1. Bejelentkezés, változásbejelentés

 

1.1. Egyéni vállalkozók

 a.) Általános szabályok

 Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adószám megállapítása érdekében az adózót bejelentési (bejelentkezési) kötelezettség terheli. Az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) a bejelentés alapján az adószámot megképzi és nyilvántartásba veszi az adózót.

  Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózó (a továbbiakban: egyéni vállalkozó) az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz (a fővárosi vagy megyei kormányhivatal járási – Budapesten fővárosi kerületi – hivatala által működtetett okmányirodához) intézett bejelentés benyújtásával, személyesen vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus úton kéri az adószám megállapítását. Az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásával az adózó egyúttal az adóhatósághoz is teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.

 

  Az adószám megszerzése érdekében az adózónak a tevékenysége megkezdése előtt kell eleget tennie bejelentkezési kötelezettségének. Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózó részére a bejelentkezés napjával állapítja meg az adóhatóság az adószámot.

  A bejelentkezéssel egyidejűleg kezdeményezheti az adózó a közösségi adószáma megállapítását. Közösségi adószámmal annak az adózónak kell rendelkeznie, aki az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot folytat.

 Az okmányirodához benyújtott bejelentési űrlapon az adózónak nyilatkoznia kell arról is, hogy az általános forgalmi adó vonatkozásában alanyi adómentességet választ, a tevékenység közérdekű és/vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel kizárólag adómentes tevékenységet folytat, illetve egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, vagy valamely különleges adómegállapítási módot választ, figyelemmel az általa folytatandó tevékenységre és az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályaira, az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, továbbá az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti vagy közvetett vámjogi képviselőként jár el, illetve, hogy tevékenységére az adómegállapításnak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott általános szabályait alkalmazza, avagy adóraktár üzemeltetőjeként jár el az adókötelezettségek teljesítése során. Az egyéni vállalkozó arról is köteles nyilatkozni, hogy választja-e az átalányadózást, illetve nyilatkozhat arról, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választja.

 

 Az adózó, amennyiben az adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben sem teljesíti az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási módjának bejelentését, - ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik - adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési támogatás-igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogosultság a kötelezettség teljesítéséig nem illeti meg.

  Az adózó adatait az okmányiroda az adóhatósághoz továbbítja számítástechnikai úton. Az adóhatóság haladéktalanul közli az adószámot az okmányirodával, illetve értesíti az okmányirodát, amennyiben az adószám megállapításának törvényi akadálya van.

 Az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó által bejelentett adatok valótlanok vagy hiányosak.

  Az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató adózók az okmányirodákhoz teljesített bejelentkezéssel egyidejűleg további adatokat jelentenek be közvetlenül az adóhatósághoz. A bejelentendő adatok közé tartozik az iratok (ide értve az elektronikus iratokat is) őrzésének helye, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével; a magánszemély levelezési címe, ha az nem azonos székhelyével, telephelyével

  Az adóhatósághoz való bejelentkezés (változásbejelentés) írásban történik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványokon (egyéni vállalkozók esetén ’T101E), vagy az adóhatóság honlapjáról (http://www.nav.gov.hu) letölthető űrlapon, ez utóbbi megküldhető az adóhatóságnak elektronikus úton is.

  Az egyéni vállalkozó és az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemély a Központi Statisztikai Hivatal által összeállított Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) által meghatározott kódon köteles a tevékenységi köreit bejelenteni az adóhatóságoz.

 Előfordulhat, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet folytatni kívánó magánszemély az okmányirodához intézett bejelentés benyújtásakor még nem rendelkezik adóazonosító jellel, ebben az esetben ennek megképzése is az adószám megállapításával egyidejűleg történik az okmányiroda által az adóhatósághoz továbbított adatok alapján.

  Az adóhatóság az ügyfélkapu létesítésére nem kötelezett adózót a nyilvántartásba vételéről 30 napon belül értesíti, és ebben tájékoztatja valamennyi nyilvántartásban szereplő adatáról. Az adózót ezt követően az adóhatóság az adószámon tartja nyilván, és az adóhatóság felé intézett beadványokon erre kell hivatkoznia.

