A sertéstenyésztésben folyamatosan napirenden van a szója helyettesíthetőségének kutatása. Itthon a borsó, a napraforgó és a repcedara jöhet szóba.

Hazánkban a sertéstakarmányok elsődleges fehérjeforrása az extrahált szójadara. Mivel a szükségletet csak importból lehet biztosítani, ezért ez bizonyos fokú kiszolgáltatottságot eredményez. További problémát jelent, hogy a szója esetében nem biztosítható a GMO-mentes alapanyag, így a sertések teljesen GMO-mentes takarmányozása sem, emiatt a szója helyettesíthetőségének kutatása folyamatosan napirenden van.

- Már a 90-es években igazolást nyert, hogy ha a szójadarát helyettesítjük más fehérjeforrással és megfelelő mennyiségű, ipari úton előállított aminosav kiegészítéssel, akkor a hízósertések teljesítménye, valamint vágó- és húsminősége sem változik – tájékoztatott Szabó Csaba, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Takarmány- és Élelmiszer Biotechnológiai Tanszékének egyetemi docense.

A szakember kifejtette, hogy hazai viszonylatban elsősorban a borsó, a napraforgó és a repcedara jöhet szóba alternatívaként. A Magyarországtól északabbra elhelyezkedő országokban számos kutatás folyt a lóbab etetésével kapcsolatban.

- Sajnos, magasabb termesztési költsége, alacsonyabb termésátlaga-és emészthető aminosav és felszívódást gátló (antinutritív) anyag tartalma miatt, ár-érték arányában nem versenyképes a szójadarával szemben. A gazdasági környezet azonban folyamatosan változik, ezért könnyen előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor valamelyik alternatív fehérjeforrás felhasználása gazdaságossá válik – tette hozzá Szabó Csaba.

A kutató elmondta, hogy az állati termékek előállításának fenntarthatósága szempontjából, különösen fontos olyan fehérjeforrások kutatása, amelyek előállítása és maga a takarmány alapanyag nem eredményez konkurenciát az állatok és az emberek között. Az aquakultúrákban rejlő jelentős lehetőség lehet az egyik megoldás a föld népességének állati fehérjével való ellátásában. A kutatások másik iránya a különböző rovarok és lárváik, mint fehérjeforrások vizsgálata. Már a 70-es években jelentek meg publikációk a témában, azonban a kommunális, élelmiszeripari és mezőgazdasági hulladékok növekvő mennyisége kínálja az ilyen irányú hasznosítás lehetőségét. Több probléma mellett azonban meg kell oldani az állat- és humán-egészségügyi kockázatokat, illetve a fogyasztókkal való elfogadtatást

- Csökkentheti a szójadarától való függést annak a tudományos eredménynek az alkalmazása is, mely szerint a keveréktakarmányok nyersfehérje tartalma akár 2-3 százalékkal is csökkenthető a megfelelő mennyiségű és arányú ipari úton előállított aminosav felhasználásával. Ez kedvező hatással van a sertéstrágya nitrogén tartalmára, mely különösen fontos a nitrát érzékeny területeken – foglalta össze Szabó Csaba.

 

Sajtóiroda - FRK