Kolontáron 2010. október 4-én Magyarországon eddig nem észlelt katasztrófa történt. A timföldgyár vörösiszap tároló gátja átszakadt. A kiömlő, erősen lúgos iszap elöntötte Kolontár és Devecser egy részét. Tíz ember meghalt, több mint 120 ember súlyosan megsebesült, több mint 230 házat el kell bontani. Mintegy 1000 hektár termőföld vált szennyezetté. A 13-14 pH-jú rendkívül lúgos iszap kiölte a talajéletet, és veszélyes toxikus nehézfémekkel szennyezte. Ahhoz, hogy a szennyezett holt talajokat újra termővé tegyék, eddig ismeretlen, nem alkalmazott talajjavítási technológiát kell alkalmazni. Rendkívül erős kémiai fertőzöttség miatt elsősorban az ökológiai (bio) gazdálkodásban engedélyezett, szintetikus vegyszereket nem tartalmazó készítményeket célszerű alkalmazni. A megoldás valószínűleg egy komplex talajjavítási, rekultivációs módszer lesz, mely során meg kell oldani, hogy a terület újra alkalmas legyen növénytermesztésre (először esetleg energianövények, erdő telepítésére, később állati majd emberi táplálkozásra alkalmas táplálék, élelmiszer előállítására).

Az Agrova-Bio Kft. és a Szuro-Trade Kft. 2010 októberében 10.000 liter Phylazonit baktériumtrágyát ajánlott fel 7.500.000 Ft értékben a vörösiszap katasztrófa következményeinek enyhítésére, a talajélet visszaállításának elősegítésére, a Devecser és Kolontár környéki mezőgazdasági területek rehabilitálására.

A katasztrófa által érintett terület ásványianyagtartalma nagyságát és arányait tekintve nem változott meg, viszont a növények számára csak a megfelelő talajélet megléte mellett hasznosítható. A termőképesség elvesztését a kedvező hatású baktériumok szinte teljes pusztulása okozta.

Az altalaj eddigi alkalmazása igazolta hasznosságát

A terméketlen és gyenge termőképességű talajok jobb földekkel való terítését, keverését Plinius szerint a görögök alkalmazták először. Ezt követőleg Németország északi részén javították terítéssel a rossz termőképességű talajokat. Belga területen a jobb altalajt bányászták ki és terítették el a felszínen, Mechklenburgban, Holsteinben és a büneburgi pusztákon. Angliában Arthur Joung reformer szerint, Norfolkban a márgával való terítésnek és a vetésforgóban alkalmazott vörösherének és a herefüvesnek tulajdonítható a gazdálkodás színvonalának az emelkedése.

Tessedik a külföldön szerzett tapasztalatai alapján 1781-ben Szarvason a terméketlen szikesek javítására állított be kísérleteket 14 féle változatban. A kísérletek közül legeredményesebb volt az altalajból kitermelt márgával végzett terítés, mely Szarvason és távolabbi környékén a parasztság körében apáról fiúra szállt. A hazai szikesek talajjavításának a gyakorlati módszerét Tessedik kidolgozta és a Mezei Gazdaság c. könyvében leírta. Hosszú időnek kellett eltelni, amíg Sigmond és Treitz munkássága nyomán a szikjavítás kérdése az agrárpolitika célkitűzései közé került és a Földművelésügyi Minisztérium megalakította az Állandó Központi Talajjavító Bizottságot, mely a szakemberek mellett magába foglalta a gazda érdekeltségek vezetőit is. A bizottság kezdeményezésére az FM 1928-ban indította meg a szikjavítást, majd a talajjavítást kiterjesztette a savanyú talajokra. Ettől az időtől van hazánkban kisebb megszakításokkal, állami támogatással szervezetten irányított talajjavítás. 1938-ban kinevezték Herke Sándort miniszteri biztossá és Prettenhoffer Imrét a Szegedi Talajtani Intézet kísérleti főigazgatójává, a talajjavítással kapcsolatos helyszíni felvételek, vizsgálatok és kivitelezési munkák irányítására. A kivitelezés a kézi és a fogatos technológia után gépesítve lett. A kotróval kitermelt altalajt traktoros vontatású pótkocsikkal szállították a javítandó területre Herke eljárása alapján. Majd Prettenhoffer kidolgozta a vontatott és az önjáró szkréperekkel végzett bányából történő kitermelés és terítés technológiáját. A mezőgazdasági üzemekben a szállítás eszközeinek növekedése /billentős, traktoros pótkocsi, tehergépkocsi/ lehetővé tette, a saját kivitelben történő altalajszállítást, amit a javítandó területen kupacokba billentés után tolólappal és kétvázas simítóval terítettek a lánctalpas erőgépek a Köhler M. által kidolgozott technológia szerint. Az altalajterítéssel végzett talajjavítás az utóhatás vizsgálatok szerint hosszú tartamhatású /legalább 50 év/.

