Az eddiginél lényegesen több figyelmet kell fordítani Magyarországon a gyümölcsök eladását segítő előkészítő folyamat megszervezésére - mondta Füredi Gábor, a Hand Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek. 

  A témával másfél évtizede foglalkozó szakember a post harvestről - szüret utáni áruvá történő előkészítésről - mondta el véleményét annak kapcsán, hogy az idén rendkívüli almatermésre lehet számítani Magyarországon. Az orosz embargó miatt várható idei európai árubőség miatt Magyarország lépéshátrányba kerül azon más országokkal szemben, amelyek már korábban végrehajtották a termelési alapok megújítását, és profi módon fejlesztették az áruvá történő előkészítés folyamatát is.  
    Ez Magyarországon elmaradt. Így a nagy mennyiségű idei almatermést csak úgy lehetne sikeresebben értékesíteni, ha a szüretet követő, az értékesítést segítő folyamatot - például a válogatást, a tárolást, a csomagolást a jelenleginél magasabb színvonalon oldanák meg a termelők és a kereskedők.
    Az alma ára ugyanis nagy mértékben függ attól, hogy milyen minőségű az áru. Ezt pedig befolyásolja, hogy a szüretet követően a termést milyen módon készítik elő az eladásra, hogyan válogatják, hűtik és csomagolják, az megfelel-e az európai, a világpiacon elvárt követelményeknek. Amennyiben ugyanis a termelők és a nagykereskedők nem veszik figyelembe a piaci igényeket, úgy a magyar alma értékesítésének lehetőségét, versenyképességet rontják.
    A Hand Kft. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 20-25 évben például a magyar almatermesztés területén tevékenykedők általában nem oldották meg a minőségi post harvest alkalmazásának lehetőségeit.(Legfeljebb csak szigetszerűen és részleges megoldások születtek egy-egy probléma megoldására.) Ezért az idei nagy termés, ami mintegy 200-300 ezer tonnával haladja meg a szokásos 500-600 ezer tonnát, nemcsak az orosz embargó negatív hatásai miatt nehezen értékesíthető, hanem a korszerű áru-előkészítés hiánya miatt is.
    Példaként említette: Magyarországon nemcsak korszerű hűtőházakból van kevés, hanem sok termelő még a tároláshoz szükséges műanyag tartályládákkal sem rendelkezik. Megjegyezte: a fából készült láda olcsóbb ugyan, de a gyümölcsöt kevésbé védi, a tárolás során pedig kevésbé terhelhető. Emellett ebből sincs elegendő. A tartályláda nagyobb védelmet nyújt a gyümölcsnek mind a raktározás mind pedig a szállítás során, és a rakatban egyenkénti teherbírása mintegy 4 tonna.
    Emellett azonban a magyar feldolgozóipari-kapacitás almából jó esetben is csak 450-500 ezer tonna évente. Az étkezési almát pedig az eladásig kizárólag hűtve lehet tárolni. De a korszerű - speciális zöldség-gyümölcs - hűtéstechnológiával tervezett, azokat alkalmazó hűtőházak száma is kevés az országban. Ahhoz pedig, hogy az étkezési almát eladható állapotban lehessen tárolni - magyar termelők esetében a becslések szerint -, mintegy 300-400 ezer darab tartályláda hiányzik az országban. (Az európai gyártókapacitás évente mintegy 400-500 ezer tartályláda.) A hiányzó mennyiséget évek alatt folyamatosan kell - vagy kellett volna korábban - beszerezni.
    Füredi Gábor szerint az lehet a megoldás, hogy a teljes magyar zöldség-gyümölcs ágazat post harvest  folyamatát, az ehhez szükséges technológiai folyamatokat nemzetközi szinten fejlesztik a termelők és a nagykereskedők a magyar zöldség-gyümölcs piaci versenyképességének javítása érdekében. Ehhez pedig elengedhetetlen a fejlesztések pályázati úton történő, helyes stratégiával tervezett támogatása.

 

 

MTI