 

b.) Változásbejelentés

 Fontos tudni, hogy a vállalkozási tevékenységet folytató adózónak – folyamatos működése során is – minden, a korábban bejelentett adatokban történő változást ennek bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az erre rendszeresített (’T101E) adatmódosító lapon be kell jelenteni. Az egyéni vállalkozó az okmányirodához teljesített bejelentéssel tesz eleget az adóhatósághoz teljesítendő változásbejelentési kötelezettségének azon adókötelezettséget érintő adatainak tekintetében, amelyeknek változásáról az okmányiroda külön jogszabály alapján az adóhatóságot értesíti. Ha valamely adatot a bejelentkezésnél az okmányirodához jelentett be az adózó, annak változását is ugyanott köteles bejelenteni, és kizárólag azokat a változásokat kell közvetlenül az adóhatósághoz jelezni, amelyekről az okmányiroda nem tájékoztatja az adóhatóságot. Így például az adózók a ténylegesen végzett tevékenységek megkezdését illetve megszűnését a változást követő 15 napon belül az adóhatósághoz jelentik be.

  Ha az adózó adataiban bekövetkezett változás az adószám megváltozását eredményezi, az adóhatóság a megváltozott adószámról az adózóval egyidejűleg értesíti az okmányirodát és a KEKKH-t (mint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet).

 Változásként is bejelentheti a már működő adózó közösségi adószám megállapítása iránti igényét. Közösségi adószámmal nem rendelkező adózó közösségi adószámának megállapításának érdekében az adóhatóságnál előzetesen bejelenti, hogy az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni. Ugyancsak adatváltozásként jelenti be az adózó, ha az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette. A közösségi adószám megállapítására, illetőleg visszaadására év közben is lehetőség van.

 

c.) Bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása

 

A bejelentkezési kötelezettség megsértésének általános következménye a mulasztási bírság kiszabása. Az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki:

 

 - ha az adózó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,

 - amennyiben bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, továbbá

 - ha bejelentéshez vagy cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat.

 

Az említett esetekben kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén (ide értve az egyéni vállalkozót is) 200 ezer forintig terjedhet. A bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság határidő kitűzésével hívja fel teljesítésre az adózót. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő kitűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta.

  Az állami adóhatóság folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a rendelkezésre álló azonosító adatait, akik  bejelentkezési kötelezettségüknek nem tettek eleget.

 

1.2. Őstermelők bejelentkezése

 

Ha az adózó adóköteles bevételszerző tevékenységet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatósághoz (okmányirodához) intézett bejelentés, illetve cégbírósági bejegyzés nélkül folytathat – ebbe a körbe tartozik pl. az alapítvány, a társadalmi szervezet, az általános forgalmi adóköteles tevékenységet végző magánszemély, vagy őstermelő is –, tevékenységének megkezdése előtt az adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon (’T101 adatlap) írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az adóhatósághoz írásban bejelenteni.

  Az általános forgalmi adó bejelentkezésre ugyanazon szabályok irányadók, mint az egyéni vállalkozóknál.

 

1.3. Egyszerűsített foglalkoztatás bejelentése

 

A mezőgazdasági tevékenység folytatásakor sokszor előfordul, hogy „alkalmi munkás” (egyszerűsített foglalkoztatott) foglakoztatása válik indokolttá. E személy foglalkoztatását be kell jelenteni.

 A munkáltató bejelentési kötelezettségét – választása szerint –

 ·       elektronikus úton, kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (a továbbiakban: ügyfélkapu), vagy

 ·       országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.

 

 A munkáltató akkor élhet az előzőekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, tehát a telefonon keresztül történő bejelentés lehetőségével is, ha előzetesen regisztráltatta magát az ügyfélkapun. A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség.

  Az egyszerűsített foglalkoztatással létesített munkaviszony adataira vonatkozó elektronikus úton történő bejelentéshez számítógépen ki kell tölteni a ’T1042E jelű elektronikus adatlapot, és ezt az ügyfélkapun keresztül kell megküldeni az adóhatóság részére. Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a munkaidő változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -, a bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére is a ’T1042E jelű adatlap szolgál.

 Az adatlap kizárólag a NAV honlapjáról – http://www.nav.gov.hu – tölthető le, kereskedelmi forgalomban nem kapható.

 Telefonon történő bejelentés a központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. A telefonon keresztül történő bejelentés a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon teljesíthető.

 

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni

 a) a munkavállaló nevét,

 b) a munkáltató adószámát,

 c) a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát,

 d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka),

 e) a munkaviszony napjainak számát,

 f) amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.

 

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -

 

a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

 b) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján reggel 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

 A bejelentés - függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató milyen módon tett eleget - módosítható. Például az ügyfélkapun keresztül elektronikus űrlap kitöltésével bejelentésre került adatokat a munkáltató - az a) és b) pont szerinti határidő figyelembevételével – akár telefonon keresztül is módosíthatja, illetve visszavonhatja.

