Magyarországon jelenleg nincs afrikai sertéspestis járvány és a hatóságok mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon - mondta Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos egy szerdai konferencián.

 Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozására Kardeván Endre országos főállatorvos elrendelte az ukrán-magyar határszakaszon belépő tehergépkocsik és egyéb gépjárművek fertőtlenítését.

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdai közleménye szerint a Záhony, Beregsurány, Tiszabecs, Lónya, és Barabás határállomásokon belépő tehergépkocsiknak fertőtlenítőkapun, a személygépjárműveknek, buszoknak és egyéb járműveknek pedig kerékfertőtlenítőn kell áthajtaniuk.
    Emellett a személyes poggyászokat is fokozottabban ellenőrzik belépéskor. Ezzel az intézkedéssel jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy a személyes fogyasztás céljából hozott, esetlegesen fertőzött termék - például füstölt hús - a betegség továbbterjedésének forrása legyen.
    Az ASP házi sertések és vaddisznók heveny, lázas általános tünetekkel, testszerte vérzésekkel járó, ragályos betegsége. Emberre ugyanakkor nem terjed a vírus, emberi megbetegedést nem okoz.
    A frissen fertőződött állományokban heveny járványok alakulnak ki, 100 százalékot megközelítő elhullással. A betegséget átvészelő állatok tartósan vírushordozók maradnak. A vírus nem hőkezelt termékekben, illetve nem ártalmatlanított sertés vagy vaddisznó hullában hónapokig fertőzőképes marad - ismerteti a Nébih közleménye.
    Az intézkedést a közlemény szerint az indokolja, hogy a betegség különösen kockázatos, mivel az élő sertések vagy az azokból előállított termékek kereskedelme, valamint a vaddisznók mozgása révén nagyon gyorsan továbbterjed. A vírus hazai megjelenése súlyosan érintené a sertéstenyésztés és -tartás jövedelmezőségét, azonnali és hosszú távú korlátozások lépnének életbe, megzavarva az unión belüli kereskedelmet és a harmadik országokba irányuló exportot.

 

Az államtitkár elmondta: az afrikai sertéspestis 2007-ben bukkant fel Grúziában, majd fokozatosan terjedt egyre északabbra és nyugatabbra, és jutott el Oroszországba, Ukrajnába és Fehéroroszországba az elmúlt években. A betegség ezekben az országokban folyamatosan jelen van. Januárban újra vaddisznó- és házisertés-megbetegedéseket jelentettek Ukrajna keleti határáról, mára két EU-tagország - Litvánia és Lengyelország - is bejelentette, hogy vaddisznóknál észlelték a betegséget. Ismertetése szerint ezért rendkívül fontos, hogy az érintett szakemberek felkészülhessenek és tisztában legyenek a vonatkozó járványügyi sajátosságokkal.
    A magyar hatóságok az unió más tagállamaihoz hasonlóan már hosszabb ideje fokozott figyelemmel követik a betegséggel kapcsolatos eseményeket, különös tekintettel arra, hogy az ország is része az EU keleti határának. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a betegség behurcolását megelőzhessük - fogalmazott a közlemény szerint az államtitkár.
    Az Afrikai Sertéspestis Nemzetközi Konferencia megnyitóján Kardeván Endre kifejtette: ez a betegség komoly gazdasági és kereskedelmi következményekkel is járhat. Megakadályozhatja az uniós sertéshús-termékeknek az egyik legjelentősebb felvevőpiacra, az  orosz-kazah-fehérorosz vámunióba történő kivitelét. Kardeván Endre bejelentette: az Európai Bizottság terve, hogy pénzügyi támogatást nyújt valamennyi, a fertőzött országgal szomszédos tagállamnak.
    Jelenleg még folyik az egyeztetés az Európai Unió és az orosz-kazah-fehérorosz vámunió között a további lépésekről és intézkedésekről, valamint az export folytatásának feltételeiről - közölte a VM.

 

MTI