Egyszerűbb szabályok vonatkoznak majd a részarány tulajdon megszűntetésére, mivel a kormány elfogadta a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló rendeletet - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) kedden az MTI-vel.

    A tájékoztatás szerint a gyakorlatban a kérelmezőket hatékonyabban vonják be az eljárás kezdeti szakaszába, amikor az egyezségi tárgyalás keretében javaslatot tehetnek az megosztás módjára.
    A tulajdonosok, a jogi szolgáltató közreműködésével egyezséget köthetnek a kiosztásra kerülő földrészletek sorrendjére, amely jelentősen meggyorsítja az eljárás lefolytatását a rendelet alkotói szerint. Teljes körű egyezség esetén pedig, a kérelmet be nem nyújtók bevonásával - amennyiben az a jogszabállyal nem ellentétes -, maguk dönthetnek a megosztásról.
    Jelentős változás, hogy a tanya körüli földek önálló ingatlanná alakítása eddig nem volt szabályozva, most a részarány tulajdonnal rendelkező tanyatulajdonosok a tanyájuk mellett kapják meg a földjüket.
    Amennyiben a kérelmet beadó "aktív" tulajdonostárs részére bármilyen okból nem lehet az önálló földterületet kialakítani - például mert a kérelmét visszavonta, nem éri el a területi minimumot a tulajdoni hányada, illetve nem vehet igénybe EU-támogatásokat -, akkor a tulajdoni hányadát a kérelmet be nem nyújtott, "passzív" tulajdonostársak visszamaradó földrészletétől elkülönülten, új közös tulajdonban lévő földrészletben kell kiadni.
    A közlemény emlékeztet, a részarány földkiadás során nagy számban keletkeztek osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek, amelyeken a használat, a hasznosítás kérdéseit illetően a tulajdonostársak - a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal - többségi szavazatával döntenek. Bizonyos kérdések eldöntését, így például a közös tulajdon megszüntetését azonban a tulajdonostársak 100 százalékos egyetértéséhez kötik.
    A tájékoztatás alapján a nagyszámú tulajdonostárs esetén nemhogy a megosztásról, de sok esetben a termőföldek használatáról, a hasznosításról sem tudtak megegyezni egymással a tulajdonosok. Ennek egyik következménye pedig az, hogy a közös tulajdonú földrészletek megműveletlenek maradtak.
    A tárca szerint az államnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az állapot mielőbb megszűnjön.
    Az osztatlan, közös tulajdonban lévő földterületek nagysága a szakmai becslések szerint egymillió hektár körüli lehet. Mindez pedig jelentős akadályozta a birtokrendezést.
    A tárca szerint így most egy régóta húzódó folyamatra kerülhet pont.

 

 

MTI