 

2. Az adóbevallás, adófizetés

 A magyar adórendszer elsődlegesen az önadózásra épül, az adókiszabás, valamint az adókivetés sokkal kisebb mértékben van jelen. Az önadózás lényege, hogy az adózó saját maga állapítja meg adóját, amit – meghatározott időközönként – bevall és megfizet. Az adózásnak ez a módja “bizalmi” elven alapul, azaz mindaddig, amíg az adóhatóság a bevallásban szereplő adatok ellenkezőjét nem bizonyítja, azokat valósnak kell tekinteni. A bizonyítás az adóhatóságot terheli, vagyis az adóhatóság az önadózás helyességét ellenőrzés keretében vizsgálhatja, melynek részletes szabályait az Art. tartalmazza.

  Az Art. 14. § (1) bekezdése meghatározza az adókötelezettségeket, melyek közül – jelen fejezet vonatkozásában – az adóbevallásnak van kiemelt szerepe.

  Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza.

  Az adózó az önadózással megállapított adóról – ideértve a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével –, továbbá költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz.

  Az adóbevallást kizárólag az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon lehet teljesíteni, illetőleg az adózók meghatározott köre (akik havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettek, akik áfa összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezettek) csak elektronikus úton tehet eleget ezen kötelezettségének.

  Az adóhatóság olyan bevallásnyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.

  Bizonyos esetekben a bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon (ún. „NY” nyilatkozat) nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén.

 Az adóhatóság az adóbevallás formájáról, tartalmáról a kitöltéssel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatókat tesz közzé (kitöltési útmutató).

  Az adóbevallás pontos kitöltéséhez az adózónak jelentős érdeke fűződik, mivel az adó (támogatás) a bevallásban feltüntetettek szerint kerül az adózó terhére (javára) előírásra, továbbá az ellenőrzés az adókülönbözetet az adóbevalláshoz viszonyítva állapítja meg.

 

 

2.1. Adóbevallási gyakoriság általában

 Az adóbevallási gyakoriságra vonatkozó fő szabály szerint az adózónak valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a társasági adó (adóelőleg) és a 31. § (2) bekezdés szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója vagy a nettó módon számított fogyasztási adója és jövedéki adója vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg vagy a magánszemélyektől általa levont jövedelemadó-előleg és jövedelemadó együttes összege,

 

- a 10 millió forintot elérte: havonta,

 - ha a 4 millió forintot elérte: negyedévenként

 kell bevallást tennie.

 

A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a határidőt követően benyújtott bevallás, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.

  A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról (korábbi nevén: fogyasztói árkiegészítés) szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves összesítő bevallást kell benyújtania.

  A már benyújtott bevallást csak önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás benyújtására előírt határidőt követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani.

  Az adóhatósági ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. A vizsgálat alá vont adót, költségvetési támogatást és időszakot érintő helyesbítés abban az esetben minősül az ellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzett önellenőrzésnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének - kézbesítés hiányában átadásának - napját megelőző napon az adóhatósághoz benyújtotta (postára adta).

 A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak valamennyi adóról a megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást kell tennie [ettől eltérő rendelkezést tartalmaz az Art. 31. § (2) bekezdés].

 Az Art. 31. § (2) bekezdése speciális bevallási gyakoriságot határoz meg. E szerint a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az állami foglalkoztatási szerv, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó, az egyházi jogi személy, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a szociális szövetkezet, valamint a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékról és egyéb adatokról (ún. 08-as, 58-as bevallás).

 Az az adózó, aki/amely az adóév során bármely hónapban a havi adó- és járulékbevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is 08-as bevallás vagy „NY” nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott hónapban adó - és/vagy járulék kötelezettsége – adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában – nem keletkezett.

  Csak a bevallás benyújtására előírt határidőig nyújtható be az ún. "nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló bevallást helyettesítő nyilatkozat” („NY” nyilatkozat). Adózó a határidő elmulasztását követően bevallási kötelezettségének csak bevallás benyújtásával tehet eleget.

  Amennyiben valamely adózó határidőben nem tesz eleget bevallási kötelezettségeinek, pótló bevallás benyújtására van lehetősége. A pótló bevallás beadására csak az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig ad lehetőséget a törvény.

 

2.2. Áfa bevallási gyakoriság

 

Az általános forgalmi adó vonatkozásában az Art. speciális bevallási gyakoriságot állapít meg.

