A fakitermeléseket az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény), valamint a törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet részletesen szabályozza. A két jogszabály előírásainak betartása azért is különösen fontos, mert jogszerűtlen fakitermelés esetén az erdészeti hatóság erdővédelmi, illetve erdőgazdálkodási bírságot szab ki.

A fakitermelések legfontosabb és legalapvetőbb szabályairól az alábbi tájékoztató mellett a területileg illetékes Erdészeti Igazgatóságnál, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjának „Erdészet” menüpontja alatt lehet információhoz jutni.

 Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdő esetében még a fakitermelés előtt a tulajdonosnak, vagy tulajdonosoknak erdőgazdálkodót kell nyilvántartásba vetetni az erdő helye szerint illetékes erdészeti hatóságnál. Erdőgazdálkodó lehet a terület tulajdonosa, vagy tulajdonostárs, de akár kívülálló, harmadik személy is. A kívülálló személy megbízásának alapja lehet haszonbérleti szerződés, erdőgazdálkodási haszonbérleti szerződés, feles bérleti szerződés vagy szívességi földhasználati szerződés.

A legegyszerűbben a mindenki által elérhető Országos Erdőtérkép segítségével eldönthető, hogy az adott területen található faállomány erdőként szerepel-e az Országos Erdőállomány Adattárban.

A térképről leolvasható az erdő azonosítója is (község, tag, erdőrészlet) pl. Valkó 154 H.

A területileg illetékes erdészeti igazgatóság és erdőfelügyelő az elérhetőséggel együtt megtalálható a NÉBIH EI honlapján.

Az erdészeti igazgatóságok további segítséget nyújtatnak az ügyintézéshez.

Az erdőgazdálkodónak a szakszerűség biztosítása érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia.

Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó részére – a nyilvántartásba vételt követően – erdőterv határozatot (erdőtervet) ad ki. Ez az alapja az erdőgazdálkodásának, tartalmazza többek között a fakitermelési lehetőségeket is. Az Erdőtörvény hatályba lépése (2009. július 10.) után elkészült körzeti erdőtervek alapján megállapított erdőterveket az erdészeti hatóság hivatalból, térítésmenetesen állapítja meg. A hatályba lépés előtt elkészült körzeti erdőterveknél az erdőgazdálkodónak kell kérnie az erdőterv kiadását az erdészeti hatóságtól. Ennek díja 6 500 Ft.

Csak a szakszemély ellenjegyzésével ellátott előzetes bejelentések, nyomtatványok kitöltése, beadása és a szükséges határidők letelte után lehet a fakitermelést elkezdeni.

A fakitermelést végzőnek a fakitermelés során magánál kell tartania a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó által kiállított okiratot és a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiadott erdőgazdálkodási műveleti lapot vagy annak másolatait.

Az erdőgazdálkodó vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet az erdőből kitermelt faanyag származásáról a szállításhoz köteles igazolást kiállítani (szállítójegy). A szállítás csak szállítójegy kíséretében történhet.

Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdő esetében kérni kell az önerdősült terület nyilvántartásba vételét szabad rendelkezésű erdőként a területileg illetékes erdészeti hatóságtól. A nyilvántartásba vétel után a tervezett kitermelést előre be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak a mellékelt "Bejelentés szabadrendelkezésű erdőben tervezett fakitermelésről" című formanyomtatványon. A nyomtatványt két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető.

A fakitermelést végzőnek a fakitermelés során magánál kell tartania ezt az iratot, valamint a munka elvégzésére jogosító, az erdőgazdálkodó vagy a szabad rendelkezésű erdő használója által kiállított okiratot vagy annak másolatait.

A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet szabad rendelkezésű erdő használója, az erdőgazdálkodója vagy megbízása alapján a jogosult erdészeti szakszemélyzet személy állít ki.

Az erdőnek nem minősülő, külterületen található faállomány fásításnak tekintendő. Ebben az esetben a fakitermelés útja – a szabad rendelkezésű erdőkhöz hasonlóan – lényegesen egyszerűbb. A tervezett fakitermelést előzetesen be kell jelenteni a területileg illetékes erdészeti hatóságnak. Ez a „Bejelentés fásításban tervezett fakitermelésről" megnevezésű formanyomtatvánnyal történik, amelyet két – védett természeti terület esetén három – példányban kell kitölteni és beküldeni. A nyomtatványt a hatóság ellátja az ellenjegyzésével, és az egyik példányt visszaküldi a kérelmezőnek. Ez az irat szolgál igazolásul a fakitermeléshez, amely a kézhezvétel után megkezdhető.

A fakitermelési munka végrehajtója a munkavégzés során köteles magánál tartani ezt az iratot, valamint egy igazolást a fakitermelésre jogosulttól, amelyben feljogosítja őt a munka elvégzésére.

A kitermelt faanyag szállítása csak szállítójegy kíséretében történhet, amelyet a földrészlet tulajdonosa, vagy a faanyaggal rendelkezni jogosult személy állít ki a fakitermelési bejelentésében szereplő adatok felhasználásával.

A nyomtatványok elérhetők a NÉBIH EI oldalán.

A fent leírt szabályok be nem tartása esetén az erdészeti hatóság – az Erdőtörvény, valamint az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) kormányrendelet alapján – az erőgazdálkodóra, illetve az erdő tulajdonosára bírságot szab ki, amelynek összege a kitermelt faanyag után köbméterenként 20 000 Ft. Amennyiben a fenti előírásokat megszegő személy nem erdőgazdálkodója, illetve nem tulajdonosa az adott erdőterületnek, akkor az erdővédelmi bírság összege 30 000 Ft köbméterenként. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 243. § szerint a jogosulatlan fakitermelést végző szabálysértést követ el. A szabálysértésért kiszabott pénzbírság legalacsonyabb összege 5 000 Ft, legmagasabb összege 150 000 Ft.

A megkötések az erdő és az erdőtulajdonosok érdekét, valamint az erdőgazdálkodás biztonságát, hosszú távú fenntarthatóságát szolgálják.

 

NÉBIH