A következő címkével jelölt elemek megjelenítése: vetőmag

A minőségi vetőmag ismérvei

2011. július 15. péntek, 09:06 Kategória: Növénytermesztés, kertészet

vzszintes monti

Az őszi vetéseken túl, a tavaszi vetőmag beszerzések előtt fogadjanak el egy általános tájékoztatót a minőségi vetőmag ismérveiről.

A vetőmag maga az élet, a gazdálkodás alapja. Ennek fényében különösen fontos, hogy a lehető legjobb minőségű vetőmagot szerezzék be a gazdálkodók. A minőségi vetőmag ismérvei sokak számára talán egyértelműnek tűnnek, azonban az utóbbi évek tapasztalatai alapján mégis úgy tűnik, hogy fontos újra és újra ismertetni azokat.

A szakma vetőmag alatt egyértelműen a fémzárolt, minősített vetőmagot érti. A fémzárolt vetőmag többszöri szemlén, ellenőrzésen esik át, ennek következtében a vásárló biztos lehet abban, hogy fajtaazonos, jó csírázóképességű vetőmagot vet el, mely vetőmag a sikeres gazdálkodás záloga.



Négyismétléses, szántóföldi teljesítménykísérletben vizsgáltuk a GKI Szegedi Kísérleti Telepén a riolittufa őrlemény, mint alternatív termésfokozó szer hatását az őszi kenyérbúza és az őszi durumbúza szemtermésére és egyes gyorsteszttel mért minőségi tulajdonságaira.

A kísérletet mustár elővetemény és 70+70+70 kg NPK őszi alaptrágya után 2000. októberében vetettük el a szegedi Kecskés-telepen. A kísérletben 16 őszi kenyérbúza (T. aestivum L.) és 3 őszi durumbúza (T. durum Desf.) eltérő termőképességű- és minőségű fajtát vetettünk el 4-4 ismétlésben.

A nyolcsoros Wintersteiger Oyjord vetőgépet 550 csíra/m2 értékre állítottuk be. A parcellák mérete a szegedi teljesítménykísérletekben megszokott 6,5 m2 volt.

A terület felét vetéskor kezeltük a 0,5 mm szemcseméretű valamint 40 m frakció méretű riolittufa őrleménnyel. Az őrleményt 1 kg/m2-os adagban juttattuk ki. A 0-5 mm-es frakciót kombinátorral dolgoztuk a talaj 15 cm-es rétegébe, míg a 40 m-es frakciót közvetlenül vetés előtt juttattuk ki és a vetőgéppel, valamint a záró gyűrűshengerrel munkáltuk csak be. Ez a frakció egyébként a csapadékkal is bejut a talaj legfölső rétegébe. A kontroll parcellák fejtrágyát és növényvédelmi kezelést nem kaptak. Az aratást 2001.07.10-én Wintersteiger Elite parcellakombájnnal végeztük el.

 

Eredmények értékelése

A kezelt parcellák 4-5 nappal korábban és kissé nagyobb eréllyel keltek, mint a kontroll parcellák. Ezt valószínűleg a talaj vízgazdálkodásra gyakorolt hatás okozta, hiszen a rendkívül száraz 2000. évi őszön a búza kelése sokat késett.

A kezelés továbbá kis mértékben növelte a növénymagasságot (3-4%-al) és kissé korábbi (2-3 nap) kalászolást eredményezett.

A riolittufa kezelés jelentősen növelte a szemtermést. A kontroll parcellák átlagtermése 3,73 kg volt parcellánként, ami hektáronkénti 5,74 t/ha termésátlagnak felelt meg. A kezelt terület átlagtermése 4,04 kg volt, ami 6,21 t/ha-os termésátlagnak felel meg. A kezelés a fajták és az ismétlések átlagában 8,18%-os termésnövekedést eredményezett. A fajták között jelentős különbségeket találtunk a termésreakcióban.

A NIR (Mininfra 301) készülékkel végzett gyorsteszt alapján elmondhatjuk, hogy a riolittufa kezelés a mért három minőségi tulajdonságra (szemkeménység, nedves sikértartalom, fehérjetartalom) előnyösen hatott, noha különböző mértékben.