 

2.2.1. Áfa bevallási gyakoriság általános szabálya

 

Az Art. 1. számú melléklet I. B. 3. a) pontja szerint az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak

 

a) fő szabály szerint negyedévenként kell adóbevallást benyújtania,

 b) havonként kell adóbevallást benyújtania, ha

 ba) a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az 1 millió forintot elérte, vagy

 bb) csoportos általános forgalmi adózást választó adózónak minősül, vagy

 bc) az általános forgalmi adóról szóló törvény 96. §-ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek minősül, vagy adóraktár üzemeltetője, vagy

 bd) olyan adózó, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett, vagy

 be) jogelőd nélkül alakult,ekkor a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről kell havi bevallást benyújtani.

 

A bc), bd) pontok szerinti esetben havi bevallást első alkalommal arról a hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Art. 22. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjában meghatározott nyilatkozat vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza,

 c) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben

 ca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és

 cb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,

 A fenti – 2015. január 1-jétől hatályos – szabályt a 2015. január 1-jével kezdődő adó-megállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

 Fontos szabály az általános forgalmi adó elszámolása és bevallása szempontjából az Art 1. számú mellékletének I.B) 3. ag) pontja, mely szerint az adót, ha az adóalany

 

 - havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig,

 - negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig,

 - éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig

 terjedő időszakra kell megállapítania, (Ez az adóalanyra vonatkozó, és az áfatörvény alkalmazása szempontjából jelentőséggel bíró adómegállapítási időszak.)

 

2.2.2. Változás a bevallási gyakoriságban

 

Az adózó gazdálkodásában, működési körülményeiben gyakran áll be változás, ez kihatással lehet az áfa bevallási gyakoriságra is.

 Az Art. 1. számú melléklet I.B.3. ad) pontja szerint az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérni, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az éves bevallási gyakoriságnál említett ca) pont szerinti értékhatárt elérte vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének adó nélküli összege az éves bevallási gyakoriságnál említett cb) pont szerinti értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság az adózó számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtani, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg.

  Az adózónak negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte.

  Az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben meghatározott különbözet a havi bevallási gyakoriságnál szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni.

  Fontos kiemelni, hogy az Art. 1. számú melléklet I.B.3. ai) pontja szerint a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ebből következően a tárgyidőszakra vonatkozóan benyújtott bevallások (ideértve a pótló bevallásokat is) adatai határozzák meg az adózó bevallási gyakoriságának év közben történő módosulását.

  Az a körülmény, hogy az adóalany a gyakoribb bevallásra irányadó értékhatárt eléri egy adott napon, nem jelenti azt, hogy azonnal át kell térnie a gyakoribb bevallásra. Az áttérésre irányadó szabályok ugyanis úgy rendelkeznek, hogy az elszámolandó adó összegét az év elejétől a tárgyév adott negyedévének utolsó napjáig terjedő időszakban összesítetten kell figyelembe venni.

  Amennyiben az éves bevallásra kötelezett adóalany az év közbeni áttérési kötelezettség értékhatárát a tárgyév utolsó negyedévében éri el, vagy az utolsó negyedévben válik negyedéves bevallásra kötelezetté közösségi adószám megállapítása miatt, abban az esetben tárgyévi első adóelszámolását január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra kell elkészítenie, és azt a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig, amely ebben az esetben január hó 20. napja, kell benyújtania.

  Amennyiben az éves bevallás benyújtására kötelezett adóalany részére ugyanazon negyedévben állapítanak meg negyedéves gyakoriságot eredményező közösségi adószámot is, mint amelyikben elérte a havi bevallásra vonatkozó értékhatárt is, akkor a havi bevallás gyakoriságra kell áttérnie.

 

2.3. Adófizetés, kiutalás

 

Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon fizetési számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.

  A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések vonatkozásában, ideértve az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren (ún. EFER rendszer) keresztül átutalással történő fizetést is.

 

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó

  ·                 az eljárási illeték,

 ·                 az állami adó- és vámhatóságnál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj,

 ·                 az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj,

 ·                 az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteher-fizetési kötelezettség,

 ·                 valamint - ha végrehajtási eljárás alatt áll - a végrehajtói letéti számlára történő befizetés

 

vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül POS terminál útján történő bankkártyás fizetés útján is teljesítheti.

 

A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségét EFER-en keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti.

  A költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, a visszaigényelt általános forgalmi adót 75 napon belül kell kiutalni. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ha az adózó a kiutalási igényét a felszámolást, egyszerűsített felszámolást vagy a végelszámolást, egyszerűsített végelszámolást lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a költségvetési támogatást felszámolás vagy végelszámolás esetén 60, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell kiutalni, amely határidőt a lezáró adóbevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől kell számítani. Az adóhatóság a magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adót, illetve költségvetési támogatást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. Ha a költségvetési támogatást az adóhatóság állapítja meg, a kiutalást az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.

