmérés szerint a fiatal gazdák hozzáállása a termeléshez és a környezettel összefüggő kérdéskörökhöz is előremutatóbb, mint a mezőgazdasági termelők összességének. Ez a réteg például az öntözés, a megújuló energia használatában, a termálvíz alkalmazásában is előrébb tart, mint a szakma általában. A fiatal gazdák a beruházások tekintetében is nyitottabbak az átlagnál, többen terveznek új beruházást - mutatott rá a szaktanácsadó.
    Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára elmondta: a kertészettel foglalkozó fiatal gazdálkodók támogatási szempontból kedvező helyzetben vannak.
    Ismertetése szerint közvetlen támogatásból mintegy 20 ezer forintnyi többlettámogatáshoz juthatnak hektáronként, és a termeléshez kötött támogatásokból is pluszforrásokhoz férhetnek hozzá. Ez utóbbi esetben a zöldségeknél hektáronként 67 000, ipari zöldségnél hektáronként 52 500, ültetvényeknél pedig hektáronként 96 000 forinthoz. Mindez évente az ágazat számára mintegy 10 milliárd forintot jelent évente 2020-ig - tette hozzá.
    A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében nemrégiben  66,5 milliárd forintos pályázható támogatást hirdettek meg a kertészeti ágazat számára. Ezek a pályázatok az ültetvénytelepítéstől, az üvegház-fejlesztésen át, a gyógy- és fűszernövények termeléséig számos jogcímre benyújthatók. A fiatal gazdák az átlagos támogatási arányon (intenzitáson) felül 10 százalék többlettel számolhatnak - emelte ki Feldman Zsolt.

 

MTI