A szemkeménység 6,3%-al nőtt a kezelés hatására. A kontroll parcellák átlagos szemkeménysége 54,6 PE érték volt, míg a kezelt parcellákon 58,1 PE. Mint az várható volt, a legkeményebb szeműeknek a durumbúzák bizonyultak (74-77 PE ill. 77-82 PE között). A szemkeménység a viszonylag lágyabb szemű fajták (GK Zugoly, GK Jászság) esetében nőtt a legnagyobb mértékben (20%, 14%).

 

A (becsült) nedves sikér tartalom 6,7%-al emelkedett a kezelés hatására a vizsgált 19 fajta átlagában. A kontroll parcellákon az átlagos sikértartalom 28,9% volt, míg a kezelt parcellákon ez a szám elérte a 30,8%-ot. A kezelés itt is minden fajta esetében növelte a sikértartalmat, de eltérő mértékben.

A kísérlet kisebb mértékben emelte a vizsgált fajták szemtermésének fehérjetartalmát is. A kontroll parcellák átlagos fehérjetartalma 12,12% volt, míg a kezelt parcellákon 12,68%. Ez mintegy 4,6%-os emelkedésnek felel meg és minden fajta esetében tapasztalható. A fehérjetartalom a legnagyobb mértékben azoknál a fajtáknál emelkedett, amelyeknél a sikértartalom is nőtt.

 

A szarvasi Öntözési Kutató Intézet Bikazugi Kísérleti Telepén agyag fizikai kategóriájú talajon végeztünk őszibúza vetőmag riolittufával kísérletet.

A négyismétléses parcellák mérete 100 m2 volt és a termesztett fajta GK Zombor. A kontroll és a kezelt parcellák a technológiában előírt NPK műtrágyatápanyagot megkapták, míg a kezeltek plusz 0.5, 1.0 és 2.0 kg/ m2 riolittufa (0-5 mm szemcseméretű) őrleményt kaptak.

Az értékeléskor a búza hozama lett vizsgálva. Eredmény a kontrollhoz viszonyítva a kiszórt 0,5 kg/m2-nél 11,1 %, az 1,0 kg/m2-nél 15,5% és a 2,0 kg/m2 őrleménynél 22,2% hozamnövekedés.

A vetőmag előállítás területén a csillagfürtnél Nyíregyházán, a szójánál Szarvason és a dughagymánál Makón végzett riolittufás kísérletek mind hozam többleteredmények. A riolittufa alkalmazását a vetőmag termesztés területén hasznosnak tartjuk. Érdeklődni a 06-20-932-292 telefonon.



Dr. Csenz László                                            Dr. Köhler Mihály

osztályvezető                                                     ny. főmunkatárs

GK Közhasznú Kft. Szeged                              Debreceni Egyetem ATMC

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható a 2009/1-es Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)

 





A hazai köztermesztésben, illetve a mezőgazdasági termék előállításban mind a kukorica, mind pedig a napraforgó jelentős szerepet tölt be. Hasznosításuk régi (élelmiszeripari és takarmányozási) és új (bioetanol, biodízel és a vetésváltás) vonatkozásai miatt termőterületük további növekvő tendenciát mutatott az utóbbi években. Jelentőségüket igazolja, hogy a mezőgazdaságilag művelt területből (4,7 millió ha) – az őszi búzával együtt – igen nagy részarányt foglalnak el (1. ábra.).

 

  1. ábra. Az őszi búza, kukorica és a napraforgó területi részaránya a

hazai mezőgazdaságilag művelt területen belül (4,7 millió ha: 100 %).

 

A kukorica és a napraforgó hibridek állami elismeréséig az új fajta előállító nemesítés jelentős idő (10-13 év), költség, tér és eszközigényes folyamata vezet, amely a felszaporításban, vetőmag előállításban végződik, állami és nemesítői érdekként.

A folyamat jelentősége a törvényi szabályozásban rejlik (2003. évi LII. Törvény), amely szerint hazánkban csak az államilag elismert hibridek fémzárolt vetőmagja kerülhet kereskedelmi forgalomba, amely egyben a vetőmag hibridazonosságát és nagyfokú megbízhatóságát is biztosítja.

