A Case IH Axial Flow kombájn szuper-független költséghatékonysági tesztje

•  A Göttingeni Egyetem által elvégzett vizsgálatok különböző kombájn cséplőrendszerek költséghatékonysági elemzését célozta
•  A Case IH Axial Flow AFX 8010 és az AFX 2388 kombájn az első helyen végzett.

Független kutatók a szántóföldi tesztekkel végzett vizsgálatok során elemezték különböző kombájntípusok költséghatékonyságát és az eredmények alapján, az összes vizsgált gépmodell közül a Case IH Axial Flow gépeknek vannak a legalacsonyabb általános üzemeltetési költségei és a legalacsonyabb alkatrész költségei.

A gyakorló gazdák előtt jól ismert tény, hogy a takarmánykiegészítő anyagok lényegében nem tápanyagok. Elsődleges szerepük az, hogy csekély mennyiségben bedolgozva a keveréktakarmányokba segítsék azok értékesülését és a zavartalan anyagcserét. Ezen felül az állati szervezet normális fejlődéséhez és a létfenntartáshoz is szükséges elfogyasztásuk. 

A takarmányozás igen sokoldalúan befolyásolja a tej minőségét, hiszen hatással van összetételére, ipari feldolgozhatóságára, de a takarmányozás tehető felelőssé legtöbbször az ízhibákért is.

A tej összetevői közül a takarmányozás legnagyobb mértékben a tej zsírtartalmát befolyásolja. Ahhoz, hogy a tehenek öröklött képességüknek megfelelő zsírtartalmú tejet tudjanak termelni, a legfontosabb feltétel a takarmány kielégítő nyersrost tartalma. Ennek az a magyarázata, hogy a tej zsírjának több mint a felét a bendőben a nyersrost lebontásakor termelődő szerves savakból – főleg ecetsavból – állítja elő a tehén. Mezőgazdasági kutatók szerint a takarmány szárazanyagának legalább 17-18 % nyersrostot kell tartalmazni ahhoz, hogy a tej zsírtartalma a fajtára jellemző legyen. Ezért a tehenek megfelelő tömegtakarmány – főleg szálastakarmány – ellátása alapfeltétele a zavartalan tejzsír termelésnek.

A tej fehérjetartalmát a takarmányozás ugyancsak befolyásolja. A hatás azonban nem a takarmány fehérjetartalmától, hanem a tehenek energiaellátásától függ. Ha a tehenek energiaellátása kifogástalan, elegendő mikrobafehérje fog a bendőben termelődni, amit a tehenek fel tudnak használni a tejfehérje képzéséhez.

A tej cukortartalmát takarmányozással nem lehet változtatni. Ha nem áll elegendő táplálóanyag –glükóz – a tejcukor előállításához a tehenek rendelkezésére, azok kénytelenek tejtermelésüket csökkenteni.

A tej ásványi anyagai közül a takarmányozás a tej Ca- és P-tartalmát nem befolyásolja. Ez egyúttal azt jelenti, hogy amennyiben nincs a takarmányban elegendő Ca- és P, a tej mennyisége lesz kevesebb.

A tej karotin, A- és E-vitamin-tartalma ugyancsak attól függ, hogy a takarmány mennyit tartalmaz ezekből az anyagokból.

Egyes takarmányokban található ízanyagok a tejjel kiválsztódnak, kellemetlen mellékízt adva ezzel a tejnek. A legelőn előforduló egyes gyomnövények – pl. medvehagyma, kányazsombor, mezei katáng, pásztortáska, mocsári zsurló, stb. – sajátos mellékízt adhatnak a tejnek. Nemcsak a gyógynövények okozhatnak azonban ízhibát a tejben, hanem a takarmánynövények is. Így pl. a nagyobb adagban etetett zöld rozs és zöld bab, a franciaperje, valamint a bükköny kesernyés ízt adhatnak a tejnek. A nagyobb mennyiségben etetett leveles cukorrépafej vagy répalevél „betain” tartalma folytán hal ízűvé teheti a tejet. Az ízhibákat okozó takarmányok kellemetlen hatása ellen kétféle módon tud a gazda védekezni. Az egyik lehetőség, hogy az ilyen takarmányokat kisebb adagban etetjük. Csökkenthető azonban az íz hiba fellépésének veszélye azáltal is, hogy az ízhibát okozó takarmányokat fejés után etetjük. Ilyenkor ugyanis az ízhibát kiváltó anyagok a következő fejésig lebomolhatnak a szervezetben.