 

A kiutalásra nyitva álló határidőt

 a) ha az adózó bevallásának, igénylésének kijavítását az adóhatóság rendelte el, az adóbevallás kijavításának napjától,

 b) ha az ellenőrzés befejezését (illetve 2014-től az ellenőrzés megkezdését is) az adózó érdekkörében felmerült ok akadályozza vagy késlelteti, az akadály megszűnésének napjától,

 c) ha a kiutalási igény jogosságának ellenőrzése az igény (bevallás) beérkezésének napjától számított 30 napon belül megkezdődik, és az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírság kiszabására vagy elővezetésre kerül sor, az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv átadásának napjától

 kell számítani.

 

Az előzőekben foglaltaktól eltérően a visszaigényelt általános forgalmi adót, feltéve, hogy az adózó a kiutalási igényét nem a felszámolást (egyszerűsített felszámolást) vagy a végelszámolást (egyszerűsített végelszámolást) lezáró adóbevallásban terjeszti elő, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az esedékességtől számított 30 napon belül, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot meghaladja, 45 napon belül kell kiutalni, amennyiben az adózó az általános forgalmi adó áthárítására jogalapot teremtő minden ügylet - melynek teljesítését tanúsító számla (számlák) alapján az adott adómegállapítási időszakban adólevonási jogát gyakorolja - számlá(k)ban feltüntetett ellenértékének adót is tartalmazó összegét a bevallás benyújtásának napjáig teljes mértékben megfizette vagy tartozása egészében más módon megszűnt, és a feltétel fennállásáról az adózó a bevallásában nyilatkozik. Ha a felszámolás alatt álló adózóval szemben ezen határidő alatt az igényelt költségvetési támogatással összefüggésben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés indul, vagy van folyamatban, a költségvetési támogatás kiutalásának határidejét az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. E rendelkezés alkalmazása során az ellenértéket megfizetettnek kell tekinteni, amennyiben abból kizárólag szerződésben előre kikötött teljesítési garancia miatt történik a visszatartás.

  E rendelkezéshez egy mulasztási bírság tényállás is kapcsolódik. E szerint, ha az adózó az általános forgalmi adó visszaigénylésénél az Art. 37. § (4a) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, terhére az adóhatóság a bevallásban visszaigényelt adó összegének 5%-áig, de magánszemély adózó esetében legalább 200 ezer forintig, más adózó esetében legalább 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

 

2.4. A készpénzfizetés korlátozása az adózók közötti ügyletekben

 

A gazdasági folyamatok átláthatóságát növeli, ha az üzleti élet szereplői, a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózók egymás közti pénzforgalmuk minél nagyobb részét pénzforgalmi bankszámlájukon bonyolítják le. Ennek érdekében írja elő az Art. 38. § (3a) bekezdése azt, hogy a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés - általános forgalmi adó felszámítása esetén az általános forgalmi adóval növelt - ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzszolgáltatást.

  Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott ügylet a korlátozó rendelkezések alá esik-e, vagy sem, először az ügyletben résztvevő jogalanyokat kell megvizsgálni. Kérdés, hogy mindkét fél pénzforgalmi számla nyitására kötelezett-e (a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózók körét ld. előző pont). Amennyiben igen, úgy az új szabályt alkalmazni kell. Amennyiben nem (mert pl. külföldi adózóról, vagy áfa fizetésére nem kötelezett magánszemélyről van szó), úgy az ügylet nem esik a korlátozás alá. Szintén figyelmen kívül hagyható a korlátozás abban az esetben, ha ugyan mindkét fél pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó, azonban az ügylet nem a vállalkozási tevékenységhez (adóköteles tevékenységhez) kapcsolódik, vagy nem azt szolgálja. Így például egy általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó által – hiába pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett és rendelkezik is pénzforgalmi számlával – a családja számára vagy saját magának (mint magánszemélynek) beszerzett termék tekintetében nem áll fenn a pénzforgalmi számláról történő fizetési kötelezettsége, hanem ezen ellenértéket készpénzfizetéssel is jogszerűen teljesítheti.

  Amennyiben az ügyletre a „1,5 millió forintos szabályt” alkalmazni kell, úgy meg kell nézni, hogy az adott partnerrel hány szerződésünk van, illetve havonta mennyi kifizetés történik készpénzben. A korlátot ugyanis szerződésenként kell nézni, ezen belül pedig naptári hónaponként.