Az előállított F1 hibridek nagyon kiegyenlítettek, az elvetett fémzárolt vetőmag növényállományának egyedei egyszerre érik el az egyes fejlődési szakaszokat (kelés, kezdeti fejlődés, virágzás, szemtelítődés, érés), amely a technológiai fejlesztés alapvető eleme. Értékes tulajdonságaikat azonban nem örökítik tovább, az F2 nemzedékben hasadnak, meghatározott arányban megjelennek a szülői tulajdonságok is (beltenyésztett, alacsony növénymagasságú egyedek, kis cső/tányér méret, gyengébb szárazságtűrő-, és vízleadó képesség), amely az F1 hibridekhez képest összességében 25-40 % termőképesség csökkenést eredményez, melyre az árutermelésben előállított F2 nemzedék termésének vetőmagként való alkalmazása esetén számíthatunk.

A kukorica- és a napraforgó hibridek szülői vonalainak fenntartását, valamint ezek szántóföldi irányított, izolált tömegkeresztezését, azaz a vetőmag előállítást így évről-évre el kell végezni, amelynek magas költségei a fajta előállító nemesítés költségeivel együtt jelentkeznek a vetőmag árában.

A termesztett hibridek termőképességének további fokozására – amely a kukorica esetében az országos átlagtermés értéke szerint 7,7 t/ha, napraforgónál pedig 2,2 t/ha –, a rezisztencia növelésére, illetve a minőség javítására a korábbi (2006-tól tartó) hazai és németországi vizsgálatok eredményei alapján a Mikro-Vital baktérium készítmény (BIO NAT Kft.) alkalmazása ad további lehetőségeket.

A vizsgált hibridek közül a leghatékonyabb termelés érdekében a legfontosabb tulajdonságok ismeretében és ezek kiemelésével szükséges kiválasztani a későbbiek során a régióban legjobban megfelelő termesztendő hibridet.

Ennek során több tényező egyidejű figyelembe vétele, illetve ezek kapcsolatának, egymáshoz való viszonyának ismerete nélkülözhetetlen. Ezek közül elsődleges szerepe van az ökológiai adottságoknak, ezen belül is a talajtípusnak, továbbá a terület országon belüli elhelyezkedésének. Figyelembe kell venni az alkalmazott agrotechnika lehetőségeit (intenzív, vagy extenzív termelést, illetve bio-gazdálkodást fogunk-e folytatni). Fontos az is, hogy milyen növényt fogunk vetni a lekerült kukorica, vagy a napraforgó után.

A lazább és kötöttebb talajtípusokra, esetleg kedvezőtlenebb adottságú területekre, talajfoltokat tartalmazó táblákra más-más hibridet kell választani, melynek során szem előtt kell tartani a hasznosítási típust – a termesztés célját – is aszerint, hogy a beérett terményt milyen hasznosítási típusban fogjuk felhasználni.

A gazdasági értékmérő tulajdonságok, amelyeket elsődlegesen szem előtt kell tartanunk mind a kukorica, mind pedig a napraforgó hibridek esetében a következők:

  • jó termőképesség, termésbiztonság,
  • jó minőség,
  • kedvezőtlen élettelen (abiotikus) és élő (biotikus) környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodó képesség (betegségrezisztencia, állati kártevőkkel szembeni tolerancia),
  • gyors szántóföldi vízleadó képesség,
  • koraiság,
  • kiváló szárszilárdság,
  • jó morzsolási (szem/csutka %, szem: 80 % <), illetve kaszathéj/bél arány és
  • megfelelő Cold-teszt érték (hidegtűrő képesség, korai vethetőség.

 

A magas, 86 % feletti Cold-teszt érékekkel rendelkező hibridek az optimális vetési időtől jóval korábban vethetők, melynek nagy jelentősége van a klímaváltozásból eredő időjárási károsodások kivédésében. A 10-14 nappal korábbi vetés korábbi virágzást eredményez, amely nem csúszik bele az aszályos periódusba, valamint az érés is 7-10nappal hamarabb következik be. Ezáltal elegendő idő áll rendelkezésre az őszi vetésű növények talajelőkészítésére, optimális időben történő elvetésére.

A tulajdonság kombinációk között azonban a legfontosabb, hogy a hibrid magas termőképesség mellett alacsony betakarításkori szemnedvesség tartalommal [%] érjen be. A tulajdonságok genetikailag meghatározottak, poligénes determináltságúak, de kialakulásukban jelentős szerepe van a termőhelyi- és az évjárathatásnak is.

