Hogyan tudnánk elérni a nyugat-európai országok kukorica- és búza-termésátlagait? Erre a kérdésre keresték a választ a szakemberek szerdán a Debreceni Egyetem agrárkarán, az országos Kukorica és Búza Konferenciasorozat utolsó állomásán.

A talaj-előkészítéstől egészen a betakarításig áttekintették a résztvevők a kukorica és búza legújabb termesztéstechnológiai tudnivalóit a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A szakértők szerint ugyanis ezen a területen jelentkeznek a magyar gazdák legnagyobb tudásbeli hiányossá

- Az 1970-es években még hasonló termésátlagokat értünk el a két legnagyobb területen termesztett haszonnövényünkből, mint a nyugat-európai államok, az utóbbi ötéves átlaghozamunk viszont már húsz százalékkal elmaradt az uniós színvonaltól. A felzárkózás nem csupán pénzkérdés, másfajta szemléletre, új tudásra van szükségük a magyar gabonatermesztőknek – ismertette Németh István gabonapiaci szakértő, a programot szervező magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.

- Saját tudományos eredményeinket rendszeresen közvetítjük a régió gazdálkodói, vállalkozói felé, búza- és repcetanácskozásunkat például idén már 26-ik alkalommal rendezzük meg. A mai konferencia olyan szempontból más, hogy komplexen kezeli az ágazatot, így mi is megismerhetjük a cégeknél felhalmozódott tudást – mondta köszöntőjében Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A résztvevők pontos képet kaphattak arról, hogy a termelési ciklus különböző pontjain milyen döntésekkel és mennyivel nőhetnek vagy éppen csökkenhetnek a költségek, hogyan növelhető a termésmennyiség, illetve az árbevétel. Megismerhették az ágazati szakemberek a Debreceni Egyetem Európában egyedülálló szántóföldi tartamkísérletét is. Az 1983 óta tartó kutatásoknak köszönhetően megbízható módon, összefüggéseiben tudnak a kutatók ajánlásokat megfogalmazni a gazdák számára.

- A kukoricatermesztésben a jobb termésmennyiség érdekében meghatározó a szakszerű talajmintavétel, hogy a termelő tisztában legyen saját termőföldi adottságaival. Elengedhetetlen egy tápanyag-gazdálkodási terv készítése, és nagyon fontos a megfelelő hibrid kiválasztása – hangsúlyozta előadásában Nagy János, a kar Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetének igazgatója.

A professzor hozzátette: az egyetem több mint 300 féle hibriddel rendelkezik, és kutatásai azt bizonyítják, hogy csak állományban dől el, mennyire termőképes az adott kukoricafajta. Nagy János kitért arra is, hogy az intézmény Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központja kiváló műszaki hátteret nyújt azoknak, akik a legmodernebb technikák és technológiák segítségével szeretnék versenyképessé tenni gazdaságukat.

 

DB
Sajtóiroda – TB,TH