 A szerződések vizsgálatánál mindenekelőtt azt célszerű megvizsgálni, hogy mi minősül „készpénzszolgáltatásnak”. E fogalmat azonban az Art. nem részletezi, illetve más jogszabályok sem adnak eligazítást arra vonatkozóan, pontosan mit kell e fogalom alatt érteni. Ugyanakkor egyéb jogszabályok a „készpénzfizetés” meghatározásával kapcsolatban eligazítást nyújtanak. A fizetési műveletek a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 63. § (1) bekezdése, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 6. § (1) bekezdés 87. pontja alapján alapvetően öt nagy csoportba sorolhatók:

 

- a fizetési számlák közötti fizetés, amelynek lényege, hogy a művelet két számlát feltételez,

 - a fizetési számlához kötődő készpénzfizetés, amely egy fizetési számla létét feltételezi (fizetési számlára történő készpénzbefizetés, vagy fizetési számláról történő készpénzkifizetés),

 - a fizetési számla nélküli, ámde pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő olyan fizetés, amely nélkülözi a fizetési számlát pl. készpénzátutalás (postai „rózsaszín csekk”),

 - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használata, és

 - a készpénzfizetés.

 

A Hpt. 6. § (4) bekezdése kimondja, hogy nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak a fizető fél és a kedvezményezett közötti közvetlen, közvetítői közreműködés nélküli bankjeggyel és érmével (együtt: készpénz) történő fizetési művelet.

  A Hpt. fenti meghatározása egyrészt pontos fogalmi magyarázatot ad arra vonatkozóan, hogy mi minősül készpénzfizetésnek, másrészt a készpénzfizetést, mint fizetési módot egyértelműen elhatárolja a Pft. hatálya alá tartozó, pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő egyéb készpénzes fizetési módoktól.

  Ez alapján az Art. 38. § (3a) bekezdésében foglalt korlátozó szabály alkalmazásában csak a bankjeggyel és érmével történő fizetés minősül készpénzfizetésnek. Mindezt megerősíti az adóhatóságnak a fenti jogszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatos útmutatója (3002/2013. NAV útmutató), mely megtalálható az adóhatóság honlapján.

  Nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla jóváírás vagy terhelés. Ennek megfelelően, mivel a készpénzfizetéshez az egyik fél részéről pénzintézeti kiegyenlítés kapcsolódik, nem minősül készpénzfizetésnek például, ha az ügyfél bankszámlájára szóló készpénzátutalási megbízással (csekkel) kerül feladásra készpénz, vagy ha az ügyfél bankszámlájára, az ügyfél bankszámláját vezető banknál történik a tartozás kiegyenlítése készpénz befizetésével vagy, ha a banknak adott rendelkezés alapján az adózó bankszámlájáról az ügyfél részére történik készpénzkifizetés a tartozás kiegyenlítésére. Vagyis pl. nem szankcionálható, ha a szerződő partnerek bármely ok miatt úgy határoznak, hogy mindketten megjelennek a hitelintézetnél és a kifizetést teljesítő személy a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi bakszámlájára fizeti be (bankjeggyel, érmével) az ellenértéket.

 

Jelen összeállítás szerzőjének véleménye szerint nem minősül készpénzszolgáltatásnak továbbá pl. a váltó használata. Amennyiben az adózó váltóval egyenlíti ki az ellenértéket, akkor nem valósul meg készpénz „szolgáltatása” a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértékeként, így ezen magatartás kívül esik a szankcionálás körén.

 Fontos eldöntendő kérdés, hogy mi minősül ellenértéknek, ez azonban az Art. 38. § (3a)-(3b) bekezdései külön nem határozzák meg, így az ellenértéknek az általános polgári jogi fogalmát kell alkalmazni. Főbb szabályok:

 ·                 Amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás általános forgalmi adóval terhelt, úgy a törvény rendelkezése alapján az ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó.

 ·                 A foglaló az ellenértékbe beleszámít.

 ·                 Amennyiben a felek egy adott szerződéses ügylet ellenértékének a kifizetésére részletfizetésben állapodtak meg, akkor az értékhatár megállapításánál ezen szerződéses ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.

 ·                 Ha az ellenérték kiegyenlítése devizában történik, az összeghatár megítélése tekintetében a Magyar Nemzeti Bank által megadott, a kifizetés napján érvényes árfolyamot kell irányadónak tekinteni.

 ·                 A nyújtott kölcsön nem felel meg a törvényi feltételeknek, mivel az nem minősül ellenértéknek. Azonban a kölcsönszerződés alapján a kölcsönvevő által fizetendő kamatra már alkalmazni kell a jelzett törvényhelyet.