Az államilag elismert hibridek igen nagy száma miatt az adott régióban az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb hibridek célirányos kiválasztását, tesztelését bemutatóval egybekötött hibrid – összehasonlító kísérletben végezhetjük el, melynek eredményei jelentős segítséget nyújtanak a hibridmegválasztásban a döntéshozáshoz, a következő termelési évek számára. A fajtasor hibridjeinek fejlődése a tenyészidőszakban, illetve éréskor nyilvánosan egyénileg, vagy szervezetten, bemutatók keretében követhető (2. ábra.).

 

2. ábra. LIMAGRAIN hibridkukorica szántóföldi kísérleti bemutató.

 

A vizsgálatok elvégzése során LIMAGRAIN kukorica és napraforgó hibridek tesztelését végeztük 2009-ben (1. táblázat.).

 

1. táblázat. A vizsgálatok növényi anyaga, LIMAGRAIN kukorica és napraforgó

hibridek.

 

Kukorica hibridek

Napraforgó hibridek

LG 33.30

LG 55.25

LG 33.50

LG 56.55

LG 33.95

LG 56.58

LG 34.75

LG 56.63

LG 35.35

LHA 257/07

 

A kísérleteket hibridenként két ismétlésben állítottuk be, két kezelés alkalmazásával. Az egyik kezelésben a kukorica esetében 80 kg/ha; a napraforgónál 74 kg/ha nitrogén (N) hatóanyagot alkalmaztunk, ezzel egyidejűleg, arányosan foszfor (P2O5) és kálium (K2O) hatóanyagot juttattunk ki a kísérleti területekre. A másik kezelésben 27 kg/ha nitrogén hatóanyag (100 kg/ha Pétisó/Mészammon-salétrom) mellett 3 l/ha Mikro-Vital baktérium készítményt juttattunk ki, majd kombinátorral a vetőmagágy készítéssel egyidejűleg, a kijuttatás napján bedolgoztuk.

A napraforgó kísérlet vetésére 2009. április 14-én került sor Hajdúdorogon (58.000 tő/ha, 75 cm sortávolság), a kukorica esetében a vetést május elsején végeztük Sárándon (68.200 tő/ha, 75 cm sortávolság).

A betakarítást nagy teljesítményű kombájnnal (Klaas-Dominator, John Deere) végeztük a napraforgónál szeptember 11-én (3. ábra.), a kukorica kísérlet esetében október 11-én.

 

3. ábra. A Limagrain napraforgó kísérlet betakarítása (2009. 09. 11.).

 

A hordozható, 12 V-os üzemeltetésű, talpas WEIGH-TRONIX 715 típusú pótkocsi-mérleggel határoztuk meg, nagy pontossággal, kezelésenként és ismétlésenként a különböző hibridek termőképességét [kg/parcella, t/ha] (4. ábra.).

 

 

4. ábra. WEIGH-TRONIX 715 mérőfej, adatfelvételezés, kaszat/szem, nedvesség

mérés; illetve mérőtalp.

 

A betakarításkori kaszat-, illetve szemnedvesség-tartalmat [%] a MULTI-GRAIN szemnedvesség mérővel mértük. A termést az egységes és pontosan bemért betakarításkori nettó parcellaméret alapján számoltuk át t/ha-ra, majd az eltérő nedvességtartalmak miatt a napraforgónál 9 % kaszatnedvesség-, a kukorica esetében pedig 14 % szemnedvesség tartalomra [t/ha] történő átszámolását végeztük el, melynek segítségével az eredmények összehasonlíthatóvá váltak.

Vizsgáltuk a különböző kezelések hatását a termőképesség változására, majd a kaszat/szemnedvesség függvényében elemeztük a 9 %-ra, illetve 14 %-ra átszámított átlagtermést [t/ha] a régióban legmegfelelőbb hibrid kiválasztására. Az aszályos, 2009-es évjáratban is igazolódott a Limagrain hibridek kiváló szárazsághoz való alkalmazkodó képessége. A kukorica állományok augusztus 10-én a legalsó levélig is üde zöldek voltak.

