A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai által végzett felderítés alapján az országban (pl. Csongrád megye) megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektorának, az amerikai szőlőkabócának (Scaphoideus titanus) a kifejlett egyede (imágója). Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először. Mindössze két megyében (Komárom-Esztergom és Veszprém) nem észlelték eddig az amerikai szőlőkabóca jelenlétét.

A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel.

Ennek az egyik fontos időszaka az, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Viszont nem elegendő kizárólag a lárvák ellen védekezni, mert a fitoplazmát terjesztő szőlőkabóca repülésre képes imágója a környező, esetleg nem permetezett ültetvényekből képes betelepedni és a kórokozót terjeszteni. Ezért kiemelten fontos az ültetvényben a kártevő sárga ragacslapos csapdázása, illetve a növényeken való vizuális felvételezése. Hetente két alkalommal szükséges a csapdafogást leolvasni, illetve a lombozaton az imágók jelenlétét megfigyelni. Az észlelt egyedszám alapján lehet dönteni a rovarölő szeres védekezés szükségességéről és idejéről.

Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes fejlődési fokozatok észlelésének helyei, amely alapján a védekezések ütemezhetőek.

A rendszer megtalálható ide kattintva.

A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a csapdafogás eredményétől függetlenül kötelező a kabócák elleni védekezés. A termő ültetvényekben a csapdafogás ismeretében kell az amerikai szőlőkabóca elleni védekezés szükségességéről és időpontjáról dönteni. A védekezési küszöbérték 4 egyed/sárga lap/10 nap.

A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz stb. hatóanyagú permetező szerek).

Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:

Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.

Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a kétéves cseren telel át, ahová a nőstények a tojásokat a foszló kéreg alá helyezik el. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján ide kattintva.

 

NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság