Húzóágazattá válhat a baromfitartás a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint; ehhez a következő 7 évben, főként uniós forrásból 320 milliárd forintos fejlesztésre van szükség. Csorbai Attila az MTI-nek elmondta, hogy a szükséges beruházások európai élvonalba emelhetik a magyar baromfi ágazatot. A fejlesztésekre azért van szükség, mert a hazai baromfitartó telepek nagyobb része a 70-es években épült, mára elavult, elengedhetetlen felújításuk és a versenyképesebb technológiák alkalmazása.

    A tanács szakemberi által kidolgozott átfogó stratégiai terv szerint hét év alatt, 2020-ig fokozatosan megvalósuló korszerűsítés költségei gyorsan megtérülhetnek. Példaként említette, hogy az épületek fűtése, a szellőzés hiányosságainak felszámolásával egy kilónyi csirke felnevelésénél önmagában 15-20 forint megtakarítás érhető el, ami éves szinten 300 ezer tonna csirkehús előállítást alapul véve 600 millió forint többletbevételt eredményez.
    Az ágazat korszerűsítése más ágazatokat is kedvezően érinthet. A szerves trágya - közte a baromfitrágya - kiszórására alkalmas modern gépek beállításával például javítható a termőtalajok minősége, a műtrágya vásárlás költségeinek egy részétől mentesülhetnek a növénytermesztők. Az elnök a baromfiágazat fellendítésének gyorsítására kedvezőnek nevezte, hogy az agrártárca az idén a tavalyi keretet duplájára emelve 8 milliárd forintot juttat állatjóléti támogatásra.
    A baromfihús iránt világszerte, így Magyarországon is nő a kereslet, az egy főre jutó évi 34 kilogrammos fogyasztással a sertést megelőzve ma már a baromfi alapú termékekből fogyaszt a magyar vásárló a legtöbbet. Ennek oka a korszerűbb táplálkozás térhódításában és a viszonylag kedvező árakban rejlik - mondta. Amíg egy kilogramm élő sertéshús 3-3,2, egy kilogramm marha 4-5 kilogrammnyi takarmányból állítható elő, addig a csirkénél ehhez 1,8 kilogrammra van szükség. De a pulykánál, kacsánál, libánál sem éri el a felhasznált táp mennyisége a 3 kilót. Ugyanakkor a baromfi rövidebb idő alatt éri el a vágósúlyt, mint a sertés.
    A baromfiágazat a termékeinek 30-35 százalékát exportálja, tavaly 250 milliárd forint értékben adott el külpiacra, ami az élelmiszeripari export 6,2 százalékát jelenti. Az ágazat 50-60 ezer ember megélhetését biztosítja. Az élelmiszeripari ágazatok között egyedüliként a baromfifeldolgozó üzemek döntő többsége magyar tulajdonú - hívta fel rá a figyelmet Csorbai Attila.

 

MTI