A mai FAO, WHO, EU, NÉBIH szakértőkből álló panel a szakmai konzultációk fontosságára hívja fel a figyelmet az antibiotikumok használatában

Mindig kérjük ki hozzáértő véleményét antibiotikumok használata előtt – ebben egyetértettek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az Állategészségügyi Világszervezet (OIE), az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Európai Unió és hazai oldalról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakértői a mai budapesti rendezvényen.

A FAO kerekasztal-beszélgetése az antibiotikum tudatosság világhét részeként az antimikrobiális szerek elleni ellenálló képesség előfordulását és terjedését hivatott csökkenteni az állattenyésztés szektorban.

Antimikrobiális rezisztenciáról (angolul antimicrobial resistance, AMR) beszélünk, ha bizonyos mikroorganizmusok (baktériumok, gombák, vírusok és élősködők) ellenállóvá válna az antimikrobiális szerek, mint az antibiotikumok ellen. A jelenség terjedőben van a nem megfelelő és túlzott szerhasználat miatt a humángyógyászatban, illetve az állategészségügyben, növénytermesztésben és a haltenyésztésben.

„Már jelenleg is évente mintegy 700 000 halálesettel hozzák összefüggésbe az antimikrobiális szerekkel szembeni ellenálló képességet,” mondta a FAO budapesti állategészségügyi és –tenyésztési szakértője, Andriy Rozstalnyy. „Nagyon fontos lenne az antibiotikumok felelős használata minden szektorban, hogy csak akkor válasszuk ezeket, amikor tényleg szükséges.”

„Az állattenyésztés antibiotikum használata jelentős,” tette hozzá, „ezért fontos, hogy javítsunk a fertőzések nyomonkövetését, ezen belül is a biológiai biztonságot és a higiéniát, illetve az állatok védekezőrendszerét erősítsük, hogy ne legyen szükség antimikrobiális szerekre.”

További tényezők, amelyek hozzájárulnak a jelenség terjedéséhez, lehetnek a nem megfelelő szennyvíz-kezelés, amikor nemkívánatos baktériumok és antibiotikum-maradványok kerülnek a vízhálózatba, vagy a klímaváltozás, ami felgyorsítja a határokon átnyúló állati betegségek terjedését.

„Az ügy összetettsége megkérdőjelezhetetlen,” mondtja Rozstalnyy. „Ez az oka annak, hogy a FAO partnerekkel összefogásban az ’Egy Egészség’ megközelítést alkalmazza és szektorközi együttműködéseken keresztül közelíti meg az élelmiszerbiztonsági kockázatokat és más közegészségügyi veszélyeket, és ad tanácsot ezen kockázatok csökkentéséhez.”

Az antimikrobiális szerek teljes elhagyása az állategészségügyi kezelésekből szintén nem megoldás. Szakértők szerint ezzel egy légüres tér keletkezne, ahol fertőző betegségek szabadon terjedhetnének, tönkre téve az állattenyésztő és növénytermesztő szektorokat, veszélyeztetve a közegészségügyet. Az antimikrobiális szereknek megvan a maga szerepe az állategészségügyben.

Az antimikrobiális szerek teljes elhagyása
sem megoldás – ezzel egy légüres tér keletkezne,
ahol fertőző betegségek szabadon terjedhetnének

Ehelyett a FAO és partnerei az antimikrobiális szerek felelős és körültekintő alkalmazását javasolják. A nem terápiás használatot, növekedésserkentőként például, minimálisra kell csökkenteni.

Jó példákat a mezőgazdasági és humán-egészségügyi szektorok közti együttműködésekre már most is láthatunk, köztük olyanokat, ahol a privát szektor a közszférával dolgozik együtt. A mai kerekasztalon svéd és magyar megoldásokat mutatnak be.

Globális szinte a FAO ajánlásokkal segíti az antimikrobiális szerekkel való körültekintőbb alkalmazására való átállást. Ebben a Szervezet a fenntarthatóbb és innovatívabb mezőgazdasági megoldások használatára bíztat.

 

 FAO