Magyarország bruttó hazai terméke 2016 harmadik negyedévében 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedéshez a legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és a piaci szolgáltatások járultak hozzá – mondta Czerván György szakmai fórumon, Cegléden.

Az agrárgazdaságért felelős államtitkár kiemelte: a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke változatlan áron az első félévben 15 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, a kedvező őszi betakarítási adatok alapján a második félévben is hasonló mértékű növekedés várható.

Többek között arról is beszélt, hogy az agrár-külkereskedelem az első nyolc hónap adatai alapján várhatóan eléri a 2015-ös mintegy 8 milliárd eurós exportszintet, – az agrártermékek részesedése a külkereskedelmi forgalomból az első 8 hónapban mintegy 8,5 százalék, a külkereskedelmi aktívumból 28 százalék fölött van.

A Közös Agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: a KAP forrásain keresztül kapjuk az uniós támogatások közel 40 százalékát. Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió költségvetése is legalább a jelenlegi színvonalon maradjon, továbbá a mezőgazdaságra szánt források azon belül a KAP első pillérében található területalapú támogatások, valamint a termeléshez kötött támogatások is hasonló szinten stabilizálódjanak.

Czerván György elmondta, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36 százalék. Ezen időszak alatt a közvetlen támogatásokat és a vidékfejlesztési forrásokat összevéve 12,4 milliárd euró áll rendelkezésre. Hozzátette még, hogy Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében, fajlagosan az egyik legjobb az EU-ban, hazánk részaránya a teljes KAP költségvetésében mintegy 3,2 százalék. Fontos célkitűzésünk, hogy ez az arány ne romoljon – jegyezte meg.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az agrártámogatások komoly szerepet játszanak abban, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége az elmúlt években érdemben javult, stabilabbá vált a termelők helyzete. A magyar mezőgazdaság kibocsátása 48 százalékkal, bruttó hozzáadott értéke 85 százalékkal bővült 2010-2015 között.

Szó volt még arról is, hogy szükséges fenntartani az erős kétpilléres KAP-ot, a rendszer gyökeres átalakítását nem tartjuk szükségesnek. Várhatóan 2020 után a fenntarthatósági és a környezeti szempontok még erőteljesebben fognak majd a Közös Agrárpolitikában megjelenni. A szántóföldi növénytermesztés támogatásának a dominanciája továbbra is elképzelhető, ugyanakkor alapvető, hogy az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják.

Az Európai Bizottság a 2020 utáni agrárpolitikára vonatkozó elképzeléseit várhatóan 2017 őszén, míg az új költségvetésre vonatkozó javaslatot várhatóan 2017 végén mutatja be.

 

FM Sajtóiroda