Az altalajterítéssel végzett talajjavítás után a területen minden növény termeszthető és jelentős hozamnövekedéssel számolhatunk.

Az altalajterítés alkalmazása a szennyezett területeken

A területről el kell távolítani a szennyező anyagot, pld. jelen esetben a vörös iszapot. A terület altalaját meg kell vizsgáltatni a bányának kijelölt helyen, amennyiben alkalmasnak minősül úgy azt a szennyezett területre ki kell juttatni. A talajművelést eke nélkül kell továbbiakban végezni, a terítésre felhasznált egészséges altalajt nem szabad leforgatni, annak az évek során a felszínen kell maradnia. A felülterített táblákon illetve területeken a mélylazítást 5-6 évenként biztosítani kell. A bányát a kitermelése után be kell dönteni és átművelhetővé kell tenni. Így a kitermelt altalaj bányájának a területe nem esik ki a termelésből. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a szennyezett területek felülterítéséhez a bányából nyert földet alkalmazzuk, ugyanúgy mint a szikes talajok javításánál. A bánya kijelölést szakemberre kell bízni, hogy az mindenképpen magas fekvésű táblarészen legyen, a próbafúrások mintái mésztartalomra, a szódalúgosságra a helyszínen is vizsgálhatók. Nagy előnynek számít, ha a kijelölt bánya talaja kalciumban is gazdag, ez esetben meszezőanyag felhasználására nincs szükség. A termő területek felszíni művelt rétegét a szennyezett talajok terítésére nem szabad felhasználni az esetben, ha azon műtrágyát és gyomirtószert alkalmaztak.

A riolittufa /vulkáni hamu/ őrlemény tápanyagként is jól alkalmazható

A DATE Termelésfejlesztési Intézete irányításával végzett kísérletek eredménye alapján a riolittufa 1993 óta felhasználási engedéllyel rendelkezik. Az őrlemény felhasználható a szántóföldi növény és zöldségtermesztéshez, palántaneveléshez, üveg és fólia alatti hajtatáshoz, kertészeti ültetvényekhez /bogyós, szőlő-gyümölcs/, szőlő, gyümölcs és erdészeti szaporítóanyag telepeken és termesztő közegekhez. A felsoroltakon túl a riolittufa felhasználható alom, almosttrágyák, komposztok, hígtrágyák, szennyvíziszapok kezelésére. Továbbá olyan településeken, ahol nincs szennyvízközmű a házi és az élelmiszer feldolgozás szennyvizének a kezelésére /OVF Bp. 245 törzskönyvi sz. engedélye alapján/.

A riolittufa alkalmazása a szennyezett területen

A riolittufa őrleményt eddig a hígtrágyák, a szennyvizek és azok iszapjainak sikeres kezelésén túl Debrecenben hajtatóházak olajjal szennyezett talajának és Balatonfűzfőn veszélyes hulladékminősítésű ipari iszapnak a kezelésére alkalmaztuk mindkét esetben eredménnyel.