A tej igen érzékeny a levegőben lévő szag, illetve illatanyagokra. Ennek következtében a tej - ha azt hosszabb ideig állni hagyjuk az istállóban - átveheti az istállószagot (ammónia) vagy a takarmányok (pl. szilázs) illatanyagát. Ezért a tejet hosszabb ideig – fél óránál tovább – ne tartsuk az istállóban.

A fejés és a tejkezelés tisztasága befolyásolja, hogy milyen minőségű „keménysajtot” lehet a tejből előállítani. Gond főleg akkor adódhat, ha gyenge minőségű silózott takarmányt etetünk, és ráadásul nem kifogástalan a fejés és a tejkezelés higiéniája sem. Ilyenkor vajsavbaktériumok juthatnak a tejbe, illetve a sajtba. Ezek a baktériumok a sajtok érlelése alatt gázt termelnek, aminek következtében a sajtok felpuffadnak. A hibának kifogástalan minőségű szilázs készítésével és etetésével, valamint szigorú fejési és tejkezelési higiéniával lehet elejét venni.

Dr. László László

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható  a 2009/2 -  es Őstermelő - Gazdálkodók Lapjában - a szerk.)

A tehenészetben a legkényesebb, a legtöbb szakértelmet, gondosságot és figyelmet igénylő munka a fejés.

A fejés szervezése és végrehajtása akkor sikeres, ha a tejképződés és tejleadás bonyolult élettani folyamatait figyelembe veszi a gazda, és ahhoz igazodik.

  Az Érmelléki Tormafesztivál alklamával szakmai konferenciát tartanak Kokadon, szeptember 9-én.

  A témában több előadásba lehet majd bekapcsolódni és megfelelő ismeretanyagot meríteni a szakszerű termesztéshez.

 A szervezők a Tormaút elnvezésű turisztikai attrakciót is bemutatják, amely újabb lehetőséget teremt a bekapcsolódásra a torma témakörén belül.

Ime hivatalos program:

Minden, mi szem - szájnak – és fülnek – ingere

Természetesen, ahogy már eddig is megszokhatta a nagyközönség, szeptember első szombatján ismét a Zsindelyesé a főszerep. Szeptember 3-án most már ötödik alkalommal várja a Zsindelyes Fesztivál a pálinkára szomjazókat egy utolsó nyári banzájra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Érpatak Zsindelyes tanyán (újfehértói vasútállomás után).

Valóságos íz- és látvány kavalkádra számíthatnak azok, akik ellátogatnak augusztus 27-28-án a HÍR–es Íznapokra. A Vajdahunyadvár területén felállított 40 faházikóban lehet majd megcsodálni és megkóstolni a kézműves magyar élelmiszereket és a HÍR védjegyes termelők portékáit.

A Hagyományok-Ízek-Régiók gyűjteményben szereplő különleges alapanyagokat, termékeket ismerteti és népszerűsíti a - most negyedik alkalommal megrendezésre kerülő - kiállítás. Kitalálói tradíciót szeretnének teremteni a hagyományok őrzéséből.

Sokszor felteszik nekünk a kérdést: minek ilyen ínséges időkben ez a rendezvény”? Van erre ma egyáltalán fizetőképes kereslet? Költenek a gazdák, a gépkereskedők, az élelmiszeripari cégek, a kistermelők - a bizonytalan haszon kilátásával - ilyesmi „hívságokra” akkor, amikor még a napi megélhetés, az elemi csapások gondjaival sem tudnak mindig megbirkózni?

Az élet eddig bennünket igazolt, minket, a maroknyi „vásármenedzsmentet”, akik évről évre változatlan elánnal és hittel szervezzük a Gazdanapokat, a hovatovább nemzetközi érdeklődésre is számot tartó szakvásárunkat.

A környezetvédelem, az élelmiszerbiztonság, a termék differenciálási követelmények előtérbe kerülésével az ökológiai gazdálkodás és az ökológiai baromfi előállítás fenntartható alternatívát jelenthet a termékpálya egyes szereplői számára. A baromfi ágazatban, a kis- és közepes méretű üzemek számára lehetőségként jelölik meg az ökológiai gazdálkodást számos publikációban. Ugyanakkor, sok állattenyésztő szembesül a trágyaelhelyezés problémájával. Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés csak a talaj- növény, növény-állat, állat-talaj körforgás biztosításával képzelhető el. Jelenleg az ökológiai állatállomány sűrűsége nem teszi lehetővé a körforgás biztosítását.

A cikkben a hazai ökológiai baromfitartás fő korlátozó tényezőit és problémáit tekintjük át.