A Földművelésügyi Minisztérium (FM) 2014-ig több százmillió forinttal támogatta a mangalicatartó gazdákat az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból, továbbá mintegy 130 millió forintot biztosított a mangalica sertésfajta megőrzésére - közölte a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete (MOE) jubileumi ünnepségén az Országházban.

    Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a mangalicatartás és -tenyésztés hagyománya a magyar identitás részévé vált, a mangalica már az országimázs része. Ezért a szaktárca - számos intézkedés mellett - a védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állomány tenyésztési támogatásával is segíti a magyarországi mangalicatenyésztőket.
    Emlékeztetett: a múlt évben a minisztérium megállapodást kötött a MOE-val, és ennek jegyében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből 110 millió forinttal támogatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését. E célokra a tavalyihoz hasonló nagyságrendű összeget biztosított az FM az egyesület számára 2014-ben is.
    Fazekas Sándor jelezte: a kormány a következő költségvetési időszakban is kiemelt feladatként kezeli a védett, őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatok kérdését, és erre az eddigieknél több forrást biztosít.
    A kormány kiemelt célja, hogy a mezőgazdaságban minél több embernek biztosítson tisztességes megélhetést Magyarországon. Ezt szolgálja a "Még több munkahelyet a mezőgazdaságban" elnevezésű program, amely 2020-ig mintegy 70 ezer új munkahely létesítésével számol. A program keretében 212 milliárd forint új forrás kizárólag az állattenyésztési ágazatok többlettámogatására fordítható. Ez nagyságrendi előrelépés és  plusz lehetőséget jelent - húzta alá a miniszter.
    Jelezte: a sertéságazat mintegy 8,6 milliárd forint többlet-állatjóléti támogatásban részesült a már most meghirdetett 8,5 milliárd forintos keretösszeg mellett.
    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a mangalicatenyésztő munkájának és a minisztérium intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években mintegy 1000 kocával nőtt a tenyészállatok száma. Így "a kihalás széléről visszahozott" törzskönyvezetett mangalicakocák száma mára meghaladja a nyolcezret.
    Elmondta azt is: a külső és belső piaci építkezés eredménye, hogy a mangalicatenyésztőknek ma már nincsenek értékesítési gondjaik, sőt a piac sokkal több mangalicát fel tudna venni, mint amennyi van. A különleges mangalicatermékek pedig olyan piacokra is be tudnak jutni, amelyek a nagyüzemi sertéshús számára nem nyitottak. Utalt arra is, hogy folyamatosan bővül a kiváló minőségű, prémium kategóriába tartozó mangalicatermékek piaca mind a keleti, mind pedig a nyugati országokban, és főként a távol-keleten.  
    Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke az MTI-nek elmondta: a mangalicák száma Magyarországon folyamatosan gyarapszik. Most mintegy 8500 kocát tartanak számon, aminek a szaporulata, mintegy 60 ezer hízó kerül a piacra. Ez utóbbi mennyiségből mintegy 40 ezer darab a házivágás, 20 ezer darab pedig a vágóhidakra kerül. Ebből a termékek nagy része a prémiumpiacokra, azaz exportra kerül, főként az értékes húsrészeket - például  a karajt, a sonkát, a tarját - viszik külföldre. Az ágazat éves árbevétele 10 milliárd forint feletti - mondta az elnök.

 

MTI