Összegzés és ajánlás a szennyezett területekre

A talajok esetében az iszapok eltakarítása után a talajcsere helyett bányából kitermelt egészséges altalajjal kell felülteríteni vizsgálati eredményektől függő vastagságban a területeket. Majd termelésbe vonásuk előtt tápanyagként riolittufa őrleményt kell kiszórni kis vagy közepes dózisban. Nagydózisban a talajterítés nélkül is eredményes lehet a riolittufa alkalmazása. Utóbbi esetben a magas szállítási költségek zárhatják ki alkalmazását, így a riolittufa kijuttatásának a közepes dózis lehet a felső határa. Természetesen elsődlegesen fontos a talajok vizsgálati eredményének az ismerete és ennek alapján készülhet a talajterítés és a riolittufa felhasználás mennyiségére a technológia. Ahol a családi házak kertjének a talaja annyira szennyezett, hogy a talajok egyenlőre nem alkalmasak termesztésre, ott a talajtól független biocsöves hengerekben lehet megtermelni a család zöldség-gyümölcs szükségletét. Ez a termesztési mód füvesített, burkolt területeken, teraszokon és fóliában is jól alkalmazható. A riolittufa felhasználási köre széles, többek között csúszásgátlóként is alkalmazható, ezért a közlekedési utakon, a járdákon hasznos lehet a felszórásra történő alkalmazása. A veszélyes minőségű iszapokat is érdemes lenne riolittufával adalékolni. A statikailag megrongálódott épületek kivételével olyan esetben, ha vakolatcserére van szükség, újra vakolásnál homok helyett a riolittufa is alkalmazható. A jó hőtartó képessége miatt a padlástérben is előnyösen felhasználható. Az új lakások építéséhez, falazáshoz a riolittufa blokktéglák rendkívül előnyösek lehetnek.

A riolittufa őrleményeket a Colas-Északkő Bányászati Kft. Tarcal forgalmazza, ahol a beszerzésére van lehetőség.

A talajok biológiai életének a fenntartásához rendkívül fontos a szerves tápanyagok biztosítása és egy jó lehetőség a baktériumtrágyák alkalmazása.

Az árvizek, belvizek és az iszap katasztrófa területén élő honfitársainknak azt üzenem tartsanak ki, a talajok rendbetételére a lakások felépítésére és felújítására meg van a lehetőség.

Dr. Köhler Mihály

ny. főmunkatárs

Környezetvédelmi és mezőgazdasági szakértő

Köhler-Porta Bt., 4028 Debrecen, Dobsina u. 4.

Mobil: 06/20/9320-292

Dr. Kertész Botond

Kereskedelmi vezető

Környezetvédelmi, természetvédelmi szakértő

COLAS-Északkő Bányászati Kft.

3915 Tarcal, Malom u. 10.

Tel.: 06/1/883-1218

Mobil: 06/30/529-4835

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Fax: 06/47/380-236

Felhasznált és ajánlott irodalom:

Köhler M. (1980): A hazai szikesek talajjavításának kezdete és a meszes altalaj terítés módszerének változása / DATE Termelésfejlesztési Intézet, 1982

Bálint P. (főszerkesztő 2002): A reformer Tessedik / Tessedik Sámuel Főiskola, 2002

Lőrincz J.&Köhler M. (2006): A biocsöves virág-, zöldség- és egyéb növények termesztési módszerének a bemutatása / Őstermelő, 2006/2. sz. 56-57 p.

Köhler M. (2008): A riolittufa (vulkáni hamu) hasznosságáról a tápanyag gazdálkodásban és egyéb területeken / Őstermelő 2008/3. sz. 119-120 p.

Köhler M. (2010): A gépi munkák végzését akadályozó talajhibák megszüntetése / Őstermelő 2010/2. sz. 102 p.

Köhler M. (2010): Tápanyagutánpótlás ásványi trágyákkal / Őstermelő 2010/3 sz. 116 p.

(Jelen szakmai anyag teljességében megtalálható a 2010/5-ös Őstermelő- Gazdálkodók Lapjában- a szerk.)