A kísérletek megbízhatóságának értékeléséhez és a kezelések közötti szignifikancia szint meghatározásához, az adatok tulajdonságonkénti statisztikai elemzésére az Excel-program segítségével végzett varianciaanalízist alkalmaztunk (Sváb, 1981).

Azon kezelések esetén, ahol az átlagok közötti különbségek meghaladták az SzD5% értékét, ott a különbség szignifikáns volt, tehát a kezelés eredményének tekinthető. A szignifikáns differenciánál kisebb eltérések a véletlennek köszönhetők (Ertsey és Balogh, 2000).

 

A napraforgó hibridek kísérleti eredményei a genotípusok szempontjából jó termőképességi értékeket mutattak, amelyeket a Mikro-Vital baktérium készítménnyel végzett kezelés tovább növelt minden vizsgált hibrid esetében. Ebben a kezelésben a legmagasabb termőképességi értékeket (4 t/ha fölött) az LG 55.25, illetve az LG 56.55 hibridek értek el. A kijuttatott baktériumfajok vízhiány esetében is mutatták alkalmazkodó képességüket, életerejüket; tápanyagfeltáró képességüket továbbra is megtartották így a termőképességi értékeket szignifikánsan fokozták a kezeletlen terület eredményeivel szemben, különösen az LG 55.25 hibrid esetében (5. ábra.).

A jobb termőképesség kialakulásához hozzájárult továbbá a készítmény betegségrezisztenciát fokozó hatása is, amely már korábbi hazai, illetve németországi kísérletekben is igazolódott.

 

5. ábra. Különböző Limagrain napraforgó hibridek termőképessége Mikro-Vital kezelés

hatására a kontrollal összehasonlítva (2009, Hajdúdorog).

 

A legjobb eredményeket a kaszatnedvesség tartalom [%] függvényében vizsgált 9 %-ra átszámított termőképesség tekintetében is az LG 55.25 és a LG 56.55 hibridek mutatták. A teszt-grafikon eredményei alapján az I. síknegyedbe kerültek, ahol a legmagasabb termőképességi átlag értékekhez [t/ha] a legalacsonyabb betakarításkori kaszatnedvesség tartalom [%] tartozott (6. ábra.).

 

6. ábra. Különböző Limagrain napraforgó hibridek termőképessége [t/ha, 9 %] és

betakarításkori kaszatnedvesség tartalma [%] (2009, Hajdúdorog).

 

A kukorica kísérlet vizsgálati eredményei alapján a legmagasabb termőképességi értékeket az LG 33.50 és az LG 33.95 hibridek értek el kontroll körülmények között is, amelyet a Mikro-Vital baktériumkészítménnyel végzett kezelések szignifikánsan tovább növeltek (7. ábra.).

 

7. ábra. Különböző Limagrain kukorica hibridek termőképessége Mikro-Vital kezelés

hatására a kontrollal összehasonlítva (2009, Sáránd).

 

A vizsgálatok összesített eredményei jó termőképességi értékek elérésével igazolták a Limagrain hibridek jó szárazsághoz való alkalmazkodó képességét, mind a kukorica, mind pedig a napraforgó esetében. A 3 l/ha Mikro-Vital baktérium készítménnyel végzett kezelések ezeket az értékeket tovább növelték, amelyben vízhiány esetében is végbemenő tápanyagfeltáró folyamatok mellett a betegségrezisztencia fokozása is szerepet játszott. A napraforgó esetében kiemelkedő eredményeket a LG 55.25, illetve az LG 56.55 hibridek; a kukoricánál pedig LG 33.50 és az LG 33.95 hibridek értek el, amely alapján termesztésük a jövőben az eredmények hatékony elérése érdekében javasolható.

Dr. Tóth Szilárd

egyetemi docens

DE AMTC MTK

 

Felhasznált Irodalom:

  1. Ertsey I.-Balogh P.: 2000. Statisztika. Varianciaanalízis.

Debreceni Egyetem. Agrártudományi Centrum.

Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet.

Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék,

Egyetemi Jegyzet. 125-127.

  1. Sváb J.: 1981. Kísérletek tervezése és értékelése varianciaanalízissel.

Biometriai módszerek a kutatásban.

Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 87-157.



(Jelen szakmai anyag teljességében /az itt kimaradó ábrákkal/ megtalálható a 2010/1-es Őstermelő - Gazdálkodók Lapjában - a szerk.)