 ·                 Nem minősülnek ellenértéknek azon összegek sem, amelyeket a fél a nem szerződésszerű teljesítés ellentételezéseként szerez meg (így például a kötbér vagy a késedelmi kamat, kártérítés).

 A szabály alkalmazása szempontjából az Art. nem definiálja külön a szerződés fogalmát sem, ezért minden egyes, a szabályozás hatálya alá eső gazdasági eseménynél a polgári jog szabályaiból kell kiindulni. Pl. az, hogy több, pénzben kifejezhető ellenértékkel rendelkező szolgáltatás nyújtása mennyiben tekinthető egy szerződésnek, az eset összes körülménye alapján állapítható meg.

  A szerződéses gyakorlatban kialakult keretszerződés nem egy önálló szerződéstípus, hanem egy olyan szerződési forma, amely hosszabb időszak vonatkozásában rögzíti a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a teljesítésre vonatkozó alapvető követelményeket. A vásárlás jellemzően a vevő általi egyoldalú megrendeléssel vagy ún. „lehívással illetve felhasználással” történik, többször – az írásbeliséget nélkülözve – szóban vagy ráutaló magatartás formájában. Ebben az esetben a keretszerződésen belül önálló, egyedi szerződések keletkeznek, így minden egyes szerződést külön, önállóan kell megítélni.

  A folyamatos teljesítésű ügyletek során azonos felek között, rendszeres és ismétlődő jelleggel, jellemzően azonos tartalommal történik szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Mivel ezekben az esetekben minden egyes teljesítés a felek által már korábban megkötött ugyanazon szerződésen alapul, ezért az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket egybe kell számítani.

  A jogszabály rendezi azt az esetkört is, amennyiben az adózók a szerződéses kapcsolataikat fel kívánnák osztani több szerződéssé. Az Art. 38. § (3b) bekezdése alapján ugyanis azon készpénzben teljesített kifizetéseket, amelyeket a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó ugyanazon felek között kötött szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesít, a készpénzfizetés korlátozása alkalmazásában egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra.

  A rendeltetésszerű joggyakorlás fogalmát alapelvként az Art. 1. § (2) bekezdése tartalmazza. E szerint az adózó és az adóhatóság az Art.-nak és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Az alapelvet részletesen az Art. 2. § (1) bekezdése fejti ki, mely szerint az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

 A pénzforgalmi bankszámla nyitásra kötelezett adózók egymás közti, készpénzben teljesített kifizetéseinek korlátozására vonatkozó szabályozás megsértése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg. Az Art. 172. § (20f) bekezdése alapján a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a készpénzfizetés korlátozására vonatkozó előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. Az előírás megsértésével teljesített kifizetés jogosultja, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet. Összességében tehát az adóhatóság 2x20%-os mértékű bírságot szab ki, az egyik 20%-ot a kötelezettnek, a másik 20%-ot a jogosultnak.

 Amennyiben a kifizetést teljesítő adózó az ellenérték egy részét készpénzfizetéssel, a fennmaradó részt pedig átutalással teljesíti, akkor az átutalás útján teljesített összeg a szankcionálás során figyelmen kívül hagyandó.

 

3. A megszűnés és szüneteltetés

 

3.1. Megszűnés egyéni vállalkozásnál

 

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnik

 a) ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését  az egyéni vállalkozói ügyekben eljáró hatósághoz (okmányirodához) vagy a nyilvántartást vezető szervhez (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala: KEK KH) bejelenti, a bejelentés napján,

 b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy az egyéni cég tagjának halála esetén az elhunyt tag özvegyeként, örököseként az egyéni cég tagjává vált, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

 c) az egyéni vállalkozó halála napján,

 d) az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,

 e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,

 f) a törvényben meghatározott bűncselekmények miatti szabadságvesztés ítélet miatt (mely a tevékenység folytatásával összeférhetetlen), az összeférhetetlenség megállapításakor, valamint

 g) ha az egyéni vállalkozó nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdő napját követő öt év elteltét követő napon.

 Az egyéni vállalkozói ügyekben eljáró hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

 

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltételei nem állnak fenn vagy a tevékenység folytatását kizáró ok áll fenn, így különösen, ha az egyéni vállalkozó nem rendelkezik nyilvántartott székhellyel vagy főtevékenységgel,

b) ha az egyéni vállalkozó a bejelentett tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen.

 Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáról az egyéni vállalkozói ügyekben eljáró hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely az értesítés alapján az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból hivatalból törli.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

 

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezése, illetve halála esetén az egyéni vállalkozói ügyekben eljáró hatóság vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv,

b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság,

c) egyéni cég alapítása, vagyoni betétjének átruházással vagy örökléssel történő megszerzése esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság

    elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

 

A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot, az egyéni vállalkozó ügyeiben eljárt hatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

  Az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, illetve az egyéni vállalkozó gondnokság alá helyezését kimondó bírósági határozat esetén az egyéni vállalkozó nevében és javára törvényes képviselője az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az ok bekövetkeztétől számított 90 napon belül, a törvényes képviselő pedig a gondnokság alá helyezésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az egyéni vállalkozó ügyeiben eljáró hatóságnál (okmányiroda) személyesen bejelenti.

 

3.2. Az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

 Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére kizárólag elektronikus úton kerülhet sor.

  Ha az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, és az az okmányirodát is.

 Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát az okmányirodában  személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének napján határozattal visszavonja, és határozatát közli a nyilvántartást vezető szervvel is.

  A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

  Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó bejelentésével bármikor folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. Ha a bejelentő az űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, és az okmányirodát.

  A szüneteltetéssel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az Art. 14. § (8) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó, az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő mentesül tevékenységének szüneteltetése, a közjegyző pedig mentesül a közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamához kötődő és ilyen minőségében keletkezett adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi-számlafenntartási kötelezettséget is.

  Bevalláshoz kapcsolódó szabály ugyanakkor, hogy az egyéni vállalkozó, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, illetve a közjegyző tevékenységének, közjegyzői szolgálata szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – ilyen minőségében adó-visszaigénylést, adóvisszatérítést, költségvetési támogatás-igénylést a szünetelés megszűnését követően sem kérhet, illetve a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését nem kérheti. Egyéni vállalkozó esetén a szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záróidőpontja közötti időszakot kell érteni.

 

3.3. A megszűnés bejelentése az adóhatósághoz

 

Az Art. 23. § (1) bekezdése alapján az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság (okmányiroda) külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az adóhatóságnak és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

   Mivel az egyéni vállalkozói ügyekben illetékes hatóság mind a megszűnésről, mind a szüneteltetésről küld információt az adóhatóságnak, ezért ezen okból külön bejelentést nem kell tenni a NAV felé.

 

 

3.4. Megszűnéssel, átalakulással kapcsolatos bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek

 

3.4.1. Bevallással kapcsolatos kötelezettségek

 

A megszűnéssel (ide értve a szüneteltetést is) kapcsolatos bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségeket – fő szabályként – szintén az Art. szabályozza. Az Art. 33. § (3) bekezdés e) pontja alapján soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnik, szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti.

  Az egyéni vállalkozó, ha tevékenységét megszűnteti, szünetelteti, vagy ha a tevékenysége folytatásához szükséges engedélyét (vállalkozói igazolvány, egyéb hatósági engedély) visszavonják, soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett. Ugyancsak soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett az ügyvéd, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő, ha tevékenységét szünetelteti és ezt a körülményt az illetékes kamarához bejelenti.

  A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról ebben az esetben a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

  Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

 

 

3.4.2. Adatszolgáltatás

 Az Art. 3. számú melléklet M) pontja soron kívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. A jogutód nélkül megszűnő adózó, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, ha e tevékenységét megszünteti, vagy a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát, hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, az Art.-ben, illetőleg adótörvényben vagy költségvetési támogatást megállapító jogszabályban megállapított adatszolgáltatási kötelezettségét az éves elszámolású adókról benyújtott soron kívüli bevallással egyidejűleg teljesíti.

 

 

dr. Kovács Edina

 

 

 

Az 64 oldalas ADÓZÁS 2015 főtémakörünk első 8 oldalát olvashatta itt a weboldalon.

 

 

A teljes tartalmat az Őstermelő - Gazdálkodók lapja című kiadványunkban (2015-6.szám) olvashatják, illetve megrendelhetik a Szerkesztőségtől:

 

Primom Tanácsadó és Információs Hálózat

4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/b.,
Postafiók: 215.
Tel: 42/414-188
Fax: 42/414-186

                E-mail:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

                       http://ostermelo.com/kapcsolat

 

Heti időjárás előrejelzés

  • 1

Hírfolyam

  • All
  • Rendezvények
  • Támogatások
További hírek ------------------- ---


Őstermelő Felhasználói Fiók

Naptár

2017. Augusztus 11-13.
Hajdusági Expo

2017. Augusztus 11-13.
Szentlőrinci Gazdanapok

2017. Augusztus 17-20.
FarmerExpo