Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) immáron két évtizedes működése alkalmából rendeztek konferenciát a Herman Ottó Konferencia Központban 2016. november 16-án. A jubileumi tanácskozáson az eltelt húsz év eredményeit, tapasztalatait összegezték a szakemberek, majd kiemelt hangsúllyal tárgyaltak a program jövőjéről.

A jövőbe vetett bizakodásra adnak okot az OKKP alprogramokban évről évre folyamatosan bővülő forráslehetőségek. Az elmúlt években megduplázódott a nemzeti költségvetésből kármentesítésre fordított pénzösszeg, amely a tavaly meghaladta a húszmilliárd forintot – mondta el Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár a köszöntő beszédében. A helyettes államtitkár hozzátette: a költségvetési forrásokon túl a 2014 és 2020 közötti európai uniós ciklusban a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban 25,9 milliárd forintot különített el a kormány az állami felelősségi körben elvégzendő kármentesítési feladatokra. Emellett a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program kettes prioritásában több mint 22 milliárd forintot allokáltunk a barnamezős területek rehabilitációjára. Az elmúlt húsz év során 580 állami felelőségi körbe tartozó intézkedést hajtottak végre mintegy 232 milliárd forint nagyságrendben. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) nemcsak az egyedi kármentesítési beavatkozásokról szól, hanem feladata a társadalmi tudatosítás, az ismeretnövelés, új technológiák kidolgozásának és megismertetésének elősegítése, a szennyezés-gyanús területek felmérése és nyilvántartása, kezelése továbbá a szennyezett területek adatainak országos nyilvántartása, a kockázatok alapján rangsor felállítása, módszertani fejlesztések támogatása és az újabb szennyező anyagok mintavételezési, mérési és tisztítási folyamatainak kidolgozása. A helyettes államtitkár beszédében rámutatott a Herman Ottó Intézet szakmai központi szerepére, amely az egyedi kármentesítések mellett a program előrehaladásának nyomon követését, országos koordinációját, a témában megjelenő kiadványok, módszertani útmutatók előkészítését, kiadását jelenti.

Az elmúlt húsz évben nagyon sok szereplője volt ennek a programnak, amelyből számtalan szakmai együttműködés alakult ki, létrejött egy olyan szakmai bázis, amely tapasztalatainak köszönhetően hatékonyan végzi munkáját, mindemellett jelentős szerepe volt a hazai környezetipar megerősödésében is – világított rá Béres András, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese.

Dobi Bálint, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője előadásában visszaemlékezett arra, hogy a szovjet csapatok kivonulását követően 1991-ben – felismerve a kihívást – a kormány döntött a rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervekről a hátrahagyott környezeti károk megszüntetése érdekében. Ezt öt évvel később az OKKP elindulása követette, amely a társadalmi figyelemfelhívást, a stratégiai célkitűzések meghatározását, jogszabályi keretek kidolgozását, intézményrendszer felállítását tűzte ki célul.  Fő irányait pedig az emberi egészség, az ivóvíz készletek, a talaj védelme, illetve a szennyezett területek hasznosíthatóvá tétele jelentette. Kiemelte, hogy az eltelt húsz évben új környezetvédelmi szakág jött létre, amelynek fókuszába a helyreállítás került, új fogalmak jelentek meg a köztudatban, jogszabályok, egyetemi tananyagok, kiadványok, új technológiák születtek.

Az évforduló alkalmából rendezett konferencia bemutatta az OKKP elmúlt 20 évének eredményeit, összegezte a tényfeltárások, műszaki beavatkozások tapasztalatait, valamint kijelölte azokat a fő irányokat, amelyek a program folytatása során követendőek. A szakértő előadók többek között ismertették az önkormányzati alprogram kármentesítési feladatait, a barnamezős beruházásokat, a TOP-pályázatokat, tájékoztattak a vízügyi alprogram befejezett, folyamatban lévő és jövőbeli feladatairól. Bemutatásra kerültek az elmúlt 20 év legsikeresebb és legtanulságosabb kármentesítési projektjei, a laborgyakorlat fejlődése, a módszertani és technológiai fejlesztések. Részletezték a kármentesítési feladatok végrehajtásakor az utómonitoring jelentőségét, valamint a kockázatelemzés elméleti alapjait és gyakorlati tapasztalatait. Hangsúlyt kapott a szennyezett területek humán-egészségügyi kockázatainak fontossága, a nemzetközi, az ENSZ WHO által is felkarolt feladatok.

A konferencia mottójává vált az intézet névadójának, Herman Ottónak gondolata, miszerint „Legyünk büszkék arra, amik voltunk, s igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk!”

 

Herman Ottó Intézet, FM Sajtóiroda