Jakab Istvánt újabb négy évre a MAGOSZ elnökének választották. A szervezet tisztújító közgyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: Az agrártámogatásokat úgy kell átalakítani, hogy azok elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak kedvezzenek.

A küldöttgyűlés délelőtti ülésén felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök, aki először az együttműködést méltatta. „ Húsz éve kötött először szövetséget a MAGOSZ és a Fidesz, most köszönetet mondok Önöknek a 20 éves hűségért, a kitartásért és a megtisztelő együttműködésért.”

A kormányfő a legnagyobb közös sikernek az új földtörvény megszületését nevezte, amely lehetővé teszi, hogy a termőföld a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonában és használatában maradjon. Hasonlóan történelmi léptékű döntés az is, amely célul tűzi ki, hogy birtokpolitikában átrendeződés menjen végbe, úgy hogy a kis és középvállalkozások a termőterületek 80 százalékát, míg a mezőgazdasági nagyüzemek csak 20 százalékát műveljék. Orbán Viktor szerint a kormánynak és a gazdáknak is nagy elszánásra és bátorságra valamint taktikai érzékre van szükségük ahhoz, hogy a jövőbeni szabályozás átterelje a különböző támogatások meghatározó részét is a kis és közepes gazdaságokhoz. „ Olyan megoldásokat kell találni, hogy ez átmenetileg se okozzon munkaerő-csökkenést” – tette hozzá a kormányfő. Erről várhatóan augusztusban születik döntés, amelyet Brüsszelnek is el kell küldeni.

Jakab István a MAGOSZ elnöke arra emlékeztetett, hogy 2004-ben az uniós csatlakozáskor a szociálliberális kormány megalázó alkut kötött, amely végül a 2005-ös, Európában is egyedülálló gazdademonstrációhoz vezetett. Az azt követő hat évben a fejlesztési pénzek és a támogatott hitelek a nagybirtokok irányába mentek, miközben a vidék elszegényedett. A 2/3-os többséggel született földtörvény lezárta a földvitát, a mostani kétharmad pedig a finomhangoláshoz szükséges. „Azt kérjük a kormánytól, hogy a fejlesztési támogatások ügyében érvényesüljön a degresszió elve, azaz a 150 ezer euró fölött a kifizetéseket tartsák vissza és kerüljenek az állattenyésztés és a családi gazdaságok fejlesztésére.

Győrffy Balázs a MAGOSZ alelnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy értékelte, hogy a Kamara beteljesítője annak a missziónak, amelynek ideológiai és szakmai célrendszerét a MAGOSZ magának folyamatosan megfogalmazta az elmúlt évtizedekben. Győrffy Balázs szerint, a családi gazdaságok túlsúlya nem példanélküli

Európában, ugyanakkor meg kell teremteni az integráció lehetőségét is. Ehhez, az önszerveződés mellett, külső segítség is igénybe vehető, ami lehet állami, vagy kamarai koordináció - tette hozzá Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

Kis Miklós Zsolt, az Ifjú Gazda Tagozat elnöke arra figyelmeztetett, hogy immár évtizedes tendencia, hogy a vidéki fiatalság elhagyja a falut, mert nem talál más megélhetést. Munkahelyeket biztosító vidéket kell építeni, ahol a fiatalság nyelveket tanulhat, sportolhat, és nincs hátrányban a városihoz képest. „ A fiatalok azt kérik, hogy jussanak kamatmentes hitelhez, amelyből földet vásárolhatnak, jussanak fejlesztési forrásokhoz, és jussanak még inkább hozzá állami földterületekhez” – tette hozzá a MAGOSZ alelnöke, a miniszterelnökség államtitkára.     

 

Háttér információ:

Gróf  Károlyi Sándor 1881-ben alkotta meg a Gazdakört, melynek lelke és mozgatója volt haláláig. A Gazdakörök, a XX század első éveiben, behálózták az egész országot, de 1945 után egy tollvonással megszűntették azokat. A mozgalom alvó sejtjei, mint települési gazdakörök 1989 után szerveződtek újjá. 1990-ben megalakult a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége. A MAGOSZ célja a magyarországi gazdaköröknek, ezek tagjainak, azaz a magyar gazdáknak és gazdaszövetkezeteinek érdekvédelme, érdekképviselete, a gazdálkodást és szakmai fejlődést segítő tevékenységük támogatása, összehangolása.